Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-29 / 201. szám

2011. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Kiváló minőséget ígérnek a fürtök egri borvidék Viszont nem nő a fogyasztás, jó ha idén is nullszaldós lesz az ágazat Javultak a felté­telek, legalábbis már „nem va­dásznak rájuk” az ellenőrök. Bár a minőségre eddig nincs panasz, áttörésre idén sem számíthatnak a gazdák - véli Varsányi Lajos, az EBHT elnöke, akit a szüreti kilátásokról kérdeztünk. Kühne Gábor Immár az Egri Borvidéken is kez­detét vette a szüret, szedni lehet a Zenitet, a Menoire-t, az Irsai Olivért és a Turánt is, de a 17 mustfokot elért Muscat ottonel szintén betakarítható. Mi több - az utóbbi hetekben felgyorsult érési folyamatnak köszönhetően -, például a korai-közép Csersze­gi fűszeresre sem kell már sokat várni. A nagy átlagot tekintve ugyanakkor normálisnak mond­ható ez a szüreti időpont, csak né­hány fajta esetében beszélhetünk kicsit korábbi kezdésről.- Kedvező elője­lekkel vágunk az idei szüretnek, úgy a mennyisé­get, mint a minőséget tekintve is bizakodóak lehetnek a gazdák - jelentette ki Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Taná­csának (EBHT) elnöke. Mint em­lékeztetett, a szőlők jól teleltek, számottevő fagykár nem volt. Az időjárás alapvetően kegyes volt, elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi esztendővel szemben idén növényvédelmi probléma alig adódott: sem a gombabetegségek, sem a kártevők - a szőlőmoly ki­vételével - nem okoztak fejfájást a termelőknek.- Kedvező ez az év a tekintet­ben is, hogy a pincékben lévő készletek jelentősen megcsap­pantak, tárolási gondok aligha le­hetnek. El kell ismerni azonban azt is: ez elsősorban a tavalyi csekélyebb mennyiségű terméssel magyarázható, mintsem a piaci kereslet megélénkülésével - tette hozzá. A pozitív . előjeleknél maradva megjegyezte, lassan elkopnak a boltokból a felszámolásokból ere­dő, nagyon olcsón értékesí­tett borok, bár a kereskede­lemben azért még itt-ott ront­ják az árakat. - Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is van érdeklő­dés a külső felvásárlók részéről a termés iránt, ami azért fontos, mert a 2008-ban, 2009-ben szü­retelt kék szőlőnek csupán a fele, a fehérnek pedig mindössze 34 százaléka került „egri” néven for­galomba. Magyarán: a termés je­lentős részét kivitték a borvidék­ről, ami végső soron munkahe­lyek elvesztésével is együtt járt. Ami pedig a felvásárlási ára­kat illeti: Varsányi Lajos szerint egyértelmű az emelkedés. Pél­dául míg az Irsai Olivér kilójáért tavaly 95 forintot adtak, addig az idén 110-130 forint várható. A fehér fajták esetében általában 10-20 százalékos, a kékeknél et­től valamivel kisebb emelkedés­re van kilátás. - Meglátásom szerint a jó bor alapjául szolgáló jó minőségű szőlő ára mehet fel nagyobb mértékben. Igaz vi­szont, ezzel is csak nullszaldós lesz az ágazat, hektáron­ként várható 85 má­zsás termésátlag mellett nyereségre nemigen számíthat­nak a termelők - jegyezte meg.- A sok pozitívum mellett ugyanakkor meg kell említenem a kedveződen jeleket is. Sajnos általános jelenség a vásárlóerő csökkenése. Ez nem utolsósor­ban a devizahitelek radikálisan megemelkedett törlesztőrészle­teivel magyarázható, ami pedig a fogyasztás drasztikus vissza­esését is eredményezte. Ezt teté­zi, hogy a borvidéken több jelen­tős felvásárló is kiesett; van olyan, aki gazdasági okok miatt kénytelen szüneteltetni tevé­kenységét, mások pedig már csak sa­il ját szőlőt dolgoz­nak fel - tért rá a szüretet befolyáso­ló negatívu­mokra az EBHT el­nöke. Készülődés a próbafo- koláshoz a Varsányi Pincészetben. ígéretes eredményeket mutat­nak a korai fajták. Varsányi Lajos kitért arra is, hogy az elmúlt években több pá­lyázat is segítette a pincészetek technológiai fejlesztését, így - fő­ként a kisebb borászatoknál - akinek volt elképzelése és kellő önereje, az élhetett a lehetőség­gel. Szerinte sikerült is valame­lyest csökkenteni a borvidék e té­ren meglévő hátrányát. A koráb­bi években komoly gondot, fe­szültségforrást jelentő munka­ügyi ellenőrzésekről szólva kije­lentette: úgy tapasztalja, javultak Átlagos mennyiség, rendkívül jó minőség az 5700 hektáros Egri Bor­vidéken mindössze 5300 hek­tárról érkezett termésbecslés, ami a műveletlenül hagyott területek igen nagy arányáról árulkodik. - A pró- bafokolások alapján azonban a mi­nőség rendkívül jónak ígérkezik: még elegendő a nedvesség a talajban, s a napsütéses órák száma is kedvezően alakul. Aggódok viszont, hogy túl soká­ig tart az aszályos meleg idő, ami már káros is lehet: csökkenhet a szőlő sav­tartalma és a mennyisége is - jelentette ki varsányi Lajos (képünkön). Szigorú szabályzat AZ EGRI HEGYKÖZSÉG idevá­gó, a szüreti kezdési időpon­tokat meghatározó, gyakor­latilag