Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-02 / 205. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A vallás előny, de nem feltétel egyházi oktatás Ú] időszámítás kezdődik több Heves megyei iskola életében Gyöngyösön még félelem és fenyegetés uralkodik Folytatás az 1. oldalról Az is feladatunk, hogy a diák rá­jöjjön, ő teremtmény, aki része a világnak, és nem csak indivi­duum. Azt is meg szeretnénk ta­nítani, hogy a hívő ember boldo­gabb, kiegyensúlyozottabb, mert jobban el tudja fogadni önmagát és másokat is. Az intézmények életében min­denképpen változást hoz majd a kötelező hittan, ami helyett a nem vallásos diákok etikaórára járhat­nak. A házirend abban is módo­sul, hogy az iskolásoknak és a ta­nároknak is kötelező tanévente négy szentmisén részt venni: a tanév kezdetén és végén, vala­mint karácsony és húsvét előtt. A diákoknak tartózkodniuk kell majd az extremitásoktól, ugyan­is a nagyon feltűnő megjelenést nem engedélyezik az egyházi is­kolákban. Fontos ugyanis, hogy a külső és a belső összhangban le­gyen. Abba azonban nem szólnak bele, hogy hét végén vagy a taní­tási órák után ki mit csinál vagy mit visel. A plébános szerint egy iskolát az ott tanulók és ott tanítók ma­gatartása teszi katolikussá.- Tapasztalataim szerint egy óvodának 5-6 év, egy általános iskolának 7-10 év, egy középisko­lának pedig 8-12 év kell, mire egyházivá válik. Mi már megtet­tük az első lépést - vélekedett Ju­hász Ferenc. - A tanároktól ugyanazt a munkát várjuk el, amit eddig végeztek. Csupán azt kérjük tőlük, hogy az egymás szeretete, tisztelete játsszon még nagyobb szerepet az iskolai kö­zösség életében. Attól más egy ka­tolikus iskola, hogy ott a pedagó­Két esztendeig maradnak az igazgatók A FENNTARTÓVÁLTÁS UTÁN CSük a zeneiskolában volt vezetőcse­re. A Pátzay János Zeneiskolá­ban juhász Andrást a korábbi igazgató, JAKKEL MIHÁLY ZSOLT váltotta. Az általános iskolában KURUCSAI JÓZSEFET, míg a Vak Bottyánban varadi Istvánt ne­vezte ki két évre az érsek. A pe­dagógusokat szeptembertől a Munka Törvénykönyve alapján alkalmazzák, ám bérezésük megállapításánál továbbra is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt veszik figyelembe. Várják az elsősöket Gyöngyösön, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A munka, a haza és a család fontos szerepet játszik a nevelésben. gus elébe helyezi hivatásából adódó feladatait egyéb más ügye­inek. De ahhoz, hogy jól tudjunk dolgozni, az egyháznak is azono­sulnia kell azzal, akit foglalkoztat, és ez fordítva is igaz. Ám ez nem lehet csak munkajogi kérdés. Olyan pedagógusokat szeret­nénk, akik nem csak órában és túlórában mérik a napjaikat, ha­A hatvani iskolában a diákoknak nem, csak a tanároknak kötelező a mise ken, a diákoknak ez nem lesz kötelező. A lelkiismeretükre bízzuk - fogalmazott. A tanu­lók (képünkön) számára heti két alkalommal tartanak hit­tanórát, nemcsak a katolikus, hanem a református vallású- ak számára is, míg a két evan­gélikus család gyermekei a fe­lekezet közeli templomában sajátíthatják el a vallásukkal kapcsolatos ismereteket. Az in­tézményben a keresztényi érté­keken alapuló erkölcsi nevelés zajlik, és erősítik a családi kapcsolatokat is. a hatvani volt Baross Gábor Általános Iskolát az idei tanév­től a Váci Egyházmegye mű­ködteti. ráczné sisa Ágnes igazgatónő elmondta: bár a & tanévnyitó ünnepséget a temp­lomban tartották meg, a jövő­ben csak a pedagógusok vesz­nek részt rendszeresen a misé­fi • nem időt szánnak arra is, hogy foglalkozzanak a diákok sorsával. A plébános úgy véli, az egyhá­zi oktatásnak többet kell jelente­nie annál, hogy hittanórára is jár­ni kell. A katolikus iskolában olyan képzés lesz, ahol a munka, a haza és a család fontos szerepet kap azért, hogy a gyerekek felnőtt­ként helyt tudjanak majd állni. ma a ■ ön járatná egyházi iskolába gyermekét? