Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-07 / 157. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 4 Biztonságban működhetnek tovább a megyei múzeumok is Az ukránok is a spájzban vannak dinnyedömping Ha a termelők nem akarnak veszteséget, más növényre váltanak Folytatás az 1. oldalról- A Heves Megyei Önkormány­zat szempontjából is jelentős az a változás, amely lehetővé teszi egyebek mellett a megyei múze­umi szervezet és közművelődési intézmények fenntartását az adósságrendezés alatt, és min­den olyan feladat ellátását, amelyhez az Országgyűlés nor­matív hozzájárulást vagy állami támogatást állapít meg - emelte ki Habis László. Az országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: az elfogadott törvényjavaslat új elemeit már a folyamatban lévő adósságrende­zés során alkalmazhatják azok az önkormányzatok, amelyek éves költségvetése meghaladja az egymilliárd forintot. ■ M. K. Habis László: megmenekülhet több megyei intézmény Sós kérdezett, választ nem mindenre kapott A megyei utak fejlesztéséről kér­dezett a parlamentben dr. Sós Tamás. A 31-es és 33-as főutak Heves megyei részein 2012-ben indulhatnak el a munkálatok, a Füzesabony-Maklár közötti út­szakasz felújítását még idén el­kezdik, de a Gyöngyöst nyugat­ról elkerülő út építése nem indul el ebben a választási ciklusban - tájékoztatta a szocialista poli­tikust Fónagy János. Az államtitkár nem tért ki azokra az utakra, amelyeken az utóbbi időszak földcsuszamlá­sai után csak fél pályán lehet közlekedni. Dr. Sós úgy nyilat­kozott: addig érdeklődik ebben az ügyben, amíg nem kap egy­értelmű választ. ■ M. K. ötször szállítottak a településről, mostanság viszont jó, ha hetente egyszer viszik el a portékát. X GYORSSZAVAZAS ■ ön szívesen vásárol-e hazai dinnyét? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu ^ A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. Dinnye helyett ma már az uborka a sztár csányban régebben védegylet­be tömörültek a dinnyeterme­lők. Ma azonban már nem sok érdekképviseleti munkára nyílna lehetőségük, hiszen az utóbbi évek száraz, szélsősé­ges időjárása miatt szinte csak öntözéssel lehetne termel­ni a növényt. Viszont a környé­ken a víz szinte olyan kincs, mint az arany. Ezért egyre töb­ben abbahagyták, vagy lénye­gesen kisebb területeken fog­lalkoznak a dinnye termelésé­vel. Felismerték a váltás kény­szerét: sokan kezdték el fűtött és fűtetlen fólia alatt a ková- szolni való uborka és más zöldségfélék termelését, amely szinte teljesen felváltotta a dinnyetermesztést. Bíznak ben­ne, hogy egyszer a csányi uborka legalább olyan népsze­rű lesz, mint hajdanán a falut híressé tevő dinnye volt. Erre utal a szervezet kibővített elne­vezése is: Csányi Dinnye- és Zöldségtermelő Védegylet. Az olaszok, a spanyolok és a görögök után már ko­pogtatnak a románok és az ukránok is. Mindegyik dinnyével házal, olcsób­bal, mint a hazai portéka. Szuromi Rita - Tari Ottó- Tavaly nagyon rossz volt az időjárás, ezért idén a kereske­dők túlrendeltek a külföldi be­szállítóktól - panaszkodik Már­kus Tamás hevesi őstermelő. - Kiszolgáltatottak vagyunk az időjárásnak. Az előző év hűvös, esős nyara miatt július végéig nem volt dinnye, de a kedvező ta­vasznak köszönhetően három héttel hamarabb érett a növény. Vagyis a Görögországból szár­mazó dinnye még itt van, miköz­ben már mi is hordjuk a földek­ről a termést. Márkus Tamás szerint ha júni­us közepe táján leállították volna a külföldi behozatalt, jutott vol­na piac a hazainak. De így egy hónapig folyamato­san megtalálható a standokon a magyar és a görög portéka is. Az augusztus elsősorban a hazai gyümölcsnek kedvez, ám ősztől a vásárlók ismét a külföldi árut kénytelenek megvenni.