Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-16 / 191. szám

6 2011. AUGUSZTUS 16., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 15-én NYERTESEK 2011. oe. 15. Részvény Utolsó ár (Ff ) Változás (%) Millió Ft Synergon 258 14,66 8 ORC 1850 14,19 4 TVK 2 600 10,63 10 E-Star 9 245 6,87 123 Mól 17 500 6,70 4 277 Rába 620 6,16 33 OTP 4 450 5,95 10 606 CIG Pannónia 760 4,10 11 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis 15 600-0,63 195 Danubius 3 180-0,46 3 A BUX index az elmúlt napokban 20600 ................. 20 000 19 733 16400 — pont 08.05 08.08 08.09 08.10 08.11 08.12 / FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.15.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 48500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 45 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGŐ 2011. október 103 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 15-én 1€ 1$ 1CHF l i i 270,80 Ft 189,09 Ft 238,09-2,85 Ft-3,35 Ft-11,61 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.15.) Vételi Eladási Budapest Bank 263,36 279,66 CIB Bank 262,21 284,07 Citibank 260,31 282,01 Erste Bank 264,97 280,23 FHB Bank 263,53 279,27 K&H Bank 265,74 281,06 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 264,27 277,83 Raiffeisen Bank 266,68 278,68 Több tejet kér a világ előrejelzés A növekvő kereslet elsodorhatja az uniós kvótát is A teheneken nem múlik, ha jó takarmányt kapnak, ontják a finom tejet Újabb indok lehet az EU-s tejkvóta eltörlése mellett a világ egyre növekvő tej­keresletének alakulása. A fokozottabb igény oka a fejlődő országok szélese­dő középosztályában ke­resendő, ám a felfutás mértékéről megoszlanak a vélemények. Braunmüller Lajos Akár 30 százalékkal is nőhet a folyékony tejtermékek iránti glo­bális kereslet a 2010 és 2020 kö­zötti időszakban - áll a Tetra Pak tegnap publikált legfrissebb, 100 ország tejfogyasztási szokásait feltérképező tanulmányában. A növekedés hátterében a globális gazdasági növekedés, az urbani­záció, és a fejlődő országok kö­zéposztályának dinamikus bő­vülése áll. A világ jelenlegi 270 milliárd liternyi éves tejfogyasz­tása az évtized végére eléri a 350 milliárd litert. Bár az előrejelzé­sek szerint Észak-Amerikában és Európában a tejfogyasztás kis mértékben ugyan, de csökkenni fog. Magyarországon újabban megint lassú növekedésnek in­dul a fogyasztás. A világ azonban egyre több te­jet akar. Kínában a 2000-es évek eleje óta tapasztalható, egyre fo­kozódó „tejőrület”. A divat hatá­sára a nyugati életformát utánzó kínaiak már jóval több tejet és tejterméket fogyasztanak a ko­rábbinál. Különösen a különféle sajtok népszerűek. A tejdivat oka az a hiedelem, hogy a nyugati ember erejének, egészségének oka a hús és a tej nagymértékű fogyasztása. A 2002 és 2005 kö­zött nem kevesebb, mint 65 szá­zalékkal növekvő kínai tejfo- J gyasztás hamar kimerítette az I ausztrál tejpor-, és tejzsírraktá- rakat. Nagyjából az elmúlt évti­zed közepétől fogva állt elő az a helyzet, hogy Kína igényeit már nem képes kielégíteni Ausztrália és Új-Zéland. Peking új tejforrás után nézett, amit elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadá­ban és Európában talált meg. A komolyabban feldolgozott, minőségi, csomagolt tejterméke­ket, mint például a joghurtot, saj­tot és dobozos tejet a kínaiak és indiaiak többsége még nem en­gedheti meg magának, de roha­Egy pohárral naponta MAGYARORSZÁGON 2010-ben fejenként napi 1,8 dl tejet fo­gyasztottunk. Ez éves szinten 67,5 liter tejet jelent, amely je­lentősen meghaladja a jelen­legi világátlagot, de az EU 63 literes fejenkénti tejfogyasztá­sa is elmarad az itthoni átlag­tól. Annak ellenére, hogy az elmúlt években - a fogyasztás