Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-30 / 202. szám
i PÓCSIK ATTILA Csak egy pohár víz a helyi vízmű felbérelt öt-hat diákot, akik a város főterén poharakba öntve kínálták a csapvizet, frissítő gyanánt. A fiatalok még jégkockát és egy-egy szelet citromot is dobtak a kétdecis műanyag csuprokba. Az alapötlet az volt, hogy felesleges pénzért venni a messziről hozott terméket, ha mindennapi nedűvel is olthatjuk szomjun- kat. Mindez két hete történt, még az „igazi” kánikula előtt. Nem Heves megyében. mielőtt azt hinnék, hogy a szolgáltatóra akarom lőcsölni a felelősséget, elhárítanám a vádakat. Ugyanis mindezt csak apropóként hoztam fel. A lényeg ugyanis az az apró különbség, hogy valakinek ilyen kézenfekvő ötlet eszébe jutott. Bár nagyapám mindig azt mondta: „rossz bor és jó víz nem létezik”, akkor ott máshogy láttam az egészet. Egyszerűen azt éreztem, hogy ül valahol az asztal mögött egy egiber, légkondis irodában, nyakkendőben, mégis eszébe jutottam. Én. A téren izzadó pór. EZEK a KIS dolgok azok, amik miatt néha elvágyódik az ember. A fenébe is! Hogy lehet, hogy odahaza senki nem gondol rám? Otthon még egy pohár langyos vizet se adnak a riadó elrendelése előtt, ott meg én vagyok a fontos. Igaz, amíg a távoli városban voltam, pénzt költöttem, segítettem a helyi vállalkozókat, hazaérve meg azt mesélem, de jó ott. Nyertek ők is, én is. régen tanultam már erről, de valahol itt kezdődik a turizmus, szerintem. A helyiekkel együtt ültem a belvárosi téren, és szólt a zene este fél 11-ig. Senki nem szólt érte. Jövő vasárnap próbáljuk meg ezt Egerben. Akár ingyenvíz nélkül is. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A kávéházak teraszán például egyáltalán nem lopás az ingyenes internetezés. Sok múlik természetesen a megfelelő beállításon is. Százmillió forintos „sara” van a bérlakásokban élőknek jönnek a szankciók Tavaly már tizenhat egri család kényszerült elhagynj^az otthonát felhalmozódott tartozás miatt Ha az egri önkormányzati lakásokban élők lakbértartozásait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a helyzet itt sem szívderítőbb, mint az ország többi részén, hiszen míg a megyeszékhelyeken összességében mintegy 18 ezer család nem fizet rendszeresen az általa használt ingatlanért, az adósságuk pedig immár megközelíti a 3 milliárd forintot, addig Egerben - ahol a bérlakások száma 907 - pillanatnyilag 567 hátralékost tartanak nyilván, akik az idők folyamán mintegy 100 milliónyi tartozást halmoztak fel. Ahogyan azt Korsós Lajosné, az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. vagyonkezelő divíziójának vezetője lapunknak elmondta, a kintlévőségek kezelése számukra is rendkívül komoly problémát okoz, jóllehet, e téren igyekszenek a korábbinál sokkal határozottabban (vagy ha úgy tetszik: szigorúbban) fellépni. Ezt igazolja egyebek mellett az ön- kormányzat által kezdeményezett végrehajtási eljárások növekvő száma - 2008-ban „mindössze” 75 ilyenre került sor, 2009-ben és 2010-ben viszont már 277-re, illetve 375-re -, hogy az elmúlt években úgyszintén megszaporodó kilakoltatásokról már ne is beszéljünk. Három esztendővel ezelőtt például még egyetlen család sem kényszerült tartozás miatt elhagyni addigi otthonát, 2009-ben ugyanakkor már 6, tavaly pedig 16. Idén eddig hatan adták le a lakásukat, míg öt család esetében a végrehajtó már kitűzte a kilakoltatás időpontját. Az is igaz persze - amint azt Korsósné megjegyezte -, hogy ez tulajdonképpen a legvégső szankció, ameddig egyáltalán nem szükséges eljutni, ugyanis az önkormányzat a nehéz helyzetbe került emberek részére számos egyéb megoldást kínál, a részletfizetési megállapodástól kezdve a lakhatási támogatáson keresztül egészen az adósság- kezelési támogatásig. Hogy melyik pontosan mit jelent, kiknek és milyen feltételek mellett lehet azokat igénybe venni, arról akár az EVAT-nál, akár az ön- kormányzatnál tájékoztatást adnak az érdeklődőknek. Általánosságban azonban annyi elmondható, hogy ezeknél a könnyítési formáknál minden esetben a bérlőknek kell kezdeményezniük, továbbá, hogy kizárólag azok számíthatnak méltányos elbánásra és segítségre, akik részéről együttműködési készséget tapasztalnak, vagyis akiken látják, hogy valóban szeretnének kitörni nehéz helyzetükből. ■ ■ Kizárólag az számíthat segítségre, aki együttműködik. A városok is elkezdték kiépíteni a saját hálózatukat. Ebben Győr jár a legelőrébb, ott ugyanis az MTI információi szerint 2014-ig szeretnék lefedni a teljes várost. Utánajártunk, hogy Heves megyében is van- nak-e hasonló törekvések. Az egri helyzetről Erdei Gyula, a városi önkormányzat informatikai csoportjának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy jelenleg a Dobó téren érhető el a város által üzemeltetett wifi. Vannak viszont további tervek arra, hogy kiterjesszék azt a belváros más részeire. Hozzátette, hogy erre elsősorban turisztikai szempontból van nagy szükség. Hatvanban még nincs hasonló, ám Bátor Henrietta, a városháza sajtóreferense elárulta, hogy a közeli jövőben szeretnének egy korszerű kommunikációs rendszert kiépíteni. Gyöngyösön ezzel szemben már egy aktív pályázat foglalkozik a Fő tér lefedésével. Juhász Katalin pályázati menedzser szerint jelenleg a közbeszerzési eljárás folyik, amely a funkcióbővítő városrehabilitációs program része. Ha minden a tervek szerint halad, akkor tavasszal már elérhető lesz a vezeték nélküli internet, valamint új, fiatalosabb honlapot kap a város ön- kormányzata is. ■ A városok is elkezdték kiépíteni a saját hálózatukat. Ezeket a berendezéseket (routereket) amúgy jelszóval le lehet védetni. Ez különösen az előbb is említett, forgalomhoz kötött díjazású internetelőfizetések esetében fontos. Kovács Péter egri informatikus szerint leggyakrabban a hozzá nem értés az oka annak, hogy sok felhasználó nem kódolja saját wifi-routerét. Azonban az utcán történő internetezés sem mindig lopás. A plázák, kávéházak, éttermek és egyes közintézmények gyakran szolgáltatnak ingyenesen elérhető, vezeték nélküli internetet. Sőt 2010 januárja óta az Agria Volán egyes távolsági járatain ugyancsak wifizhetünk. koznak a tulajdonos engedélye nélkül, bűncselekményt követnek el. Magyar- országon 2 007- ben vált híressé egy ilyen eset, amikor is az egyik védtelen szerkezet tulajdonosa tetEgyüttműködési készséget várnak el a megyeszékhelyen is A városokban egyre gyakoribb a nyilvános, vezeték nélküli internet. Utánajártunk, hogy megyénkben hol szabad így netezni és hol nem. ten ért egy férfit, amint épp az ő hálózatát használta. A sértett kihívta a rendőröket, akik a helyszínen megállapították a lopást. Végül a Szegedi Városi Bíróság ítélete szerint a tolvajnak ki kellett egyenlítenie az okozott kiBöszörményi Sándor Van, hogy parkban, pádon ülve keresnek egyesek vezeték nélküli hálózatot, azaz wifit, hordozható számítógépük