az egész borvidék te­rületére érvényes szabályo­zása értelmében fajtánként minimum három tábla pró- bafokolását kell elvégezni; figyelemmel kell kísérni a természetes cukortartalom növekedését, a savtartalom- csökkenést a korai fehér és illatos fajták, valamint meg­határozott minimális cukor- tartalom elérését az eredet­védett fehér- és kékszőlő-faj­ták esetében; a fajtára jel­lemző zamatot, küllemet, technológiai érettséget el kell érnie a szőlőnek; a rendkívüli időjárás követ­keztében jelentkező növény­egészségügyi vészhelyzetet fi­gyelembe lehet venni. A védett eredetű borokat adó fajták szüretének kezdési időpontját fajtánként a szo­kásos módon két nappal elő­re meghirdeti a hegyközség, ami kötelező érvényű mind a termelőkre, mind a felvásár­lókra nézve. Ettől eltérés - a hegyközséghez benyújtott írá­sos kérelem alapján - mustsűrítmény, szőlőivólé és pezsgőalapbor készítése ese­tén, illetve rendkívüli esetben engedélyezhető. A meghatá­rozott szüreti időpont előtti szüret esetén a tulajdonos, bérlő, felvásárló 20 ezertől 200 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, és az „egri” termőhelyre utaló ter­mékjelöléstől is eltiltható. a feltételek, legalábbis már „nem vadásznak rájuk” az ellenőrök.- Nagyobb gondot jelent az ágazatot sújtó tőkeszegénység, sokkal nehezebb hitelekhez jut­ni, ráadásul még ha sikerül is, lé­nyegesen keményebbek a feltéte­lek. A jelek szerint még mindig nem vonzó a szőlészet-borászat a bankok számára. Azért van kivé­tel is: az egyik hazai pénzintézet ajánlatot tett a felvásárlási és készletezési költségek részbeni finanszírozására azzal a céllal, hogy a helyben megtermelt alap­anyagot helyben is dolgozzák fel, amivel munkahelyeket lehet megmenteni - jelentette ki. EGYPERCES INTERJÚ Helyi TDM-et szerveznek Szilvásváradon Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) fejlesz­tésére pályázik a Szilvásvá­rad Idegenforgalmi Egyesü­let. Szaniszló László polgár- mester elmondta, a TDM megalakítása előtt szakmai regisztrációra van szükség a Nemzetgazdasági Minisztéri­um Turisztikai Főosztályán.- Miért van szükség a pá­lyázatra?- Tagjai vagyunk a térségi TDM-nek, de szeretnénk egy helyi szervezetet is, ehhez jó alapot biztosít az, hogy az egyesület több mint ötven taggal rendelkezik. A cél a PR- és marketingtevékenység fokozása, a vendégéjszakák számának növelése. Ötven­millió forintos támogatást célzunk meg, ehhez pedig az önkormányzat a források át­csoportosításával közel ki- lencmilliós önerőt biztosít.- Mit terveznek?- A turisták tájékoztatását szolgáló táblarendszert, in­formációs pontot, touch-infót telepítenénk a községben. Ezenkívül komolyabb marke­tingtevékenységet tervezünk Szilvásvárad turisztikai arcu­latának teljes megújulásával. Új kiadványokat és helyi ajándéktárgyakat készítünk. Fontos cél továbbá a szolgál­tatók közötti kapcsolatok erő­sítése, ezért képzéseket és ta- nulmányutakat is tervezünk.- Mikor nyújtják be a pályá­zatot?- Ősszel szeretnénk bead­ni, pozitív elbírálás esetén jö­vőre pedig meg is valósulhat a program. ■ Szaniszló László: - Az önkormány­zat kilencmillió forintot csopor­tosít át. Biztonságos utak a faluban átadás Százmillió forintot fordítottak a felújításra Szihalmon rég nem látott fejlesz­tés valósult meg: egy sikeres pá­lyázat segítségével 107 millió fo­rintot fordíthattak a település út­jainak, járdáinak felújítására. A munkálatokhoz márciusban lát­tak hozzá, az ünnepélyes átadás­ra pedig szombaton került sor. Az ünnepségen Bótá József Sándor polgármester köszön­tötte a vendégeket, köztük a szomszédos községek vezetőit, a térség országgyűlési képvise­lőjét, és a kivitelezésben részt vállalók képviselőit. A beruhá­zás során négy kilométer útbur­kolat, három kilométer járda, egy buszöböl készült el, s meg­oldották a hivatal akadálymen­tesítését is. ■ B. K. Bóta József Sándor polgármester (balra) és Herman István a térség or­szággyűlési képviselője vágta át a nemzetiszínű szalagot Fontos az anyatejes táplálás család Előadásokkal, tanácsokkal várták a szülőket Az Anyatejes Világnap és Kistér­ségi Családi Napon a Kis Bocs Baba-Mama Egyesület hasznos programokkal várta a szülőket és gyerekeket a füzesabonyi sportcsarnokban. Az egyesület ötödik születésnapján három­száz szeletes tortával is készült a megjelent 219 résztvevő szá­mára. A szakmai pultoknál szü­lésznő, védőnő és szoptatási ta­nácsadó is az érdeklődők segít­ségére volt, míg a kicsiket krea­tív sarok és játszóház, valamint a Babszem Jankó Gyermekszín­ház előadása'szórakoztatta. A nap folyamán a főbb támo­gatókat, köztük a Heves Megyei Hírlapot, illetve hetven szoptató anyukát is jutalmaztak. ■ F. A. Háromszáz szeletes torta várta az ünneplőket Füzesabonyban j k >

Next

/
Oldalképek
Tartalom