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Segítő kezet nyújtottak az iskoláknak AMIKOR AZ EGRI FÖEGYHÁZME­gye döntött arról, hogy átve­szi az általános iskola mű­ködtetését a gyöngyösi ön- kormányzattól, a szakközép­iskolát és a zeneiskolát pe­dig a megyétől, az intézmé­nyek további létéről, jövőjé­ről is határozott. Juhász Ferenc plébános úgy fogalmazott: az egyház segí­tő kezet nyújtott, hogy meg­maradhassanak az iskolák. Tette ezt annak ellenére, hogy az intézmények fenn­tartása komoly anyagi kihí­vást jelent a katolikusok­nak. Az érsekség hosszú tá­von szeretne részt vállalni a város közoktatásában, ezért a szerződés szerint határo­zatlan időre - de legalább öt évre - vette át az iskolá­kat. Az épületek azonban továbbra is a város tulajdo­nában maradtak. Folytatás az 1. oldalról Felvetették: sok a kóbor kutya, s panaszkodtak a hangoskodó, pi­maszul viselkedő fiatalokra is. Kiderült: a városrészen egyre több a betöréses lopás, amit - a büntetések elkerülése miatt - 14 év alatti fiatalokkal végeztetnek el. A megelőzés és a felderítés segítésére térfigyelő kamerákat helyeznek majd el a területen. Többen attól félnek, ha nyilvá­nosan vállalják véleményüket, attrocitásokra számíthatnak. A fórumon ezért nem forgathatott a városi televízió. Erre reagálva hozzátette: nem engedhetik, hogy a félelem és a fenyegetés legyen az úr, ezért minden egyes beje­lentést kivizsgálnak. ■ J. M. Biztonságosabb lesz Ostoros és Verpelét Két Heves megyei településen is csökkenhet a vízkár-fenyegetett­ség, fejlesztik az elhárítási rend­szert - jelentették be csütörtö­kön az Észak-magyarországi Re­gionális Fejlesztési Tanács ülé­sén. Á „Helyi és térségi jelentősé­gű vízvédelmi rendszerek re­konstrukciója” nevű kiíráson Os­toros és Verpelét is nyert pénzt. A támogatásra a régióból on­nan pályázhattak, ahol a tavaly májusi-júniusi árvíz jelentős ve­szélyt és károkat okozott. A fel­hívás célja egyebek közt a tele­pülések környezetbiztonságá­nak növelése, az ár- és helyi víz­kár fenyegetettségének csökken­tése, és a további káresemények megelőzése volt. A kiírás elején rendelkezésre álló hárommilliárd forintot a re­gionális fejlesztési tanács még egymilliárddal megtoldotta, így a régióból összesen harmincki­lenc pályázó kapott pénzt. Mini­mum húsz-, maximum kétszáz- ötvenmillió forintot lehetett kér­ni, az egy pályázatra jutó átla­gos támogatási igény több mint százegymillió forint volt. Legtöbben Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből jelentkeztek, itt 28 helyre jutott pénz. Nóg- rádban kilenc, míg Heves megyében két település kapott támogatást. ■ M. K. Megsüllyedt a szalóki iszaptározó gátja terhelés Tehermentesíteni kellett a tározókat az építkezés területén Idén még nem „ölt" a munka a megyében Kitermelték az iszapot az eger- szalóki tó egyik tározójából, mert az építmény - valószínű a teher miatt - megsüllyedt. Az iszap sem lakott területet, sem épületet nem veszélyeztet, rá­adásul nem környezetkárosító, mivel a tóból termelték ki.- Az Évízig pályázott a tó re­konstrukcióára - mondta el a ki­alakult helyzetről Tőgyi Gábor polgármester. - A munkálatok része a tó műtárgyainak, zsilip­jeinek rendbe hozása, a gátak ál­lapotának felülvizsgálata és a tó § iszaptalanítása. Az utóbbi érdé- 1 kében mesterséges tározómé- | dencéket alakítottak ki, ahová | szivattyúk segítségével eljuttat- 1 ják a tó alján található iszap egy Az iszap egy részét kénytelenek voltak a medencéből eltávolítani részét, és természetesen vele együtt valamennyi vizet is. Ezek­ben a medencékben természe­tes módon ülepedik és szárad az anyag, amelyet egy idő után el­szállítanak. Az egyik tározó gátja azonban nem bírta a terhelést és meg­süllyedt. A problémát látva azon­nal leállították a további munká­latokat, és megkezdték a létesít­mény tehermentesítését. Bizton­sági okokból a másik tározó tar­talmának egy részét is leürítet­ték. A következő napokban mű­szaki vizsgálatok döntik majd el, hogy elegendő lesz-e megerősí­teni a tározómedencéket, vagy teljesen be kell szüntetni az iszaptalanítást. ■ Sz. R. Kevesebb munkabaleset történt a második negyedévben Heves megyében, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügye­lőség április és június között 155 esetről ka­pott bejelentést, há­rom járt csonkolásos sérüléssel, ezek közül csak egy volt súlyos. Az első negyedévben történt százhúsz munkahelyi baleset között csak egy ilyen eset volt. Munkabiztonság szempontjá­ból régiónk a negyedik legve­szélyesebb, mégpedig a rossz borsodi statisztikák miatt. A szomszéd megyében az idei el­ső fél évben öt munkabaleset halállal, négy pedig súlyos sérü­léssel végződött. Idén az első fél évben országszerte negyven­egyen vesztették éle­tüket munkahelyü­kön, a második ne­gyedévben 19 halál­eset történt. A leg­több baleset a legna­gyobb foglalkoztatóknál követ­kezett be, ám a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások­nál történt mulasztások jártak. A legveszélyesebb ágazat a me­zőgazdaság, az építőipar és a fu­varozás volt, a feldolgozó- és a gépiparban pedig sok volt a könnyebb sérülés. ■ Sz. V. ■ Régiónk a negyedik leg­veszélyesebb terület. i í I 1 Á * >

Next

/
Oldalképek
Tartalom