visszaesésével párhuzamosan - hazánkban is csökkent a tejigény, a várakozások sze­rint a 2011 -2015 közötti idő­szakban 0,1 százalékkal, az­az fejenként majdnem egy li­terrel nő majd éves tejfogyasz­tásunk. Éves tejfogyasztás Finnország 128,8 Ausztrália 106,3 Kanada 94,7 Amerikai Egyesült Államok 83,9 MAGYARORSZÁG 67,5 EU-átlag 63,1 Ausztria 54,8 Kína 8,8 * A VILÁG NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN, LITER/FŐ FORRÁS: GFK, VG-GYÜJTÉS mosan nő azok száma, akik már keresik ezeket a termékeket. „A következő években emel­kedni fog a világ tej igénye, de hullámzásokat, kilengéseket vá­rok a keresletben és az árakban is” - mondta Istvánfálvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke sze­rint „a prognózis mértéke kissé eltúlzott, de nem elképzelhetet­len, hogy a folyó tej piacán mind­ez megvalósul. A tejtermékek esetében ez már kérdéses” - tet­te hozzá. Egy hosszabb távon ki­tartó emelkedő trend lehetősé­get jelent az ágazat hazai szerep­lőinek is. „Ez a növekedés első­sorban a feldolgozott termékek­nél jelentkezhet, illetve megfor­dulhatna a jelenlegi csökkenő tendencia.” „Előállítási oldalról világszin­ten semmiféle problémát nem je­lent majd a megnövekedett tejke­reslet kielégítése” - mondta el Raskó György, aki a felmérés trendjével egyetért, ám annak mértékét kissé eltúlzottnak tart­ja. Az agrárközgazdász hozzátet­te: „Az EU korábban mestersége­sen építette le a saját tejtermelé­si kapacitását. Ha a valóban fize­tőképes, a minőségi termékekre vevő kereslet a világban megnő, a tejtermelés szinte azonnal ké­pes ezt követni. Ekkor a tejkvóták leépítése vagy megszüntetése kö­vetkezne be az Európai Unióban” - vélte. „A legeltetésre alkalmas országokban - Németország, Dá­nia, Nagy-Britannia és Lengyel- országOl - viszonylag gyorsan 10-20 százalékos termelésnöve­lést tudnak végrehajtani. Ma­gyarországon azonban a tejter­melés döntő részét adó nagygaz­daságokat kedvezőtlenül érinti a megváltozott földtörvény. Mivel a tejgazdaságok nem látják biztosí­tottnak a takarmánytermő terüle­teik jövőjét, nem kezdenek fej­lesztésekbe, így könnyen kima­radhatunk a kínálkozó lehetőség­ből” - tette hozzá Raskó. Százezer hektárnyi állami földet találtak Elkészült az állami földvagyon- audit, amely szerint 100 ezer hektárnyi termőföld és 25 ezer ingatlan nem volt nyilvántartva a Nemzeti Földalapkezelő Szer­vezetnél, a földek mintegy 30 százalékán pedig teljesen más művelést folytatnak, mint ami a fóldbejegyzéseken szerepel - ír­ta a Magyar Hírlap hétfőn. Farkas Imre vidékfejlesztési ál­lamtitkár elmondta, a jogi audit augusztus végéig tart, de a pon­tos nyilvántartás már elkészült. A szóban forgó 100 ezer hektárt el­hanyagolt állapotban találták. Az államtitkár óriási luxusnak ne­vezte azt, hogy a kétmillió hektár­ra tehető állami fóldvagyon öt szá­zalékáról eddig semmilyen infor­mációval nem rendelkeztek. Megdöbbentőnek nevezte az államtitkár azt, hogy a területek 30 százaléka osztatlan közös tu­lajdonban van, s mint mondta, a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zet célja, hogy ezt megszüntesse, rendezze a jogi hátteret. Ez a munka 2-3 évig is eltarthat. A nemzeti fóldvagyon teljes át­világításával az is a cél, hogy va­lamennyi állami tulajdonban lévő földet hasznosítsanak. Ezért a szervezet tartós haszonbérleti pá­lyázatok formájában adja ki mű­velésre az eddig ideiglenesen hasznosított, vagy használaton kívüli földeket. Az első nagyobb pályázati csomag szeptember 10- re várható, amelyben mintegy 60 ezer hektárnyi terület kerülhet a gazdákhoz. ■ Gyengült tegnap is a svájci frank Hétfőn reggel tovább gyengült a svájci frank árfolyama. Míg 7 órakor még 242 forint környé­kén állt a frank a bankközi