Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-10 / 186. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 10.. SZERDA Szánkópályát épít még az idén a visontai bánya a detkiek kérésére Folytatás az 1. oldalról Sulyok Pálné, a Mátrai Erőmű Zrt. tervezési és fejlesztési osztá­lyának vezetője a Hírlap munka­társának érdeklődésére elmond­ta: a Detk határában lévő bányá­szati terület rekonstrukciója so­rán a legalsó rézsűt erdővel tele­pítették be. Ugyanitt, de már a község kérésére építik meg a szánkó- és csúszópályát, ame­lyet nyolcvan méter hosszúságú­ra terveznek. A tájrendezésre váró rézsű utolsó harmadának újrahasznosítására pedig most először nem erdőtelepítést ter­vez a zártkörű részvénytársaság. ■ A pályát nyolcvan méter hosszúságúra tervezik. A domb lábánál egyébként már el is kezdték egy pihenő­park kialakítását, ahol padokat és információs táblákat helyez­tek el. Mindemellett egy úgyne­vezett patronáló erdőt kerítettek el, ahol a Mátrai Erőműbe látoga­tó vendégek ültethetnek el fát. A legelső csemetét tavaly ősszel helyezték el. Ha a detki önkormányzat szán­déka szerint az idei esztendő vé­gére el is készül a szánkó- és csúszdapálya, a falu mellett lévő bányaterület végleges rekonst­rukciójára azért még nyolc-tíz évet várni kell. ■ J. M. Sztrádabaleset szemtanúit keresi a rendőrség Július 11-én 10 órakor történt ha­lálos baleset szemtanúit keresi a rendőrség. Az említett napon egy román állampolgár haladt Renault típusú autójával az M3- as autópálya bal oldalán, Füzes­abony irányából Budapest felé. Feltehetően figyelmetlen volt, ezért a leállósávra sodródott, és beleütközött egy nyerges vonta­tóba. A balesetben a vezető 25 éves barátnője a helyszínen éle­tét vesztette. Kérik, hogy aki látta, mi tör­tént, jelentkezzen a Füzesabonyi Rendőrkapitányság Közrendvé­delmi és Közlekedésrendészeti Osztályán, illetve tárcsázza a 36/341-944-es telefonszámot. ■ MEGYEI KÖRKÉP Arcsata az olcsóbb új kenyérért napi betevőnk A nagyobb üzletláncok nyomást gyakorolnak a pékségekre Drágább a búza a tavaly augusztusinál pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takar­mánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára sze­rint csak relatívan, a márciu­si tonnánkénti 80 ezer forint­hoz képest alacsony a búza ' ára. Még egy éve, 2010 tava­szán a hiánypszichózis dolgo­zott, de augusztusra akkor helyreállt a rend. Egy évvel ezelőtt 50 ezer forint alatt ad- ták-vették a kenyérgabonát tonnánként, most 50 ezer fe­lett van. Az pedig határozot­tan érzékelhető, hogy export­ra nem nagyon szállítanak a gabonatermelők. Idehaza ugyanannyit kaphatnak ugyanis a búzáért. - Mennyi­re más helyzet ez, mint ami­kor a saját búzánkból készült lisztet vásároltuk importáru­ként - jegyezte meg. >; GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint olcsóbb lesz-e az új kenyér? Tavaly árat nem emelhet­tek, most pedig az üzlet­láncok árcsökkentési nyo­mása ellen kell küzdeni­ük a sütőipari cégeknek. Hiába kapható olcsóbban a liszt, a péktermékek előállítási költségeinek ez a tétel egyharmadát sem teszi ki. Sike Sándor- Andornaktálya főterének két nevezetessége van: a polgármes­teri hivatal és a pékség - mondja tréfásan Kovács Sándor, aki át­utazóban állt meg a faluban. - A hivatalban eddig még sose jár­tam, de ha megyek Egerbe a