vagy mobiltelefonjuk segítségével. De láthatunk olyanokat isi akik meglepő helyeken, kényelmetlen testhelyzetben próbálnak némi légből kapott internethez jutni. A városok ilyen akrobatái és persze mindazok, akik mások „védtelen” wifi- berendezéséhez csatlalencforintos kárt. A sértett ugyanis olyan internet-előfizetéssel rendelkezett, amelynek díjazása az adatforgalomhoz volt kötve. A határozat az origo.hu szerint vitatható, hiszen nem lehet bebizonyítani, hogy az elkövető hány megabájt forgalmat bonyolított le, hiszen ahhoz a hálózathoz bárki csatlakozhatott. Precedensítélet sem született még az ilyen esetekben, tehát elképzelhető, hogy hasonló ügyben egészen más döntés születik. vű használati utasítás, amiben kapunk segítséget a helyes beállításokhoz is. Ha mégsem boldogulnánk, bátran fordulhatunk a szerkezet értékesítőjéhez, esetleg más szakemberhez. Úgy véli, egyértelműen a hozzá nem értés lehet az oka annak, hogy sok router védtelenül marad. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a lopás jogos. kovács Péter (képünkön) a Hírlapnak elmondta, hogy a wifl- berendezések- hez általában tartozik magyar nyel2011. AUGUSZTUS 30., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP HÍREK Bükkszék strandolás Hétfői számunkban sajnálatos elírás történt. A Salvus Termálfürdő nem e hónap végéig, hanem e hét végéig, szeptember 4-ig látogatható. Á strand nyitvatartása a továbbra is nyárias, kellemes időjárás miatt módosult - tudtuk meg Zagyva Ferencnétől, a település polgármesterétől. (K. B.) Demjén TARTOZÁS Közel kétmillió forinttal tartozik Demjén a megyeszékhely önkormányzatának. A két település közoktatási mikrotársulási és intézményfinanszírozási megállapodásában rögzített összegek elmaradásának ismeretében Eger városatyái arról döntöttek, hogy Demjénnek részletfizetési kedvezményt adnak. A könnyítés feltételei szerint a község egy éven át havonta 160 ezer forintot utal majd törlesztés címén. (M. K.) Eger ARÁNYOK Felülvizsgálják a megyeszékhely szerepét az Egerszalóki Gyógyforrás Kft.- ben a polgármesteri hivatal Jogi és Igazgatási Irodájának szakemberei. A városvezetés azt kifogásolja - és az okára kíváncsi hogy az egri önkormányzat csupán tizennyolc százalékos szavazati aránnyal rendelkezik abban a cégben, amelyben közel kilencvenszázalékos részesedése van. (M. K.) Márkáz ISKOLA Öt interaktív táblával és a hozzá tartozó öt notebookkal gazdagodott a helyi általános iskola. A modern eszközöket pályázati támogatással vásárolta meg az intézmény. A korszerű tanítást segítő infrastruktúrát mind az alsó, mind pedig a felső tagozatos diákok használhatják majd. Az interaktív táblák főként a matematika-, a biológia-, a földrajz- és a kémiaórákon lesznek hasznosak a szemléltetések során. (J. M.) Szilvásvárad információ Meg kezdték annak az elektronikus információs szerkezetnek a telepítését, amely a Szalajka- völgy bejáratánál segíti majd a turisták tájékozódását. A touch info pont létrehozására a térségi turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) jóvoltából nyílt lehetőség. A korszerű szerkezethez kapcsoltan az önkormányzat egy állandó áramvételezési pontot is kialakíttatott, ami lehetővé teszi, hogy rendezvények alkalmával bármikor elektromos áramhoz juthassanak a szervezők. (S. B. S.) Ne csatlakozz a wifimre! informatika Vezeték nélküli internet-hálózat Heves megyében A aJzakemberrel beállíttatható a berendezésünk
