Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-29 / 201. szám
14 A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ fotográfia Százhetvenegy évvel ezelőtt rögzítettek először fényképet a pesti nagyközönség előtt - Egerbe Horváth Zsigmond Lajos ciszterci paptanár révén jutott el a fényképezés A LEGJOBB KÉP AZ IGAZSÁG World Press Photo: díjazott kollégák, akikre büszkék lehetünk az ELMÚLT TÍZ Év World Press Photo sajtófotó-pályázat magyar nyertesei között szerepel Szentpéteri József, Gárdi Balázs, Dezső Tamás, Szigetváry Zsolt, Berekai Judit és az idén Spot News kategóriában első helyen végzett Lakatos Péter. 2010-ben pedig Máté Bence a világ legfontosabb természetfotós elismerését, a BBC Wildlife Photographer of the Year nagydíját vehette át Londonban. Az Axel Springer sajtófotó éves pályázatán lapunk fotóriporterei két helyezéssel is büszkélkedhetnek. Sport kategóriájában idén első és több második díjjal Lénárt Márton, hír kategóriában első, második és különdíjakkal Gál Gábor, zsáner kategóriában 1998-ban első, 2001-ben harmadik helyezéssel Ötvös Imre. 2009-ben pedig Albert Péter a Green Bikes For Peace - Green Art fotópályázaton első helyet ért el Friss leve gőn című képével. Megnyílt Keleti Éva retrospektív tárlata A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége évente megrendezi a magyar fotográfia napját, amikor kiadja az Év fotográfusa és az Év fotóművészeti alkotócsoportja szakmai elismeréseket is. Először 2003- ban döntöttek úgy, hogy augusztus 29-én irányítják a társadalom figyelmét a fotókulturális nem ze'ti örökség és a kortárs fotóművészet értékeire. Farkas Anett Ötven éve az objektív mögött Világhíres magyar fotográfusok Ha háborús fotográfiáról be szélünk, akkor mindenkinek Robert Capa jut eszébe. 1913- ban Friedmann Ernőként született, hírnevét a második világháborúban vívta ki, amikor a normandiai partraszállást a frontvonalból dokumentálta. Leghíresebb fotója A mi- licista halála címet viseli. Cápát az első indokínai hábe rúban érte utol a végzete, miután 1954. május 25-én aknára lépett és meghalt. Kameráját a halálos ágyán is a kezében szorongatta. Hitvallása szerint „a képek ott vannak, csak meg kell őket örökíteni. Legjobb kép az igazság. ” A művészi dokumentariz- mus egyik legnagyobb alakjaként tartják számon andré kertészt, aki 1894-ben, Budapesten született. Magyarországról először Párizsba, majd onnan az Egyesült Államokba települt. Magyarországi alkotói éveinek leghíresebb felvétele az Esztergomban készített Víz alatti úszó képe. Olyan világhírű magazinoknak dolgozott, mint a Harper's Bazaar, a Vogue, a Life vagy a Look. MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ nevét Magyarország legmagasabb szintű művészeti oktató intézménye viseli. 1895-ben látta mega napvilágot. A Tanács- köztársaság bukása után Bécsbe, majd Berlinbe menekült. 1923-ban a Bauhaus oktatói karába került. Az Új Vízió tétel értelmében azt hirdette, hogy a fotográfia olyan látásmódra képes, amely a szem előtt zárva van. Foglalkozott szobrászattal, festészettel, fotómontázzsal és fémműveléssel, de érdekelte a fűm és a tipográfia is. Neve összeforrt a fotogrammal, rengeteget újított és kísérletezett. 