devi­zapiacon, kilenc óra előtt már 238,91 forintba került, aztán már 238,55 forintba. Később is­mét 241 forint felé kúszott a jegy­zés, délután fél 4 után pedig 240,42 forint volt egy svájci frank a devizapiacon. Az euróért délután fél 4 után nem sokkal pedig 271,48 forin­tot adtak a kereskedők, tehát nem változott jelentősen az árfo­lyama. ■ Kevesebb a mobilra előfizető Fél év alatt tizedével csökkent a termelés KSH Tart a mélyrepülés - Az építőipar egy év alatt harmadával kevesebb szerződést kötött Júliusban csaknem 3 ezerrel, 11,702 millióra csökkent a há­rom mobiltelefon-szolgáltató előfizetőszáma, miközben a forgalmat generáló ügyfeleké 24 ezerrel, 10,983 millióra nőtt - közölte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tegnap a távirati irodával. A hívásfogadásra alkalmas kár­tyák száma alapján száz főre 117,4 SIM-kártya jutott. A hónap végére a teljes ügyfélszám alapján számolva a T-Mobile részesedése a júni­usi 44,50 százalékról 44,52- re, a Vodafone-é 22,59-ről 22,66-ra nőtt, míg a Telenoré 32,90-ről 32,82 százalékra csökkent. ■ Tovább tart az építőipar mélyre­pülése, miután az év első felé­ben közel tizedével csökkent a szektor termelése, és a megkö­tött szerződések száma alapján még nem jött el mélypont - ol­vasható ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) tegnap köz­zétett adataiból. Az év hatodik hónapjában az építőipari termelés a kiigazítat- lan és a munkanaptényezővel ki­igazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy év­vel korábbi értékhez képest, ta­valy júniusban 17,6 százalékos volt a visszaesés. A szezonálisan kiigazított adatok a májusi emel­kedés után az előző havinál 5,6 százalékkal alacsonyabb értéket mutattak, amivel az iparág ápri­lisi teljesítménye alá bukott.. A vizsgált hónapban az épüle­tek építése 17,2 százalékkal, az egyéb építményeké 10,54 száza­lékkal maradt el a 2010. júniusi értéktől. Szezonálisan kiigazított indexek alapján júniusban az ér­ték az előbbi csoportnál 7,6, az utóbbiaknál 1,7 százalékos visz- szaesést mutat. Júniusban az építőipar ágaza­tai közül az épületek építése ága­zat termelése - ami az épület­építési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tar­talmazza több mint egyötödé­vel, 21,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat terme­lése 1,9 százalékkal mérséklő­dött az egy évvel korábbi, rend­kívül alacsony bázishoz viszo­nyítva. A speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét sze­relési és szakipari munkák ad­Az építőipari termelés értéke (milliárd forint, 2011) Január 73,3 Február 88,0 Március Április Május 140,6 Június VfrCRAFIKA Forrás: KSH ják -, 15,8 százalékkal maradt el a 2010. júniusitól. A KSH a 2011-es év feléről megjegyezte, hogy az időszak­ban a termelés 9,6 százalékkal volt kisebb, mint 2010 azonos időszakában. ■ A szektorban megkötött szerződések alapján van ennél még lejjebb is. Az idén júniusban az építő­ipari termelés értéke 154,9 mil­liárd forint volt, míg az első hat hónapban 689,3 milliárd forin­tot ért el. A júniusban kötött új szerződések volumene 6,5 szá­zalékkal alacsonyabb volt az egy évvel azelőttinél, ezen be­lül az épületek építésére kötöt­teké esett vissza 14,7 százalék­kal. Az egyéb építmények épí­tésére kötött új szerződések vo­lumene 1,5 százalékkal volt magasabb a 2010. júniusihoz mérten. Az év első hat hónap­jában az építőipari vállalkozá­sok 28,1 százalékkal kisebb vo­lumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 36,2 százalékkal csökkent a 2010. júniusihoz vi­szonyítva, ezen belül az épüle­tek építésére vonatkozó szerző­dések állománya kétötödével, az egyéb építményeké egyhar- madával volt kisebb. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom