Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-09 / 211. szám

14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 9., PENTEK Afrikából érkezett meg az első fecske thummerer vilmos Noszvaji csoda lépésenként: rózsatövektől a kóser borokon át a szakma csúcsáig ~~ Az 1995-ös Év Bortermelője cím után újabb szakmai csúcsot je­lentő, a kollektívát díjazó elisme­rést vett át a napokban Thum­merer Vilmos: a noszvaji borá­szat lett idén az Év Pincészete. Kühne Gábor * 270- Úgy tartják, bátraké a szerencse, no és hogy azé a legnagyobb siker, aki el­sőként vág bele valami újba. Önökre ez mind igaz, hiszen egy biztos,* jól fizető egzisztenciát hagytak ott 1971-ben, a vállalkozásbarát környezetnek aligha nevezhető szocialista világban a „ma­szek” létért. Honnan merítettek erőt?- A tanulmányi éveim alatt nyaranta dolgozni jártam a KSH-hoz, itt találkoztam olyan fiatalokkal, akik maszek kertésze­tekben is vállaltak munkát. Innen jött az ötlet, hogy meg kéne próbálkozni a dísznö­vényekkel, főleg rózsatőtermesztéssel. A nagyrédei évek alatt már ezzel foglalkoz­tunk a háztáji gazdaságunkban, s mi taga­dás, jól ment az üzlet Azt is láttuk: ha tel­jes erőnkkel ezzel foglalkozunk, sokkal többet kereshetünk. Végül 1971-ben el­szántuk magunkat, s visszaköltöztünk Egerbe. Az egyháztól béreltünk egy kis föl­det a felnémeti temető mellett. Bevált a do­log, jókor fogtunk hozzá: tulajdonképpen mi voltunk az első fecskék. Talán monda­nom sem kell, a vágott virág hiánycikk volt akkoriban, nagy keresletet kellett kielégí­teni. Lépésről lépésre fejlesztettünk, fólia­sátraink is lettek idővel. ként működik, mint azt az iskolában vagy a téeszben tanultuk. Amikor először vol­tam egy dél-tiroli gazdaságban, majdnem elsírtam magam, főleg, amikor megkós­toltam a borukat. Végül is ez adott erőt, s azt mondtam, ha ők meg tudták csinálni, nekem is sikerülni fog... Mindennek az alapja a minőség, hogy igyekezzünk mi­nél jobb bort készíteni.- Ha jól tudom, az Ön mintaképe a bor- deaux-i Chateau Margaux.- így igaz. Egy franciaországi úton jutot­tunk el a Chateau Margaux-ba, s itt tapasz­taltam meg, milyenek az igazi nagy vörös­borok. Ezért tekintek mintaként erre a gaz­daságra. Megjegyzem: jegyes egri dűlők mikroklímájuk miatt Bordeaux-ot idézik ugyan, de összességében inkább Burgun­diára emlékeztetnek az itteni adottságok.- Térjünk vissza a Thummerer borá­szathoz! Hogyan tettek szert a noszvaji pincerendszerre?- Az igazi teret a rendszer- váltás nyitotta meg. Láttuk, hogy a két kis egri pince nem lesz elég, ezért meg akartuk venni a privatizáció előtt álló Egervin tulajdonát képező Cso­mós-tanyát. Az ajánlatunkra hónapokig nem reagáltak, ami­kor pedig kiprovokáltam a vá­laszt, kaptunk egy visszadátumozott eluta­sító levelet. Aztán barátaim hívták fel a fi­gyelmemet rá, hogy a nehéz helyzetbe ke­rült Egri Csillagok Téesz eladni kénytelen az évtizedek óta üresen álló noszvaji pin­céjét. Borzalmas állapotban volt, de meg­láttam benne a lehetőséget, és 1992-ben 5,4 millió forintért megvettem az 1400 négyzetméteres üres „lyukat” bő egyhek­tárnyi területtel. Több lépcsőben kibőví­tettük, ma már 4200 négyzetméteres, és 16 ezer hektoliteres pincerendszert rejt.- A minapi díjátadón azt mondta, hite­lek nélkül működik a gazdaság. Ha jól sejtem, e tekintetben sincs sok párjuk.- Attól tartok, valóban nem sokan mond­hatják el ezt magukról. Persze, a kezdet sokkal nehezebb volt. A ’90-es évek elején az álmainkhoz pénzügyi forrás kellett. Sze­rencsére akadt bank, amelyik látott fantá­ziát bennünk. Vettünk fel Start-hitelt, vi­lágbanki hitelt, meg sok másfélét. De arra ügyeltünk, hogy ne erőnkön felül fej­lesszünk. Nem csináltunk csilivili csoda­palotát, gigantikus pincebirodalmat, in­kább az eszközök, a modern technológia beszerzésére figyeltünk. És folyamatosan telepítettünk, a legjobb dűlőkben vettünk földet. így lett a hét hektár szőlőből közel száz. Sokat pályáztunk, volt, ami nyert is, ám a három legnagyobb nem. Ezért kellett önerőből átépítenünk a pince melletti egy­kori istállóromot, felépíteni az erjesztő épü­letét, megvenni a szőlőkombájnt, majd el­készíteni a tárolóépületeket és a géppark­nak a garázst Három évvel ezelőtt pedig, amikor a válságnak csak a szelét éreztük, úgy döntöttünk: visszafizetjük a kölcsönö­ket, azóta sokkal könnyebben lélegzünk.