Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-15 / 190. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI TISZA-TÓ KISTÉRSÉGE Kiűzték a sast az Ohalászi Holt-Tiszából Természetkárosítás bűncselekménye miatt jelentettek fel két halőrt a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. A természetőrök szerint a halőrök kizavartak két rétisast az Óhalászi Holt- Tiszából, közülük az egyik visz- sza sem tért.- A Tisza-tónál csupán két rétisas fészkelt, ezek közül az egyiket sikeresen elűzték a hal- | őrök - jelezte Tóth-Fekete Zsolt, § a vízimentők vezetője. - Felhá- J borít minket, hogy a halőrök a S kormoránok túlszaporodásá- nak megakadályozása érdekében felzavarják azokat a fészkekről, hogy kihűljenek a tojások. Ennek lettek áldozatai a rétisasok is. A rétisas vörös könyves madár, Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke egymillió forint. ■ Sz. R. TUDJA-E ÖN? Mire használták a kopolyákat? A kopolyákat, vagyis vízzel telt gödröket valamikor vízszerzés céljából ásták a pásztorok. Olyan helyeket kerestek, melyek vizenyős lapályokon helyezkedtek el. Az így nyert vizet ivásra és főzésre használták, de a nyájukat is ebből itatták. Előfordult, hogy a kopolya oldalába „farkasvermet” ástak, amelyben a lopott állatok húsát tartották. Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb augusztus 29-én jelenik meg. Busás katasztrófa is jöhet dilemma Gereblyézni, halászni lehetne, de ezek tilosak a tavon Itt ma biztos, hogy nem busa akad a horogra. Pedig húsa kiváló, fehérjedús, de kifogása nem könnyű, és elkészítéséhez is fantázia szükséges. Időzített bombának is nevezik a Tisza-tavon a busát: egyes vélekedések szerint a tájidegen faj túlzott szaporodása idővel ökológiai katasztrófához is vezethet. Szuromi Rita Nincs természetes ellensége, halászni pedig nem lehet a Tisza-tavon. Meddig bírja a tó élővilága a busaterheltséget?- A legtöbb hallal ellentétben a busa évente akár háromszor is ívik - jelezte Kiss Ferenc túravezető. - Ez a betelepített faj planktonikus élőlényekkel táplálkozik, vagyis eleszi az értékesebb őshonos fajok elől az élelemmennyiséget. Vagyis hiába telepítenek kis harcsákat a tóba, ha azok nem jutnak elegendő táplálékhoz. Kiemelésük csak hálóval lenne lehetséges, ám az tiltott a tavon, vagy súlyzott hármas horoggal, ám ez sem megengedett. Lassan eljutunk odáig, hogy vizsgálni kellene a busa mennyiségét, s amikor az eléri a kritikus tömeget, akkor valahogy szabályozni kellene a jelenlétüket.- Jelenleg nincs megfelelő módszerünk a halászatára, de egészen biztosan lehet rá megoldást találni. Irtás helyett ezen érdemes töprengeni - válaszolta a Hírlap kérdésére Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke. - A távol-keleti eredetű halfajok első szállítmánya 1963-ban érkezett Magyarországra. A haltermelők vizeink táplálékkészletének, azt a részét akarták velük -r hasznosítani, .adtifp amelyet ősho- ^ nos halaink ke- Sst. véssé vesznek Tátott szájjal úsznak a vízben mivel a busák jelentős meny- nyiségű zooplanktont is fogyasztanak, elvileg táplálékkonkurensei halivadékainknak. Jelentős negatív hatást mégsem gyakorolnak rájuk, mert más térben mozognak. Amíg az ivadékok a sekély parti övben keresik az élelmet, a nagyfogyasztónak számító busák (képünkön) tátott szájjal úszva, és a nyílt vízből szűrik ki táplálékukat. igénybe. A fehér busa lebegő algákat és szerves üledéket fogyaszt. Ennek és a pety- tyes busával alkotott hibridjének azonban már évtizedek óta jelentős állományai élnek vizeinkben. A tiszai cianidszennyezésben elpusztult busák óriási tömege és Jó szakács kellene hozzá... a busáknak őshonos pontyféléink- től meglehetősen elütő külsőt kölcsönöz alul elhelyezkedő szemük. Talán ez is oka, hogy sokan idegenkednek tőlük, sőt újabban kifejezett ellenszenv is tapasztalható irányukban. Egyesek szerint meg kell tőlük szabadulni, ki kell őket irtani, mert károsan hatnak vizeinkre, halainkra. Azon túl, hogy ezek az állítások megalapozatlaV&z ÜífcÉ^öfeL hatalmas példányai még a szakembereket is meglepték.