Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-10 / 212. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT TISZANÁNA PROMÓCIÓ Hétszázötven esztendős lett Tiszanána árpád-kor Az egykori halászfaluból többszöri elnéptelenedés után XXI. századi község lett Tiszanána községet első ízben IV. Béla király 1261- ben kiadott oklevele említi, amelyben azt írja, hogy Nánát és a mellette fekvő Lovászteleket még a szent királyok adományozták az Egri Egyházmegyének. A hagyomány szerint Szent László király korában már létezett a folyóparton fekvő kis halászfalu. A történelem viharaiban többször elnéptelenedett a falu, 1552- ben a törökök, majd a tatárok égették föl, 170ó-ban rác portyá- zók törtek be, de a visszatérők, új betelepülők mindig fölépítették a községet. Az 1700-as években már száz család lakott Tiszanánán, amely Eszterházy Károly püspöksége idején költözött véglegesen új helyére. •4 Orbán Károly: Tiszanána az 1930-as években élte virágkorát hálakő is őrzi a település jubileumát. Az antracitból készült alkotást Tréfás Miklós szobrászművész készítette el az ünnepségre. Az ő keze nyomát dicséri számos köztéri szobor és emlékmű a községben.- Nagyon megérintett, hogy első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli a falu. Dr. Tóth József polgármester keresett meg, együtt mentünk ki a gyöngyössolymosi bányába, ő egy kőre és egy emléktáblára gondolt. Megnéztük a követ, s megtaláltam benne, amit magában rejtett. Pár éve megéltem a kegyelmet, s hálakőnek szántam ezt az alkotást, a falu lakossága is volt, hogy tíz főre fogyatkozott, az Úr azonban erőt adott az újrakezdéshez. 750 év az Úrban, árban Gyorsan fölskicceltem az elképzelésemet a kocsiban, amit most a kőben meg is tekinthetnek, akik erre járnak. Egy szobor fejben születik, onnan kivitelezzük. A kő és a művész viszonya dönti el, hogyan meséli Tréfás Miklós. Nem volt ez azonban egyszerű feladat, már a másfél tonnás kő beállítása sem volt könnyű, de szerencsére senkinek sem esett baja. Miután június elején elkezdte, rosszul érezte magát. Szerencsére ketten is segítségére voltak, hamar belejöttek a munkába, különösen Dobos Zsigmondnak köszönhet sokat. A református templom bejárata előtt álló kő mellett egy egész alakos Kálvin János-szobor is készül majd, s a művész egy meglepetéssel is kedveskedik majd a helybelieknek. Ünnepi program 09.00 - Ünnepi istentisztelet a református templomban. 09.45 - Emlékműavatás, majd a polgári lovashuszárok és a szihalmi fúvósok kíséretében átvonulás a főtérre. 10.30 - Ünnepi műsor és állampolgári eskü a szoborkert előtti téren. Föllépnek helyi és környékbeli kulturális csoportok, az újra összeállténekkar, valamint a Tilalmas zenekar. 14.30 - A „Tiszanána évszázadai” című könyv bemutatója és Molnár Mihály fotókiállításának megnyitója a könyvtárban. 16.00 - Civil Falu a Szoborkertben. 19.00 - Bál a tornacsarnokban, zenél Nagy Sándor. Tóth Gáborné: Ismét összeállt a nyugdíjas énekkar Orbán Károly a helyi iskola történelem tanára elmondta, az úrbérrendezés idején több mint száz család költözött Békés megyébe, Bucsa településre, amelynek Bogárzó elnevezésű része ma is őrzi a jellegzetes tisza- nánai építési módot, amelyet ott is meghonosítottak. A kiegyezést és a kolerajárványt követően a gazdasági és polgári fejlődésnek köszönhetően 4800 lélekszámú nagyközséggé vált Tiszanána. A századfordulón sokan vándoroltak ki Kanadába. Virágkorát az 1930-as években élte a település, ahol ekkor 5400-an is éltek. A világháború befejezését követően fogyni kezdett a népesség, ma 2500-an lakják. A rendszerváltás utáni első polgármester Sallós Károlyné volt, 1994-től dr. Tóth József áll a település élén.- Az idegeneknek talán semmit, nekünk mindent: a gyökereket, a születést, a családot, a munkát, a valahová tartozást jelenti Tiszanána. Most ünnepiünk, s tudjuk, településünk nagy változásokon ment keresztül. Mást jelentett a község apáinknak nekünk, s a mai kor gyermekeinek. Mindenkiben ugyanolyan érzéseket kelt viszont, honnan hová jutottunk a 750 év alatt. Ki gondolDr. Tóth József: Otthon és munkahely szükséges ahhoz, hogy ne vágyjanak el a községből az emberek. Gulyás Imre: „Nana Nana messzi Nána vályogból vert ezer háza szívem vára fegyvertára tiszamenti Tiszanána.” ta volna valaha, hogy 2011-ben még leszünk, minden megváltozik, s mi lehetünk azok, akik ünnepelhetünk? A változás oka egy soha meg nem értett jelen- . s ség, az összefogás. A falu szeretetében, a lelki akaratban, a cselekvő- képességben keresendő a várt fejlődés oka. Aki innen indult, tudta, küldetése Tiszanána lesz. Mindig volt valaki, aki két ke- , zével, kapcso- | latéval, ötletével, pénzével segített. Amíg a közösség összefog, nem vész el Tiszanána mondta el dr. Tóth József polgármester. HozUtca választotta el egymástól a reformátusokat és a katolikusokat tiszanána vallástörténetében érdekes szerepet játszik az Óvoda, ma Arany János utca. A keresztutcától Kömlő felé a katolikusok, lefelé a reformátusok éltek, két külön iskolájuk volt. A feszülő ellentétek miatt a vegyes házasság ritka volt, de ma már nem jelent akadályt, hogy ki melyik fele- kezethez tartozik, b. kiss já nos (képünkön) azonban elmondja, a papok jóban voltak, összejártak, Diszkó József, a katolikus pap egy alkalommal két hold cukorrépát kártyázott el a református lelkésszel. A falu lakói az 1700-as években reformátusok voltak, 1752-ben templomot is építettek, majd sok katolikust költöztettek be, akiknek kőtemploma 1784-1788 között épült, s afízeplőtelen Fogantatásnak szentelték. A templomok ma is állnak. A tiszanánai plébánia jó jövedelműnek számított, akit ide helyeztek, jutalomnak érezhette a szolgálatot. Kivéve akkor, amikor megverték, ez két alkalommal is előfordult, 1933-ban és 1945-ben. A településen jelen volt az izraelita vallás is, ők is rendelkeztek templommal, temetővel. Érdekesség, hogy a reformátusok négy, a katolikusok egy helyre temetkeztek. Utóbbi sírkertben található az egyházmegye legszebb kápolnája, amelyet a malomtulajdonos Bollók család építtetett. Az épület kriptáját az 1999-es árvíz megrongálta, adományokból szeretnék fölújítani. A vallásgyakorlás egyre kisebb szerepet játszik a község életében, de saját lelkipásztoraik vannak, s több papot, lelkészt is adtak az egyházaknak. Tiszanána minden ma szükséges infrastruktúrával rendelkezik Harcoltak Rákóczi alatt és a világháborúkban zátette, az utóbbi húsz év élénken él benne. Polgármesterként mindig számíthatott a képviselő- testületre, amelyben a sokféle világnézetű emberek nem politizáltak, hanem tudták, a településért, az emberekért kell dolgozniuk. Az 1990-es első testületből ketten ma is dolgoznak, Kakukk Béla alpolgármester, illetve ő. Feladatuk az volt, hogy megadják a falusi embernek mindazt, amelyet megkap egy városi.- Teljes lett az infrastruktúra, kiépült a gáz- és a vezetékes telefonhálózat, a kábeltelevízió, a szennyvízcsatorna, s teljes az ivóvíz-ellátottság, van szelektív hulladékgyűjtés. Igyekeztünk, hogy a kornak megfelelően biztosítsuk az itteni élethez a normális körülményeket. Otthon és munkahely, ha'ez a kettő megvan, nem mennek el az emberek. Biztosítjuk az új generációk nevelésének és oktatásának feltételeit, tavaly újítottuk föl az oktatási intézményeket. Színvonalas az egészség- ügyi ellátás, a temetők, a közterületek. Igyekeztünk kihasználni az uniós pályázati forrásokat, amelyből az elmúlt hét évben közel kétmilliárd forint érkezett településünkre. Feladatunk, hogy távlatokban gondolkodjunk. Szeretnénk, ha minél több munkahely lenne az itt élőknek, jövő héten beindul egy ötven embert foglalkoztató varroda, előkészítjük az ipari parkot. Nagyobb figyelmet szentelünk az üdülőövezetnek, ott is kiépítjük az alapvető infrastruktúrát, megteremtjük a minőségi fürdőzés feltételeit, igyekszünk színvonalasabbá tenni kikötőnket. Legyünk összetartok, tegyünk meg mindent azért, hogy településünk a következő 750 évben is fönnmaradjon. Ennek sikere az összefogásban és a munkában rejlik - zárta szavait a polgármester. újhelyi Lajos (képünkön) a helyi hadtörténet tudója. Elmondja, a falubeliek közül hárman is harcoltak a Rákó- czi-szabadságharcban a kurucok oldalán. A két világháborútöbb száz helybeli férfi életét kívánta. Az első világégést követően hatan kaptak vitézi címet. A második világháborúban nem tartott sokáig a tiszanánai ütközet, a magyar csapatok golyófogókat építettek a Tisza partján, de nem tudták sokáig föltartóztatni a szovjet csapatok átkelését, akik 1944. november 7-én vonultak be a községbe. Kömlőn viszont hosszabb időre megállt a front. B. Kiss János szerint 1956-ban nem volt nagy megmozdulás Tiszanánán, többen ugyan ledöntötték a szovjet emlékművet, amiért nyolc hónapra, de legfeljebb másfél évre a kistarcsai börtönbe zárták az elkövetőket. Ők főként a Tiszanánára kitelepítettek közül kerültek ki. i »
