Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-09 / 211. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A gyöngyösi a legjobb megyei szülészet egy szavazás szerint A középmezőnyben végeztek a Heves megyei kórházak azon a versenyen, amelyen arra sza­vazhattak a szülők, hogy me­lyik kórház kapja meg az „Év szülészete” díjat. Az egyedülál­ló elismerést az egyik legnép­szerűbb hazai internetes baba­mama oldal hívta életre. Sza­vazni is az interneten lehetett három hónapon át a hazai, álla­mi vagy önkormányzati tulaj­donban lévő szülészetekre há­rom kategóriában: szülőszobai ellátás, gyermekágyi és újszü­löttellátás, felszereltség és kör­nyezet. ■ Heves megye 29 közül a tizenhatodik lett. Megyénk három kórháza kö­zül a gyöngyösi kapta a legtöbb voksot, de mindhárom intéz­mény a középmezőnyben vég­zett. Heves a megyék és a részt­vevő budapesti kerületek össze­sített eredményei alapján 16. lett a huszonkilenc helyezett közül. Az eredmény a szavazás szerve­zőit is meglepte, ugyanis egyet­len nagy forgalmú, kiválóan fel­szerelt budapesti szülészet sem került a díjazottak közé, pedig a statisztikák azt mutatják, sokan mennek ezekbe a fővárosi intéz­ményekbe szülni. A szavazásról bővebben a Baba-mama oldalun­kon olvashatnak. ■ Sz. K. Támogatásból újítanák fel az Egri Civil Házat Ötvenmilliós pályázati pénzből újítanák fel az Egri Civil Ház épületét - hangsúlyozta Bárdos Ferenc az Egri Civil Kerekasztal szerdai ülésén. Az Életfa Környe­zetvédő Szövetség igazgatója Egerben elmondta: november 1- jéig jelentkeznek egy közel öt­venmillió forintos pályázatra, amit civilszervezetek infrastruk­turális fejlesztésére írtak ki. Hozzátette: a pénzből meg­újulna a civil ház homlokzata, kicserélnének húsz nyílászárót, korszerűsítenék a tetőt és a fű­tést, továbbá akadálymentesíte­nék az épületet. Ha nyernek a pályázaton, öt évre biztosítanák a működést. ■ M. K. Most csupán a poharak táncoltak rengett Ekkora mértékű földmozgás naponta több ezer fordul elő bolygónkon A csütörtökre virradó éj­szaka megmozdult a föld megyénk nyugati részén. A rengést csak Petőfibá- nya magasabb épületei­ben észlelték. Tari Ottó mozgása. Mozgott a föld Heves megyében földrengések a mostani Petőfibányához igen közeli esetet megelőzően is történtek errefelé, valamint megyénk más területein is. A legna­gyobbat 1925. január 31-én jegyezték fel, amikor Egerben és a közelében 5-ös fokozatú rengést mértek, aminek epi­centruma Ostorosnál volt. Az ezredforduló óta 2002-ben és 2007-ben Hatvanban és Heré­den, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon és Zá­rónkon, valamint ezen telepü­léseknek a környékén volt érezhető kisebb földmozgás. 2009. május 29-én Noszvajon 1,2-es, szeptember 22-én Mát- raszentimrén pedig 1,6-os erősségű rengés pattant ki, de utóbbiakat csak géppel lehe­tett érzékelni. WMWL ■ Tart-e Ön a természeti katasztrófáktól? HE0L.hu Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük.- Az ágyunk meg a hálószoba­bútorok rendesen beremegtek, a csillár és a tükör a bútorban megcsörrent. Először azt hittem, a felettünk elhaladó légifolyosón vétett el egy kanyart az egyik pi­lóta - mesélte. Állítása szerint mindez mégsem volt félelmetes, mi több, élményt jelentett szá­mára a nem mindennap tapasz­talható jelenség. Hogy errefelé valóban ritkaság- számba megy a földrengés, azt személyes adatgyűjtésünk is alá­támasztja: a szomszédos Lőrinci­ben az öregebbek még az 1960-as és '70-es években is élénken em­lékeztek az 1930-as évekbeli „nagy” földmozgásra, amikor a szentképek megmozdultak a fa­lon, az asztalon álló pohárból ki­loccsant a víz. A falu apraja-nagy- ja a templomba sietett, ahol zú­gott a fohász a „Seregek Ura, Is­tenéhez...” Mindenesetre manap­ság sem árt az ima. A Richter-skála szerinti 2,3-as magnitúdójú földmozgás csütör­tökre virradóan, hajnali 0 óra 38 perckor történt Hatvantól mint­egy 15 kilométerre északra, Petőfibánya közelében. Ez az erősség már nemcsak a műsze­rek által érzékelhető, bár aki aludt, aligha ébredt fel a csekély intenzitású rengésre. Ezt erősí­tette meg a település polgármes­tere, Juhászné Barkóczy Éva is, akinek a szavaiból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az itteniek többsége is csak a híradásokból értesült a történtekről.- Valaki megemlítette, hogy a Tárna úton talán történhetett va­lami szokatlan, de az is lehet, hogy nem, mivel ő is csak má­sodkézből értesült a hírről - kö­zölte, hozzátéve: - az viszont biz­tos, hogy a községházára egyet­len bejelentés sem érkezett anyagi károkról. A katasztrófavédelmi szervek sem számoltak be lakossági pa­naszokról. Aki viszont a jelzett kései órán még ébren volt, ész­lelhette, hogy rendkívüli ese­mény történik. Balázs Gábor harmadik emeleti lakásában há­rom-négy másodpercen át tar­tott az „üvegtánc”. Petőfibánya a rengés után. A településen nem volt pánikhangulat, noha nem jellemző errefelé a földkéreg intenzív Hazánkban szerencsére viszonylag ritka Magyarországon évente 100-120 kisebb (legfeljebb 2,5 magnitúdójú) földrengést re­gisztrálnak. Évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környé kén már jól érzékelhető. Jelen­tősebb károkkal járó 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki. A mai Magyaror­szág területén valaha tapasz­talt legnagyobb földrengés Ko­máromban történt 1763. júni­us 28-án, magnitúdója 6,3 kö­rülire becsülhető. Ekkor Ko­márom egyharmada elpusz­tult, 63 ember meghalt. Az ed­digi utolsó komoly eset 4,9 magnitúdóval pattant ki Ber- hidán 1985. augusztus 15-én. A magyarországi földmozgá­sok az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközéséből alakul­nak ki. Hazánkban a legna­gyobbak a Rába-vonal, a Duna kelet-nyugati irányú medencé je, a Balaton-vonal és a közép­magyarországi vonal. Vala­mennyi - vagy azok folytatása - megyénk közelében húzódik. Az „észrevehetetlentör’ a globális katasztrófáig rengeteg változat lehetséges A RICHTER-SKÁLA kidolgozója Charles richter (képünkön) amerikai szeizmológus, eljárá­sát 1935-ben tette közzé. A ren­gés erősségét megfelelő korrek­ciókkal a szeizmográf által jel­zett legnagyobb kitérésből és az epicentrumtól való távolságából határozzák meg. A 2-esnél ki­sebb (mikrorengés) csak mű­szerrel érzékelhető, s naponta nyolcezerszer fordul elő Földün­kön. Az 5,0-től 6,9-ig terjedő amplitúdójú mozgások esetén a felső határ közelében az erő­sebb szerkezetű épületek is meg­rongálódhatnak Az igen erős - 7,0 és 7,9 közötti - földrengé­sek házak és hidak összeomlá­sát, utak, vasúti sínek deformá- lódását okozhatják. Ezekből évente átlagban 18-at jegyeznek fel A nagyon erős, bolygónkon évente egy alkalommal előfor­duló, 8,0 és 8,9 közötti rengő sek alkalmával