- A fehér busa jól alkalmazkodott környezeti viszonyainkhoz, rendszeresen szaporodik is. A kutatók egy része úgy véli, hogy ez csak erősen áramló folyóvizekben lehetséges, miként eredeti hazájában, de okunk van feltételezni, hogy a faj alkalmazkodása tovább folytatódott. Három éve ugyanis a Tisza-tó tározóterének olyan részén fogtunk egészen friss, 20 milliméternél kisebb ivadékot, ahová áramlás nem sodorhatta. Ezek tehát nagy valószínűséggel állóvízben jöttek világra. Ez magyarázatot adhat a Balaton folyamatosan megújuló, fiatal korosztályokat is jelentős arányban tartalmazó busaállományára is, mondta a szakember. nők, végrehajtásuk is lehetetlen. A cianidszennyezés irtózatos pusztítása szinte meg se látszott a Tisza busaállományán. Nem irtani kell a busát, hanem kifogni és megenni. Ahogy erre van is példa (képünkön). Mert nem csak egészséges a húsa, egy jó szakács keze alatt halételként is kiváló. Persze, több fantázia kell hozzá, mint a halászléhez és a rántott hathoz. Sulyomveszély: egyedül a gémek és a túravezetők örülnek neki A tavalyi árvíz alaposan meg- gyérítette, az idei év viszont megsokszorozta a súlyom meny- nyiségét. A védett növény gyérítése az idén elmaradt, s ennek legfeljebb az üstökös gémek örülnek, amelyek a sulyomme- zőkön járkálva szedik össze táplálékukat. Nem estek kétségbe a túravezetők sem, akik a vízinövény szaporodását kihasználva különleges túrákat szerveznek.- A súlyom évszázadokon át fontos tápláléka volt a Tisza menti népeknek - mondja Kiss Ferenc túravezető -, ezért a bőséges termést látva sulyomtúrákat indítottunk. Azok, akiket érdekelnek a régi gasztronómiai fogások, most sülve és főzve is megkóstolhatják a tavon termő növényt. A horgászok már kevésbé lelkesek a sulyommezők láttán, az összefüggő növénytakaró ugyanis elzárja a fénytől és az oxigéntől a vizet. Szervezett gyérítés az idén már nem lesz, mivel azt a termés beérése előtt lehetett volna csak megtenni. ■ Sz. R. Múltidéző hajómalomkő Tiszaörvényben Hajómalom és vízimalom is állt a XIX. század végén az örvényi Tisza-parton. Az ipartörténeti emlékre ma egyetlen hatalmas malomkő emlékeztet.- A hajómalmok 30-40 kilométerenként álltak a folyó mentén - mondja Szabics Imre -, és a vizet fogták munkára. A hajótestben volt a malom, magát a hajót pedig a parton rögzítették. Tiszaörvényben ma is nagy becsben őrzik a megmaradt malomkövet, s nem mondanak le arról, hogy egyszer visszaépítsék köré az ipari léte- ' í sítményt. ■ Sz. R. Villámgyors sebességre kapcsolt az ökocentrum Vizet járó veteránvasak helyi múzeuma ipartörténet Egykor világszínvonalú csónakmotorokat is gyártottunk Befejezték a föld alatti szintek építését, mostantól egy igen gyors és látványos szakasza következik a poroszlói ökocentrum építésének. Szeptemberre látható lesz az idegenforgalmi attrakció szerkezete.- Túl vagyunk a munkák kevésbé látványos szakaszán, amikor gyakorlatilag a föld alatt építkeztünk - jelezte Bornemisza János polgármester. - Mostantól a beruházás villámgyors és igen látványos sebességre „kapcsol”, vagyis most már a földfelszín feletti részek kialakítása következik. Napról napra látványosabb lesz Heves megye legnagyobb turisztikai beruházásának alakulása. Mivel az építkezés mellett sokan megállnak és érdeklődnek, ám a munkaterületre természetesen belépni tilos, ezért döntöttek úgy, hogy augusztus második felében nyílt napot szerveznek, ahol előzetes bejelentkezés után - megfelelő védőfelszerelésben - megtekinthető az ökocentrum. A bejárásra már látható lesz az az alagút, amely az akvárium alatt vezet át. Innen kiválóan érzékelhető lesz majd a víztömeg nagysága, és hangulatot kaphatunk a jövő május elsején megnyíló látványosságból is. A nyílt napon való részvételi szándékot előzetesen a Poroszlói Polgármesteri Hivatalban lehet jelezni. ■ Sz. R. Azonos köbcentinél megtízszereződött a teljesítmény, a fogyasztás pedig a tizedére csökkent. így lehetne összegezni a csónakmotorok 130 éves fejlődésének történetét, ám az ipar- történeti érdekességek között kalandozni is lehet, hiszen Sarudon létezik egy különleges múzeum.- A legnagyobb értéke ennek a gyűjteménynek - mondja Gál János, aki Farkas Péter gyűjtővel együtt alakította ki ezt a bemutatótermet -, hogy ez a keleteurópai csónakmotorok legteljesebb gyűjteménye. Hasonló található Spanyolországban, ám ott a nyugati országok veteránjait állították ki. Egykori hódítók. Nem titkos az ipartörténeti érdekességek gyűjteménye. Kevesen tudják, hogy egy évszázada a magyar csónakmotorgyártás világszínvonalú volt. A magyar Pannónia motor külsejében is bárhol megállta volna a helyét. A kollekció több különlegességet Is tartalmaz, például egy 110 éves Istrost, amelyet a benzinmotor kitalálása után négy évvel már piacra dobtak, de láthatóak a nosztalgikus orosz szerkezetek, vagy az elegáns amerikai és német gyártmányok is. A Tisza-tavon a hatvanas évektől kezdtek hódítani az orosz csónakmotorok. Gál János idővel szeretné, ha a tóparton egy oktatásra is alkalmas bemutatóhelyet tudnának kialakítani a veteránoknak. ■ Sz. R.
