Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-30 / 202. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 30., KEDD Egyesületet alakítottak az egri kapitányság nyugdíjas rendőrei Frissen alakult kortársi szervezet fogja össze a jövőben az Egri Rendőrkapitánysághoz kötődő nyugdíjasokat. Kezdeményezésükre alakult meg ugyanis az „Egri Szent György Nyugdíjas Rendőr Egyesület”, amely az elképzelések szerint a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében élő több mint százötven, pihenőéveit töltő kollégát fogja össze, s képviseli majd. A harminchat taggal létrejött közösség elnökévé Farkas Gusztáv nyugalmazott r. őrnagyot, alelnökévé Zay István ny. r. őrnagyot, főtitkárává pedig Káló József ny. r. alezredest választották meg. Az egyesület célkitűzései között a kortársakkal való törődés, a rendőri szakmai hagyományok ápolása, valamint a hosszú évtizedeken át felhalmozódott tapasztalatok átadása szerepéi. Az egri kapitányság nyugdíjas bizottsága által is támogatott szervezet vezetői ezekben a napokban dolgozzák ki az egyesület részletes programját. Alapító megbeszélésükön elhangzott, hogy a megye többi kapitányságától nyugdíjba vonult munkatársaikat is várják majd körükbe. ■ Liszt Ferencről emlékeztek meg a klubvezetők Nem volt még rá példa, hogy a Klubvezetők fórumán zeneszámok csendültek volna fel. A kivételes eseményre az idei Liszt-évforduló alkalmával került sor, amikor is a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége rendezvényén a híres zeneszerzőre emlékeztek az egri Farkas Ferenc Zeneiskola tanára, Lingsch Adrien és növendéke, Örökös Tóth István közreműködésével. Liszt Ferenc művészi életútjának felidézésekor a neves zeneszerző számos műve is felhangzott, amit nagy tetszéssel fogadtak a fórum résztvevői, akik saját közösségeikben is hasonló évfordulós programokat terveztek. ■ Oldalszerkesztő: Szilvás István Telefon: 06-20 928-5521 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Az „Évgyűrűk” oldalunk legközelebb szeptemberben jelenik meg. E VGYURTTK Kéz a kézben, jóban-rosszban. Az ötvenhét évvel ezelőtti házasságkötésük óta két-három hétnél tovább nem voltai; tájt n • ,, vol egymástól. Veszélybe sodort kézfogó hűség Jegyességük alatt csaknem négyszáz levelet váltottak A jubiláló pár a boldog házasság titkát abban látja, hogy őszintén szeretik és tisztelik egymást. Szilvás István Azóta, hogy az elsőt felvonták, a harmadik családi zászló leng az udvar közepén magasodó rúdon. Egyik oldalán két fenyőfa, a másikon a Kossuth utcai porta száma díszlik fakuló piros alapon.- Éppen ilyen színű anyag volt kéznél - jegyzi meg a házigazda -, az előzőn a sárga uralkodott. De nem a szín a lényeg, hanem az, hogy mindig akkor leng a csúcson, amikor vendég érkezik hozzánk, vagy ha együtt van a család. Most az utóbbiról van szó. Augusztus 21. nagy ünnep az öreg szűcsi házban, 57 éve ugyanis, hogy a most 83 éves Feri bácsi és az öt és fél évvel fiatalabb Ilona néni örök hűséget fogadott egymásnak.- Pétervásárán esküdtünk, majd itthon 180 fős lakodalmunk volt. Ennyien csak az udvaron fértünk el, ahol kétszer terítettek, mire mindenki jóllakott - mesélik kéz a kézben. A nagy esemény előtt azonban történt egy s más. Például az első találkozás a szombathelyi laktanyában. Ide vitték ugyanis katonának az egri tanítóképzőben végzett, s Egerbaktán mindössze tíz hónapot tanító Kelemen Ferencet. S a véletlen folytán itt kapott gyors- és gépírói állást a 18 éves sorokpolányi Dávid Ilona is. A többi a sors műve volt, mint az a próbatétel is, ami a fiatalember leszerelése után várt rájuk. Négyszáz kilométerre kerültek egymástól, a levelek jelentették az egyetlen összetartó kapcsot közöttük.- Sűrűn fordult a posta, jegyességünk ideje alatt 396 levelet váltottunk egymással, ma is őrizzük őket. A lányén kívül jött még egy levél Sorokpolányból, az édesanyja írta Szúcsra, hogy Ilona súlyosan megbetegedett. Falujuk akkoriban a szigorúan őrzött határsávba esett, s az aggódó férfi szabályos küzdelmet vívott a belépési engedélyért, hogy ott lehessen szerelme ágyánál.- Akkor fogadtam meg: senki más nem lehet a feleségem, csak ő - mosolyog bogárfekete szemű, ősz hajú nejére. Az eljegyzés azonban majdnem dugába dőlt.- Előző nap délben indultunk el a szüleimmel - meséli Feri bá■ Augusztus 21-e nagy ünnep az öreg szűcsi házban. A nyarat Szócsőn, a telet Budapesten töltik el- én itt, a férjem Pesten ágyra- járó - utalt humorosan kétla- ki életükre Ilona asszony, aki a fővárosban, Feri bácsi viszont szülőfalujában bejelentett állandó lakos. Életük kemény munkával és tanulással telt el. KELEMEN FERENC az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként, neje a Magyar Villamos Művek egyik vállalatától ment nyugdíjba 1990 januárjában. A család összetartása mindig fontos volt a számukra, az idei házassági évfordulón Ilona és Katalin lányukkal és férjeikkel, valamint három unokájukkal ülték körül az ünnepi asztalt. esi. - Füzesabony és Kál között azonban a kocsi, amiben utaztunk, leszakadt a szerelvényről. Órákba telt, mire elvontattak bennünket, így lekéstünk minden csatlakozást.- Én meg hajnali 4-re vártam őket Szombathelyen, de nem jöttek. Kétségbe voltam esve, mert nem tudtam, mi lehet az oka, ráadásul hatvan vendég várt ránk otthon - veszi át a szót a ház asz- szonya, akinek egy rokona a faluhoz eső két legközelebbi vasútállomás között ingázva kereste őket. Végül jókora késéssel befutottak. Hasonlóan izgalmas eset történt az esküvő előtt is, amikor a leendő férj a stafírungjával várakozó menyasszonyáért utazott. Akkor azért késett, mert a vonaton belement valami a szemébe, s csak hosszas huzavona után, Pesten tudták kiszedni belőle.- Mindezek ellenére hozzámentem...! - kuncogja Ilonka néni, akit - bár messzi idegenből jött - hamar befogadott a szűcsi rokonság. - Anyósom az anyám és a barátnőm is lett egyben - mondja. A családi összetartáson kívül a jubiláló házaspár abban látja a boldog házasság titkát, hogy őszintén szeretik, becsülik egymást, és soha nem volt olyan dolog, amit elhallgattak volna a másik elől.- Annak idején így fogtuk meg egymás kezét.. Bábukat ütöttek a bajnokságon mérkőző idős lengőtekézők Hu-u-ú.J - hangzott a kerti pavilonnál, amikor az ellódított tekegolyó letarolta a bábukat. Akkor is ez hallatszott, csak neheztelő fejcsóválás kíséretében, amikor nagyon mellétrafált valaki. Versenylázban tartott mindenkit, aki játékosként, felkészítőként vagy szurkolóként részt vett az egri Petőfi utcai Idősek Otthonában rendezett lengőtekebajnokságon.- A mozgás, a kellemes időtöltés, az egymással való találkozás és ismerkedés jegyében zajlik ez a bajnokság, amelyre a megyei önkormányzathoz tartozó idősotthonok lakóit vártuk, de jöttek az egri és a gyöngyösi városi intézményekből is. Az idei, negyedik sportnapra kilenc csapat nevezett - mondta Farkasné Minczér Éva igazgatónő. A vándorkupát először az egriek nyerték el, majd a csányiakhoz került, tavaly óta pedig a vámosgyörkiek őrizték. A vendéglátók most különösen erős csapattal indultak. Sokszor tarolt a lelkes játékosok egyike, Mészáros Miklós is.- Két hónapja rendszeresen edzettünk mind az öten. Egyikünk, Mészáros István látássérülten is az egyik legjobb játékos, kintről irányítjuk, hogy miként dobjon - újságolta a 81 éves Zsebe János. Az intézmények közötti versenyt végül is a bélapátfalvi otthon csapata nyerte, egyéniben pedig a felnémeti gondozóház versenyzője, Kormos Gézáné végzett az első helyen. ■ Az egykori naplóból olvasták a névsort alma mater A hatvan éve végzett nyolcadikosok találkoztak Egerfarmoson Tengerimádó nyugdíjasok: aranyhomokon sétáltak Az ország különböző részeiből érkeztek a 60 éves találkozóra a ma már nyugdíjaskorú diákok. Az 1951-ben végzett 18 egerfar- mosi tanuló közül tízen jöttek vissza az alma materba, hárman betegség miatt maradtak távol, öten pedig már sohasem lehetnek ott az ünnepélyes névsorolvasáson. A találkozó elején előfordult, hogy nem ismerték fel egymást a hajdani padtársak, a kölcsönös bemutatkozás után azonban annál nagyobb volt a viszontlátás f öröme. A jubileumi eseményen g egykori tanáraik közül egyedül | az Egerben élő Bóta Albertné i Pintér Gabriella vett részt, a 85 A tíz öregdiák. Megígérték egymásnak, hogy a névsorolvasáskor a éves pedagógus az eredeti ősz- következő találkozón is ott lesznek mindannyian. tálynaplóból olvasta fel a névsort. Ekkor ki-ki elmondta, mi történt vele az elmúlt évtizedekben. Volt miről beszélgetni, nosztalgiázni, régi fényképeket, s újabb családi felvételeket nézegetni. A múltidézés során nem feledkeztek meg elhunyt tanáraikról és diáktársaikról. Az értük tartott szentmise után elzarándokoltak a temetőbe, ahol megkoszorúzták egykori tanítójuk, Berényi Gyula, s az időközben meghalt osztálytársaik sírját. A búcsúzás perceiben a jelenlévők megígérték egymásnak, hogy - amennyiben tehetik - ott lesznek a következő névsorolvasáskor is - tudtuk meg Bürgermeister Jánosnétól. ■ A tengert látni - ez volt a vágyuk azoknak a fáradhatatlan utazóknak, akik a nyáron Konstan- cában üdültek a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége jóvoltából. Mielőtt a kirándulók elérték a Fekete-tengert, megálltak egy-egy nevezetes látványosságnál. Sinainában így tekintették meg I. Károly román király - teraszokkal és hatalmas parkkal övezett - nyári rezidenciáját, valamint a Fogarasi-havasokat. Miután Konstancában elfoglalták a faházakban lévő szállásukat, átadták magukat a pihenésnek. Nem tudtak betelni a végtelen tenger látványával, s a hűsítő hullámokkal. Üdülésük során - mint Zelei Ferencné, az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet tagja beszámolt róla - átruccantak a bolgár tengerpartra is, ahol Várna és a Neszebár-öböl aranyhomokján sétáltak, majd megcsodálták Mária királynő rezidenciájának botanikuskertjét és vízeséseit. Hajókirándulást tettek Karialakra-félszigetre, egy másik alkalommal pedig a Du- na-delta természeti kincseiben gyönyörködtek. Hazafelé megálltak a Tordai- hasadéknál, majd 194 lépcsőt megmászva jutottak fel a segesvári erődítménybe, ahonnan mesés kilátás nyílt a környező tájra. Itteni programjuk tisztelgéssel zárult, fejet hajtottak Petőfi Sándor emlékműve előtt. ■