1937-ben Moholy-Nagy lett a chicagói New Bauhaus iskola igazgatója, melyet 1945-ben bekövetkezett haláláig betöltött. nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Keleti Éva érdemes művész, a magyar fotográfia nagyasszonya. Vissza- pillantás/Flashback címmel életmű-kiállítása nyűt augusztus 25-én a Budapest Galériában, ahol bemutatták Visszapillantás címmel 250 oldalas, nemrégiben megjelent albumát is. Iskolát teremtett a színházi fényképezésben, számos képe a magyar fotó történet része lett. Mindig azon munkálkodott, hogy a sajtóban ne másodrendű szerepe legyen a fotográfiának. Nemzetközi kapcsolataival is sokat segít a magyar fotónak. 1990-ben a Magyar Fotóriporterek Társaságának alapító tagja, 1997-től elnöke volt. Több alkalommal tagja volt a World Press Photo és az Interpress Photo zsűrijének, sokat tett a World Press Photo kiállítás maGobbi Hilda színész, dunabogdányi nyaralójában, 1973 gyamrszági meghonosításáért Művészetét 1975-ben Balázs Bé- la-díjjal, 1987-ben érdemes művész címmel, 1997-ben Arany Tulipán Díjjal (World Press Photo), 1999-ben életműdíjjal, 2000-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2002-ben a Magyar Köz- társasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2005-ben Táncsics Mihály-díjjal, 2007-ben Aranyfóliái, majd 2008-ban Príma Prímissima Díjjal ismerték el. molnár István Géza fotográfus a fényképezést kezdetekben kedvtelésből űzte, autodidakta módon sajátította el a fotózás technikáit. 1936-ban a Fejér megyei Iváncsán látta meg a napvilágot. 1946-ban szüleitől kapta meg első fényképezőgépét, egy 6x9-es Agfa- boxot. Alapító tagja a Heves Megyei Fotóklubnak, vezeti a Horváth Zsigmond Lajos Fotó szakkört. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szó vétségének és más művészeti egyesületnek, illetve civilszervezeteknek. Fő témája a portré és a zsáner. Munkásságának visszatérő témája a szági Macon, valamint a 2001-es németországi Siegenben rendezett kiállítás. A 75 éves művész lapunknak így beszélt a fotózás mai helyzetéről: - Az élvonalban alkotó kiállító fotográfusok elküló nültek a tömegesen jelentkező digitális „népművészettől”. Ma már szinte mindenki fényképez, ami nagyon jó dolog, de igen sok felvétel hagy kívánnivalót maga után. Ugyanis abban viszont semmi más nem változott: az alkotásoknak valami pluszt kell adniuk, hogy mások számára is jelentést hordozzanak - mondja Molnár István Géza. mos kiállítást is megért „Egri arcok" portrésorozat, ahol - többek között - Apor Elemérről, Kopcsik Lajosról, Illés Györgyről is készített felvételeket. Otthoni padlásszobája laboratórium és képgyűjtemény is egyben, ahol több mint 3500 tekercset őriz. 70. születésnapján jelent meg „Időszeletek” címmel reprezentatív fotóalbuma, mely 40 év zsűrizett anyagát tartalmazza. 1970-től napjainkig külföldön és belföl 1970-től napjainkig külföldön és belföldön egyaránt 50 önálló és 147 csoportos kiállításon láthatták képeit az érdekló dők. Számára a legemlékezetesebb az 1979-es finnországi Pori, az 1980-as franciaorszáAz egri fotós egyébként nó hány éve a digitális technikát is használja, de néha még az analóg gépeit is előveszi. Elismerései közül az 1999-es Eger Megyei Jogú Város Fotóművészeti Nívódíja, a 2001-es Hon ES-MAFOSZ és E-MAFOSZ/G Aranydiplomás Fotóművész kitüntetése és a legutóbbi Pro Cultura Agriae kitüntetés számára a legnagyobb megtiszteltetés. Birtokosa még FIAP- és számos országos, regionális, megyei és helyi fotográfiai díjnak is. Legközelebbi tárlatát a magyar fotográfia napján Újbudán, Gazdagréten, a Rét Galériában, majd Egerben az egyik belvárosi cukrászda galériájában nyitják meg. nyári fotóművészeti alkotótábort, valamint Borsod és Nógrád megye fotósaival karöltve az Észak- magyarprszági Fotóművészeti Szemlét is, mely a régió fotósainak tevékenységét prezentálja. (A Magyar Fotográfia Napja című összeállításunkhoz a fotóklub nyújtott szakmai segítséget - a szerk.) A Fotóklub legkiemelkedőbb egyéniségei között van Fejér István, akit idén a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotótagozata Arany Kazetta-életműdíjjal jutalmazott. Kármán Balázs fotóművész pedig egyéni és csoportos kategóriában többször is elnyerte az Év természetfotósa díjat, képei Szegeden, Budapesten, Braunfelsben, Koppenhágában, Marosvásárhelyen, Újdelhiben. Veszprémn, Békéscsabán rendezett kiállításokon is szerepeltek. Egerbe egyébként Horváth Zsigmond Lajos ciszterci paptanár révén jutott el a fényképezés. Horváth 1822-ben született Győrben. 18 éves korában felvételét kérte a ciszterciek zirci rendházába. Szerzetesi fogadalma után, 1845- ben áldozópappá szentelték. Mivel érdeklődése a fizika és a matematika felé vonzotta, elöljárói rövidesen a rend székesfehérvári gimnáziumába küldték, ahol fizikát, matematikát és kémiát tanított. Az 1846-1848 közötti években rendjének egri gimnáziumában oktatott, majd lelkész lett Bakonynánán. 1850-ben pécsi gimnáziumban, s 1854-től ismét Egerben tanított, 1884-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig. 1886. február 19-én hunyt el Egerben, földi maradványait a Hatvani temetőben helyezték nyugalomra. De mi is történt mintegy 171 évvel ezelőtt? 1839-ben ismertté vált Európában a francia Daguerre találmánya, a fény alapú képrögzítés. Közel egy év telt el, amíg a pesti közönség láthatott valódi dagerrotípiákat egy műkiállításon. Daguerre-től függetlenül Bolyai Farkas is eljutott valamilyen fotózási eljáráshoz. Hazánkban 1840. augusztus 29-én Vállas Antal matematika-fizika tanár mutatta be a képkészítést a Magyar Tudós Társaság ülésén. Az elmúlt 171 évben Magyarország olyan fotográfusokat adott a világnak, mint Robert Capa, André Kertész, Friedmann Endre, Féner Tamás, Kepes András, Moholy-Nagy György, Munkácsi Márton, Lucien Hervé, Fotóklub elnöke a Hírlapnak elmondta: a huszonnyolc főből álló klub működése során számos olyan fotográfust nevelt, akik hivatásos fotósként dolgoznak. A fotóklub tagjai közül sokan önálló tárlatokat is rendeznek. Csehország, Szlovákia, LengyelorKéprögzítés fény alapon. Daguerre műteremrészlet. Korniss Péter, Baricz Katalin, Jung Zseni, Tóth István, Eifert János, Máté Bence és még folytathatnánk a felsorolást. Nem hagyhatók ki azok a feltalálók sem, akik munkásságukkal nagyban segítették a fotográfia technikai fejlődését: Petzval József, Dulovits Jenő vagy Mihályi József. Idén, a magyar fotográfia napján Heves megyében közel 700 alkotó közreműködésével, negyven településen lesznek programok. Magyarországon kívül Románia és Szlovákia is átvette az ünnepséget. Egerben ma, a Barta-kovics Béla Közösségi Ház első emeletén az elmúlt tizenkilenc év fotográfusainak anyagából nyílik kiállítás. Megyénkben egyébként 1986 óta működik egy megyei fotóklub. Demeter Pál fotográfus, a Heves Megyei szág, Erdély és Németország területén is bemutatták alkotásaikat. Minden évben szervezek Horváth Zsigmond Lajos fennmaradt fotóján Károly Ireneusz József, premontrei szerzetes, fizikus tanár