szü­léimét meglátogatni, a kenyér­boltnál mindig megállók egy kiló cipóért. Tisztességes az ár, 280 forint. Remélem, még jó sokáig. lóra a rá kirótt külön­adókat és más terheket. Bede Je­nő poroszlói sütőipari vállalkozó rendkívül tömören reagált azon felvetésünkre, hogy a liszt árát le­számítva a kenyér előállításának költségei idén is jelentősen növe­kedtek: „Nem tudjuk tovább hárí­tani a költségeket.” Numan László, a makiári székhelyű Numan és Társa Kft. vezetője szerint örülni kell a lisztárak csökkenésének, de a szakmának rengeteg behozniva- lója van. A pékségek zöméről fel­tételezhető, hogy veszteséggel működtek tavaly.- Mi magunk is pengeélen táncoltunk, egyenesen a túlélé­sért kellett küzdenünk. Ezért is irreális az üzletláncok árcsök­kentést szorgalmazó igénye. Mi a nagy cégek nyomásának sem engedünk. Ezt ajánljuk mások­nak i.sziszen eljött ennek az ide­je: most kellene megszilárdítani a helyzetünket - közölte a cégve­zető. Szerinte egyébként igazá­ból nem a liszt árfolyamától függ a sütőipari termékek ára, hiszen ez az alapanyag az előállítási költségeknek jó, ha a 30 száza­lékát teszi ki, hanem az egyéb díj- és áremelésektől. ■ Nem a liszt árfolyamá­tól függ csupán a sütő­ipari termékek ára. Míg a 2010-es esztendő nyár végi időszakában a legtöbb szak­ember és piaci szereplő a kenyér­ár emelkedésére számított, az idén ez a várakozás épp ellenke­ző előjelre váltott. Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari (HESI) Kft. ügyvezetője szerint a multinacionális üzletláncok ré­széről ma nagy nyomás neheze­dik a termelőkre az árcsökken­tés érdekében. Most éppen azt az időszakot éljük, amikor a jövő év­re érvényes szerződéseket készí­tik elő részben internetes pályáz­tatás, részben a beszállítókkal történő tárgyalások formájában. A boltok a tavalyihoz képest alacsonyabb lisztárakkal in­dokolják ármérséklő elvá­rásukat.- Egy-egy üzletlánccal úgy tudunk szerződni, ha \ egyéves ártartást válla­lunk. Tavaly a liszt drágasá­ga dobta meg az előállítási költ­ségeket, nyereséget keveset tud­tunk termelni. Pedig az árbevétel­re nem lehet panasz, hiszen az csaknem 30 százalékkal nőtt. Úgy értük el mindezt, hogy köz­ben a cégünknél a munkahelyek is megmaradtak. Mindemellett az egykulcsos jövedelemadó ke­resetcsökkentő következményeit béremeléssel kompenzáltuk - fo­galmazott az igazgató, aki abban Cipók menetoszlopban. A pék szemének gyönyörűség, amikor sorakoznak a frissen sült kenyerek, amelyek jó árért eladhatók. bízik, hogy az idei második fél évet már nyereséggel zárják. Hoz­zájárulhat céljaik eléréséhez, hogy egy új gépsorral növelték az automatizálás fokát. Létszám- csökkentéssel nem számolnak a HESI-nél. A jelenlegi dolgozói szám megtartását nagyobb piaci részesedés megszerzésével sze- . retnék elérni. Az új kenyér árá­val kapcsolatos kér­Budapesti Értéktőzsde gabona szekciójának augusztusi kötései Forint/tonna 55 000 50 000 45 000 42 40 000 35000 04 U! 2 000 ^ 32 000 2010 2011 Forrás: BÉT désünkre Nagy Lajos megjegyez­te: érdemes összevetni a sütőipa­ri cégek átadási, illetve a boltok fogyasztói árait. Aminek a kiló­ja például 130 forintért kerül az üzletbe, a polcon már igen könnyen 260-ért je­lenik meg. Ha drága a kenyér, az valójában nem a pékségek mi­att van, hanem azt jelzi, hogy a kereske­delem áthárítja a vásár­Mintaboltokkal szeretnének talpon maradni a maklári társaság egyéb­ként egy kivételtől eltekintve nem szállít multi kereskedel­mi láncoknak. Inkább a kivá­ló külföldi példákat követi, hogy miként is lehet talpon maradni. Jobb helyeken ugyanis már rég kitalálták hasznos megoldásként a min­taboltokat. Az ilyen üzletekből a Numannak napjainkban már tizenhárom van Egerben és környékén, de létesítettek belőle a fővárosban is. Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. ikon _ /­w Hinta épül a kömlői kicsiknek játszótér Kulturáltan tölthetik el szabadidejüket Napokon belül birtokba vehetik a kömlői gyerekek és fiatalok az új játszóteret. Az önkormányzat ezzel a hétmillió forintos beruhá­zással új és kulturált szabadidős elfoglaltságot kínál a helyieknek.- Az uniós előírásoknak meg­felelő, teljesen biztonságos ját­szóteret kapnak a fiatalok - mondta Németh István polgár- mester. - Kömlőn eddig csak az óvodában tudták a gyerekek a szabadtéri játékokat használni, ám ez a játszótér természetesen nem volt nyilvános, csak az in­tézményben tanulók használ­hatták. Ám a szabadidőpark minden fiatalnak kellemes szó­rakozást kínál, reméljük, meg­becsülik ezt. ■ A legmodernebb játszóteret kapják a kömlői fiatalok A politika sokat tanult a film­ipartól. Trükkökben. Minden­hol nyerő szép nőkkel, bájos kisgyerekekkel és simogatni való állatokkal pózolnak. Mind­ehhez hozzájönnek még bizo­nyos nemzeti sajátosságok, ná­lunk például minden politikus szeret két kilométer autópályát a hóna alá szorítva fényképez- kedni. Aztán itt vannak még a látványakciók. Hogy minden gyerek lakjon jól. Helyes. Lak­jon. Ezt mondani se kell. Ez normális országban olyan ter­mészetes, hogy hirdetni sem szükséges. Ergo. Igen. Mi nem ilyen ország vagyunk. A jóllakáshoz sok rászoruló kapott mostanában segítséget, vetőmagot, élő állatot. Ami meglehetősen szépen mutatott a kamerák előtt. Aranyos ma­lackák, pelyhes kiscsibék, kis­FÉL HÉT A beszélő malac kacsák, enni való kislibák ke­rültek az igénylőkhöz. Aztán a jószágok egy meg nem határoz­ható részének bizony gyorsan nyoma veszett, kézen-közön el­tűntek. Elcsámborogtak, világ­gá mentek, elvitte őket a cica, a patkány, szomszéd, a déli szél. Az éhség pedig maradt. Pedig az ötlet jó volt. Csak­hogy a vetőmag-, szerszám- és állatosztogatás egy ilyen segítő akciónak nem az eleje, hanem legfeljebb a közepe kell, hogy legyen. Már ha tényleg az ered­mény a fontos, és nem a kam­pány. Megvannak-e a rászoruló­nál a gazdálkodásra, állattartás­ra alkalmas feltételek, alkal­mas-e rá, rendelkezik-e az eh­hez szükséges tudással, képes­ségekkel? Ha nem, akkor ennek megteremtéséhez milyen segít­ségre, képzésre, tanácsadásra és állandó ösztönző és támoga­tó felügyeletre számíthat? Majd aztán persze jöhet a vetőmag is, ha termékeny talajra hullhat, jö­hetnek az állatok is, ha nem a rászorulók sorsában osztozva fognak velük együtt sínylődni. Igaz, ez így hosszabb, de ezzel valóban meg lehet etetni az em­bereket. Nem csak az itt meg­szokott módon. Nálunk is vetítették azt a nép­szerű filmet, melynek főszerep­lője Babe, a beszélő, hús-vér kis­malac volt. Csakhogy a mozi el­készítéséhez 30 hasonló malac­kát használtak fel a forgatás so­rán. Nekünk erre nincs lehető­ségünk. ■ Kovács János * I * > &

Next

/
Oldalképek
Tartalom