- Ha már említette a szőlőt, mely dű­lőkben telepítettek?- Számomra fontos a dűlő, nagyon oda­figyelek, mit hová telepítsek. Eger hatá­rában a Mész-hegy-, az Afrika-, a Nagy- Eged-, az Öreg Mezei-, Noszvajon a Tekenőhát-, a Csókás-, a Kőkötő-, a Pipis- , Szomolyán a Nagyvölgy-tető- és a Szérű­hely-, Novajon pedig a Juhszalagos- és az Öreg-hegy-dűlőben van szőlőnk. Sok faj­tával dolgozunk, gyűjtjük a tapasztalato­kat. Van Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Piriot noir, Blauburger, Túrán, Cabernet dorsa, Csóka­szőlő és Kadarka, illetve Ki­rályleányka, Chardonnay, Sau­vignon blanc, Muscat ottonel, Zenit, Szürkebarát, Pinot blanc, Olaszrizling és Tramini. Mindez sokféle stílusra ad lehetőséget, a könnyedebbtől a nagytestű borig, a fajta­bortól a cuvée-ig. Évi 300-350 ezer palac­kot értékesítünk, ez hamarosan felmegy 400-450 ezerre. A borok 80-85 százalé­ka belföldön talál vevőre.- Soha semmi nem tántorította el? Pe­dig volt itt egy balsikerű kóser-kaland...- Abból is sikerült jól kijönnünk. A ’90- es évek közepén megkerestek Belgiumban élő magyar származású zsidók, készít­sünk kóser bort nyugat-európai és ameri­kai magyar zsidóknak. Néhány év próbál­kozás után azonban kudarcba fulladt a do­log, nem fogyott az édes vörösbor. Végül nem kóser borként, hanem Tréfli néven ment piacra, azóta is keresett termékünk. Összességében pedig azt mondhatom: olyan kudarc, ami eltántoríthatott volna, nem ért. A kezdetektől fogva saját két ke­zünkkel dolgoztunk meg mindenért, ha kellett, nyulat tartottunk, mert nem volt pénzünk húsra, ha kellett, saját magunk fontuk meg a szalmakoszorút a virághoz, és nyolc évig barlanglakásban éltünk, mert a lakásra fordítható pénzből, a jövő­re gondolva, inkább beruháztunk. ■ ..Amikor elő­ször voltam egy dél-tiroli gazdaság­ban, majd­nem elsírtam magam.”- Mi vetett véget a virágos karriernek?- A ’80-as évek elején beköszöntött el­ső olajválság. Olajjal fűtöttük a fóliasátra­kat, az árrobbanás után azonban nyilván­valóvá vált, ha nem lépünk, mindenünk odalesz. Ezért 1982-ben eldöntöttük, sző­lőtermesztésre váltunk. Ehhez földre volt szükség, ám szabad területek alig-alig vol­tak. Végül sikerült az egri tanácstól parla­gon hagyott, elvadult, elgazosodott, elbo- zótosodott dűlőkben, az Afrikában és a Mész-hegyen, mesz- sze a várostól 11 hek­) tárt bérelnünk.- Felteszem, akkor is Önök voltak az elsők...- Valóban, bár azért „nem vakon re­pültem rá” a történet­re, hiszen Nagyrédén 270 hektárnyi szőlő­re ügyeltem. Ráadá­sul ahhoz, hogy a te- A győztes kollektíva, lepítéshez állami tá­mogatást kapjunk, „szocialista színezetet” is adni kellett a vállalkozásnak, ezért ba­rátokkal, köztük például Tóth Ferenccel összeállva szakcsoportot alakítottunk. Vé­gül hét hektárt telepítettem be 1984-ben.- Arra is volt elképzelésük, hogy mit tesznek a szőlővel?- Már akkor is a borra figyeltem, bor­kóstolóban gondolkodtam. Ehhez eleve több fajtát kellett telepítenem, így lett Kék­frankosunk, Cabernet sauvignon-unk, Ki­rályleánykánk, Muscat ottonelünk, Szür­kebarátunk, Pinot blanc-unk, Irsai Olivé­rünk. Mire az első szürethez értünk 1987- ben, már más szelek fújdogáltak, ezért úgy döntöttünk, négy - akkor még lédig- borunkat benevezzük az országos bor­versenyre. Nagy sikert arattunk: az Egri Bikavér arany-, a Szürkebarát, a Királyle­ányka és a Pinot blanc pedig ezüstérmet kapott, mi lettünk a legeredményesebb egyéni termelők, s mi nyertük el a Hungexpo különdíját is. Erre már sokan felfigyeltek, hiszen a vendéglátásban ek­kor már javában tartott a rendszerváltás, az éttermeket, vendéglőket és a kocsmá­kat sorra vették ki gebinbe. A következő lépés már adta magát: lédig borok helyett palackozottakra van szükség. Veszteség az erdészetnek, de nyereség a borászatnak- édesapám erdész volt, és gyerekfej­jel én is erdész akartam lenni - meséli a kezdetekről Thummerer Vilmos. - Amikor kísérgettem, gyakran vezetett el az utunk a felnémeti szőlőültetvények mellett, sőt többször magam is szüretel­tem. Ezzel együtt az általános iskola után még mindig erdész akartam len­ni, csakhogy a felvételire be sem hív­tak. így kerültem a Gárdonyi Géza Gimnáziumba. Amikor eljutottam az érettségiig, már nem járt a fejemben az erdészet, akkor már láttam e szakma kevésbé romantikus oldalát is. így Kecskemétre kerültem a felsőfokú tech­nikumba szőlő-gyümölcs szakra. Ami­kor elvégeztem, 1964-ben egy rövid idő re a Csányi Állami Gazdaságba kerül­tem, egy évre rá pedig a nagyrédei Sző lőskertben lettem kerületvezető. Az or­szág egyik legjobb téesze volt, olyan emberek élnek itt, akik tudják: akkor kell dolgozni, amikor ideje van, nem akkor, amikor kedvünk kerekedik. Az­tán eljött 1971...- Amivel szintén az élre áltak...- Kétségtelen, ezzel is az elsők között voltunk, például a villányi Tiffán Edével. Arról sem lehet elfeledkezni: sokan bele is buktak, mert nem figyeltek a minőségre.- Apropó, minőség! Miként sikerült fel­fedezni, hogy nem csak az akkoriban egyetlen járható útnak tetsző tömegbor­készítés létezik a vüágon?- A saját szememmel láttam, amikor nagy nehezen kijutottam Ausztriába, Olaszországba, később Franciaországba. Ezeken a helyeken kiderült: minden más­Kétség nem férhet hozzá: csodát rejt a pince. m"/* Thummerer Vilmos és az Év Pincészete címmel járó vándordíj. Elejétől fogva a minő­ségre koncentrálnak. Szakmai sikerek itthon és külföldön az Érmet nyert Thummerer- borokat igen hosszasan lehet­ne itt sorolni, ezért csak néhá­nyat emeltünk ki közülük. PANNON BORMUSTRA, PANNONHALMA,CSÚCSBOROK: ■ 2000:1997 Vili papa cuvée ■ 2001:1995 Vili papa cuvée; 1997 Vili papa cuvée ■ 2002: 2000 Tekenőháti Merlot; 1999 Egri Bikavér reserve; 2000 Egri cuvée Polett; 1999 Vili papa cuvée ■ 2003: 2000 Vili papa cuvée n 2005: 2000 Egri Bikavér reserve m 2006:2003 Egri Bikavér reserve; 2003 Tekenőháti Merlot DECANTER WORLD WINE AWARDS, LONDON: 2007:2003 Vili papa cuvée - bronzérem CHARDONNAY DU MONDE, BORDEAUX: 2009:2006 Egri Chardon­nay válogatás - ezüstérem LE MONDIAL DU ROSE, CANNES: 2008:2007 Egri Kékfrankos- Merlot rose - aranyérem VINALIES INTERNATIONALES, PÁRIZS: 2007: 2003 Egri cuvée Gara­bonciás -* ezüstérem; 2003 Egri cuvée Evőé - ezüstérem VINAGORA NEMZETKÖZI BORVERSENY: ■ 1998:1995 Vili papa cuvée- aranyérem ■ 2000:1995 Vili papa cuvée- ezüstérem; 1997 Vili pa­pa cuvée - aranyérem ■ 2002:1999 Egri Bikavér reserve - ezüstérem; 2000 Egri Cabemet sauvignon - aranyérem m 2004: 2001 Egri Pinot gris „Mészhegy” - ezüstérem; 2000 Egri Bikavér reserve- ezüstérem; 2000 Vili pa­pa cuvée - ezüstérem ■ 2006: 2003 Egri Cabernet sauvignon válogatás - aranyérem; 2003 Egri cuvée Evőé - aranyérem;. 2003 Egri cuvée Garabon­ciás - aranyérem; 2001 Egri Pinot gris - arany­éreni; 2000 Vili papa cuvée- aranyérem; 2000 Egri cuvée Anett - aranyérem m 2008:2007 Egri Kékfrankos-Merlot mse - aranyérem m 2011: 2006 Egri Cabernet sauvignon válogatás - aranyérem; 2006 Vili papa cuvée - ezüstérem; 2010 Egri Csillag - ezüstérem CHALLENGE INTERNATIONAL DU VIN, BORDEAUX: ■ 2004: 2000 Tekenőháti Merlot - ezüstérem; 1999 Tekenőháti Merlot - bronz­érem; 1999 Egri Bikavér reserve - bmnzérem; 1999 Vili papa cuvée - bmnz­érem ■ 2008: 2003 Vili papa cuvée- aranyérem; 2007 Egri Ki­rályleányka - bronzérem ■ 2011: 2007 Kleio - ezüst­érem; 2006 Vili papa cuvée- bronzérem t

Next

/
Oldalképek
Tartalom