súlyos károk keletkeznek több száz kilométe­res körzetben, többméteres le- zökkenések és hegyomlások kö vetkeznek be. Ezekre évente csak egyszer lehet számítani a földgolyóbis valamely pontján. A Richter-skála által jelzett 10,0 amplitúdójú földmozgásra még nem volt példa. Szerencsé­re, hiszen ez már globális ka­tasztrófát jelentene: a földkéreg kettérepedne, a törésvonalak to- vábbhúzódnának. A Richter- skála bevezetése óta a legna­gyobb erősségű földrengés 9,5- es volt: 1960. május 22-én Chi­lében pattant ki. (FORRÁS: WIKIPÉDIA) Megújulhat a Bacchus-szobor bor és mámor Bronzból készül a görög isten felsőteste Élelemosztás: kevesebb éhes száj Ivádon Külön fesztiváloznak a mellőzött egri zenekarok Nem renoválják a korábban ke­rámiából készült Bacchus-szo­bor felsőtestét, hanem újat ké­szítenek bronzból. Az előző években már három­szor verték szét vandálok az egri Szépasszony-völgy egyik jelkép­ét. A legutóbbi rongálás után vi­szont annyira megsérült a bor és a mámor istenét ábrázoló alkotás, hogy azt már nem éri meg erede­ti formájában helyreállítani. Sós István, a megyeszékhely alpolgármestere a Hírlapnak el­mondta: a darabjaira hullott szob­rot nem lehet már újra összeil­leszteni, bronzból készítenek egy újat. Erre viszont csak a követke­ző esztendő költségvetéséből tud­nak majd félretenni. ■ M. K. Szomorú szobortorzó. Többeknél sok volt a bor, még több az indulat: már többször szétverték a szépasszony-völgyi Bacchus-művet. Élelmiszert osztottak csütörtö­kön Ivádon a rászoruló családok­nak és egyedülállóknak, az idei évben már harmadik alkalom­mal - tudtuk meg Ivády Gábor polgármestertől. A Magyar Élel­miszerbank Egyesület felajánlá­sával száznyolcvanán juthattak adományokhoz. A gyermekvé­delmi vagy bérpótló támogatás­ban részesülők, az egyedülálló édesanyák és a hetven éven felü­liek konzervek, levesporok, íze­sítők, joghurtok és édességek közül is válogathattak. A Magyar Élelmiszerbank Egye­sület az élelmiszer-felesleg be­gyűjtésével és szállításával az egész országban segíti a hátrá­nyos helyzetűeket. ■ M. K. Ne csináld a fesztivált! címmel párhuzamos programot szervez­nek a Magyar Dal Napjának elő­estéjén, szeptember 10-én az ön­definíciójuk szerint „a város hiva­talos rendezvényekről kiszorult nonprofit kulturális egységei”.- Mi nem csináljuk a fesztivált! Mi vagyunk a fesztivál! - mond­ta Nagy Róbert, az esemény ötlet­gazdája és főszervezője. A fellépők olyan, Egerhez kö­tődő zenekarok lesznek, mint a Superego3, a Buszkasi, a Gra- banc, az Eger Blues Trió, a Blackrose' Night, de föllép a Wahorn András (ex-Bizottság) nevével fémjelzett Wahorn Airport is. Az est sztárvendége David Yengibarjan örmény szár­mazású tangóharmonikás lesz. Az átszerelések alatti szünetek­ben az ismert egri utcazenész, Turpi zenél. Igazi kuriózumnak ígérkezik a Dj. Lida + Bubutáj band. Az alkalmi formáció a ter­vek szerint a helyszínen szerve­ződik a résztvevő kisgyermekes családok 5 év alatti gyerekeiből. Hangszert, csörgőket, dobokat biztosítanak, de lehet sajátot is hozni otthonról. Ezalatt az egyik dj apja, Fekete Valér, élőben il­lusztrál és firkálgat. A programok délután fél ötkor kezdődnek, „Az épületfestés hőskora” címmel diafilmeket ve­títenek, a szervezők szándéka szerint mindezeken kívül lesz patakban futás is. ■ B. R. ß * 5 I / t

Next

/
Oldalképek
Tartalom