- Néhány hete görögországi tanulmányú tünkön azt láttuk, a hellének a kedvező éghajlat mi­att szakaszosan ültetik a diny- nyét. Kevesen tudják például, hogy ott már februárban is pa­lántáinak, de még most is ültet­nek, vagyis egész évben el tud­ják látni az európai piacot. Mi pedig csak egyszer palántálunk, egyszer szüretelünk, egyszer te­rítjük a piacot, vagyis idényjel­legű termelést folytatunk. Dinnyeárus Hevesnél. Általános vélemény, hogy 25 forintos felvásárlási ár alatt már nem érdemes termeszteni ezt a gyümölcsöt. Hevesen szerdán a görögdiny- nye kilója 109, a sárgáé 260 fo­rint volt. Ezzel szemben néhány napja az őstermelőktől kilóját 35 forintért, ezen a héten már csak 25-ért vették át. Márkus Tamás azt mondja, 25 forint a lélektani határ, ha ez alá megy az ár, már nem éri meg termelni. Megyénk másik régi dinnye­termesztő vidéke Csány és környéke. Itt valaha a lakosság nagy része ebből élt, de ma már csak néhányan mű­velik a tevékenységet. Egyikük Fentor László, aki a korábbi öt­ven hektár helyett napjainkban mindössze két hektáron terme­li a növényt.- Még ez is sok ^ vázolja a számukra csöppet sem kedvező helyzetet. - Hiába jó a termés, ha az árakat letörték; még a2 öt­ven forintos elő­állítási költsé­get sem kap­juk meg kilójá­ért. Most har­- Nem versenyezhetünk a konkurenciával - legyint. - Jön a sok olasz meg spanyol dinnye, hamarosan pedig itt lesz az uk­rán és a román is. Kedvezőbb az éghajlatuk, teljesen rátelepedtek a piacainkra. Mégis, mit kellene tenniük a hazai őstermelőknek, hogy jól járjanak? - kérdezzük, mire Fentor László elkeseredetten csak annyit válaszol:- Abbahagyni. mincért menne, ha menne, de a hí­rek szerint a jövő héten lecsúszik húsz forintra a „kamionos” - azaz főként Lengyelor­szágba és Ausztriá­ba szállított - dinnye ára. Olyan még sosem volt, hogy ennyire olcsó legyen ebben az időszakban... Az őstermelő szerint jól mutatja lehetőségeiket, hogy a kamionok - amelyeken egyenként 240 mázsa diny- nye fér el - régebben naponta Drágán adják a szlovák piacon Magyarországról a nyári dömping idő­szakában elsősorban az északi szomszédokhoz, a csehekhez, a lengyelekhez és a szlovákokhoz szállítanak dinnyét. - Bármilyen alacsony is idehaza a gyümölcs ára, a szlovák piacon magyar pénzre átszámítva száz forint alá soha nem megy a gyümölcs kilója. Ha idehaza is tudnának szakaszosan termeszteni, folyama­tos és biztos felvevőpiacaink lennének, ám így az űrt azonnal kitöltik a görögök görög­dinnyével - állítja MÁRKUS TAMÁS (képünkön). AJÁNLJUK ÖNNEK ^HITELEK! Szabadfelhasználás, Hitelkiváltás, Lakásvásárlás, Felújítás, Korszerűsítés, Személyi kölcsön. * Siebtel. forinthitel, pl: 15 évre 20 évre >m\\ U rím) 1.000.000 Ft 9.989 Ft/hó 8.831 Ft/hó 3.000.000 Ft 29.966 Ft/hó 26.492 Ft/hó 5.000.000 Ft 49.943 Ft/hó 44.154 Ft/hó THM: 11,29-12,55% 11,23-12,31% Rt Induló torlesztóreszletek. aaci kamatozású temek. A tart alatt a kamatok as a rtszfeletek változhat» [a credithillel van élet a HITEL UTÁN !] JELZÁ LOG HITEL TÖRLESZTÉS VÉDELEMMEL, ÍGY NEM LESZ GOND A HAVI TÖRLESZTÉSSEL! Hitele költségeit megelőlegezzük! Eger, Zalár út 5. Tel.: 36/516-906 Gyöngyös, Török Ignác utca 16. Tel.: 37/500-657 ■VI, Al, Ak, A, B Július 11. Diákkedvezmény! A tanfolyam indul: 16 óra Eger, Széchenyi u. 58. Tel.: 30/362-9898 MAROSY ■■ ­.................... Hí reink a weben: HE0L Viváttal köszöntött fejedelem évforduló A Tisza nagykövete Rákócziért teker A szatmári béke megkötésének 300. évfordulójára emlékeztek tegnap Tiszanánán, ahová sze­rény csapatával érkezett Hidvégi- Üstös Pál, a Tisza nagykövete. A sportember ezúttal nem a futást és a kerékpározást népszerűsítet­te, hanem a Rákóczi-szabadság- harc befejezése előtt tisztelgett. Hídvégi Takár Károllyal együtt 3100 kilométeres utat tesz meg. Rodostóból indultak, és Erdély, a Felvidék, valamint a Dunántúl bejárása után Tarpán fejezik be küldetésüket. Tisza- * nánán az Országzászló előtt 1 Novák Gyula rákóczifalvi briga- | déros is csatlakozott az ünnep- J lökhöz, és felolvasta a fejedelem 1 kiáltványát. ■ Sz. R. Hídvégi-Üstös Pál (balra) és Novák Gyula a tegnapi ünnepségen í l * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom