Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-09 / 211. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A gyöngyösi a legjobb megyei szülészet egy szavazás szerint A középmezőnyben végeztek a Heves megyei kórházak azon a versenyen, amelyen arra szavazhattak a szülők, hogy melyik kórház kapja meg az „Év szülészete” díjat. Az egyedülálló elismerést az egyik legnépszerűbb hazai internetes babamama oldal hívta életre. Szavazni is az interneten lehetett három hónapon át a hazai, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészetekre három kategóriában: szülőszobai ellátás, gyermekágyi és újszülöttellátás, felszereltség és környezet. ■ Heves megye 29 közül a tizenhatodik lett. Megyénk három kórháza közül a gyöngyösi kapta a legtöbb voksot, de mindhárom intézmény a középmezőnyben végzett. Heves a megyék és a résztvevő budapesti kerületek összesített eredményei alapján 16. lett a huszonkilenc helyezett közül. Az eredmény a szavazás szervezőit is meglepte, ugyanis egyetlen nagy forgalmú, kiválóan felszerelt budapesti szülészet sem került a díjazottak közé, pedig a statisztikák azt mutatják, sokan mennek ezekbe a fővárosi intézményekbe szülni. A szavazásról bővebben a Baba-mama oldalunkon olvashatnak. ■ Sz. K. Támogatásból újítanák fel az Egri Civil Házat Ötvenmilliós pályázati pénzből újítanák fel az Egri Civil Ház épületét - hangsúlyozta Bárdos Ferenc az Egri Civil Kerekasztal szerdai ülésén. Az Életfa Környezetvédő Szövetség igazgatója Egerben elmondta: november 1- jéig jelentkeznek egy közel ötvenmillió forintos pályázatra, amit civilszervezetek infrastrukturális fejlesztésére írtak ki. Hozzátette: a pénzből megújulna a civil ház homlokzata, kicserélnének húsz nyílászárót, korszerűsítenék a tetőt és a fűtést, továbbá akadálymentesítenék az épületet. Ha nyernek a pályázaton, öt évre biztosítanák a működést. ■ M. K. Most csupán a poharak táncoltak rengett Ekkora mértékű földmozgás naponta több ezer fordul elő bolygónkon A csütörtökre virradó éjszaka megmozdult a föld megyénk nyugati részén. A rengést csak Petőfibá- nya magasabb épületeiben észlelték. Tari Ottó mozgása. Mozgott a föld Heves megyében földrengések a mostani Petőfibányához igen közeli esetet megelőzően is történtek errefelé, valamint megyénk más területein is. A legnagyobbat 1925. január 31-én jegyezték fel, amikor Egerben és a közelében 5-ös fokozatú rengést mértek, aminek epicentruma Ostorosnál volt. Az ezredforduló óta 2002-ben és 2007-ben Hatvanban és Heréden, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon és Zárónkon, valamint ezen településeknek a környékén volt érezhető kisebb földmozgás. 2009. május 29-én Noszvajon 1,2-es, szeptember 22-én Mát- raszentimrén pedig 1,6-os erősségű rengés pattant ki, de utóbbiakat csak géppel lehetett érzékelni. WMWL ■ Tart-e Ön a természeti katasztrófáktól? HE0L.hu Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük.- Az ágyunk meg a hálószobabútorok rendesen beremegtek, a csillár és a tükör a bútorban megcsörrent. Először azt hittem, a felettünk elhaladó légifolyosón vétett el egy kanyart az egyik pilóta - mesélte. Állítása szerint mindez mégsem volt félelmetes, mi több, élményt jelentett számára a nem mindennap tapasztalható jelenség. Hogy errefelé valóban ritkaság- számba megy a földrengés, azt személyes adatgyűjtésünk is alátámasztja: a szomszédos Lőrinciben az öregebbek még az 1960-as és '70-es években is élénken emlékeztek az 1930-as évekbeli „nagy” földmozgásra, amikor a szentképek megmozdultak a falon, az asztalon álló pohárból kiloccsant a víz. A falu apraja-nagy- ja a templomba sietett, ahol zúgott a fohász a „Seregek Ura, Istenéhez...” Mindenesetre manapság sem árt az ima. A Richter-skála szerinti 2,3-as magnitúdójú földmozgás csütörtökre virradóan, hajnali 0 óra 38 perckor történt Hatvantól mintegy 15 kilométerre északra, Petőfibánya közelében. Ez az erősség már nemcsak a műszerek által érzékelhető, bár aki aludt, aligha ébredt fel a csekély intenzitású rengésre. Ezt erősítette meg a település polgármestere, Juhászné Barkóczy Éva is, akinek a szavaiból arra lehet következtetni, hogy az itteniek többsége is csak a híradásokból értesült a történtekről.- Valaki megemlítette, hogy a Tárna úton talán történhetett valami szokatlan, de az is lehet, hogy nem, mivel ő is csak másodkézből értesült a hírről - közölte, hozzátéve: - az viszont biztos, hogy a községházára egyetlen bejelentés sem érkezett anyagi károkról. A katasztrófavédelmi szervek sem számoltak be lakossági panaszokról. Aki viszont a jelzett kései órán még ébren volt, észlelhette, hogy rendkívüli esemény történik. Balázs Gábor harmadik emeleti lakásában három-négy másodpercen át tartott az „üvegtánc”. Petőfibánya a rengés után. A településen nem volt pánikhangulat, noha nem jellemző errefelé a földkéreg intenzív Hazánkban szerencsére viszonylag ritka Magyarországon évente 100-120 kisebb (legfeljebb 2,5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak. Évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környé kén már jól érzékelhető. Jelentősebb károkkal járó 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki. A mai Magyarország területén valaha tapasztalt legnagyobb földrengés Komáromban történt 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 körülire becsülhető. Ekkor Komárom egyharmada elpusztult, 63 ember meghalt. Az eddigi utolsó komoly eset 4,9 magnitúdóval pattant ki Ber- hidán 1985. augusztus 15-én. A magyarországi földmozgások az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközéséből alakulnak ki. Hazánkban a legnagyobbak a Rába-vonal, a Duna kelet-nyugati irányú medencé je, a Balaton-vonal és a középmagyarországi vonal. Valamennyi - vagy azok folytatása - megyénk közelében húzódik. Az „észrevehetetlentör’ a globális katasztrófáig rengeteg változat lehetséges A RICHTER-SKÁLA kidolgozója Charles richter (képünkön) amerikai szeizmológus, eljárását 1935-ben tette közzé. A rengés erősségét megfelelő korrekciókkal a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből és az epicentrumtól való távolságából határozzák meg. A 2-esnél kisebb (mikrorengés) csak műszerrel érzékelhető, s naponta nyolcezerszer fordul elő Földünkön. Az 5,0-től 6,9-ig terjedő amplitúdójú mozgások esetén a felső határ közelében az erősebb szerkezetű épületek is megrongálódhatnak Az igen erős - 7,0 és 7,9 közötti - földrengések házak és hidak összeomlását, utak, vasúti sínek deformá- lódását okozhatják. Ezekből évente átlagban 18-at jegyeznek fel A nagyon erős, bolygónkon évente egy alkalommal előforduló, 8,0 és 8,9 közötti rengő sek alkalmával súlyos károk keletkeznek több száz kilométeres körzetben, többméteres le- zökkenések és hegyomlások kö vetkeznek be. Ezekre évente csak egyszer lehet számítani a földgolyóbis valamely pontján. A Richter-skála által jelzett 10,0 amplitúdójú földmozgásra még nem volt példa. Szerencsére, hiszen ez már globális katasztrófát jelentene: a földkéreg kettérepedne, a törésvonalak to- vábbhúzódnának. A Richter- skála bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés 9,5- es volt: 1960. május 22-én Chilében pattant ki. (FORRÁS: WIKIPÉDIA) Megújulhat a Bacchus-szobor bor és mámor Bronzból készül a görög isten felsőteste Élelemosztás: kevesebb éhes száj Ivádon Külön fesztiváloznak a mellőzött egri zenekarok Nem renoválják a korábban kerámiából készült Bacchus-szobor felsőtestét, hanem újat készítenek bronzból. Az előző években már háromszor verték szét vandálok az egri Szépasszony-völgy egyik jelképét. A legutóbbi rongálás után viszont annyira megsérült a bor és a mámor istenét ábrázoló alkotás, hogy azt már nem éri meg eredeti formájában helyreállítani. Sós István, a megyeszékhely alpolgármestere a Hírlapnak elmondta: a darabjaira hullott szobrot nem lehet már újra összeilleszteni, bronzból készítenek egy újat. Erre viszont csak a következő esztendő költségvetéséből tudnak majd félretenni. ■ M. K. Szomorú szobortorzó. Többeknél sok volt a bor, még több az indulat: már többször szétverték a szépasszony-völgyi Bacchus-művet. Élelmiszert osztottak csütörtökön Ivádon a rászoruló családoknak és egyedülállóknak, az idei évben már harmadik alkalommal - tudtuk meg Ivády Gábor polgármestertől. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felajánlásával száznyolcvanán juthattak adományokhoz. A gyermekvédelmi vagy bérpótló támogatásban részesülők, az egyedülálló édesanyák és a hetven éven felüliek konzervek, levesporok, ízesítők, joghurtok és édességek közül is válogathattak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszer-felesleg begyűjtésével és szállításával az egész országban segíti a hátrányos helyzetűeket. ■ M. K. Ne csináld a fesztivált! címmel párhuzamos programot szerveznek a Magyar Dal Napjának előestéjén, szeptember 10-én az öndefiníciójuk szerint „a város hivatalos rendezvényekről kiszorult nonprofit kulturális egységei”.- Mi nem csináljuk a fesztivált! Mi vagyunk a fesztivál! - mondta Nagy Róbert, az esemény ötletgazdája és főszervezője. A fellépők olyan, Egerhez kötődő zenekarok lesznek, mint a Superego3, a Buszkasi, a Gra- banc, az Eger Blues Trió, a Blackrose' Night, de föllép a Wahorn András (ex-Bizottság) nevével fémjelzett Wahorn Airport is. Az est sztárvendége David Yengibarjan örmény származású tangóharmonikás lesz. Az átszerelések alatti szünetekben az ismert egri utcazenész, Turpi zenél. Igazi kuriózumnak ígérkezik a Dj. Lida + Bubutáj band. Az alkalmi formáció a tervek szerint a helyszínen szerveződik a résztvevő kisgyermekes családok 5 év alatti gyerekeiből. Hangszert, csörgőket, dobokat biztosítanak, de lehet sajátot is hozni otthonról. Ezalatt az egyik dj apja, Fekete Valér, élőben illusztrál és firkálgat. A programok délután fél ötkor kezdődnek, „Az épületfestés hőskora” címmel diafilmeket vetítenek, a szervezők szándéka szerint mindezeken kívül lesz patakban futás is. ■ B. R. ß * 5 I / t