Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-29 / 176. szám

2011. JÚLIUS 29., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Besenyőtelek aratóverseny Nyolc csapat vett részt a júliusi Aratófesztiválon a Tájháznál. A versenyt a dormándi Kasza Fe­renc csapata nyerte meg, máso­dik a besenyőtelki Fodor János és társai, harmadik pedig a szin­tén helybeli Fazekas Antal és gárdája lett. Az egész napos ren­dezvényen Besenyőtelek kulturá­lis és gasztronómiai értékeit is bemutatták, az aratóverseny egyik célja az volt, hogy a részt­vevők bemutassák az ifjú nem­zedéknek a hagyományos aratás menetét. (Sz. K.) Eger GÁRDONYI Kopcsik Lajos mestercukrász Gárdonyi Gézát ábrázoló kompozícióját is bemu­tatják az író 148. születésnapjá­ra tervezett ünnepségen augusz­tus 3-án. A megemlékezés dísz­vendége Habis László, Eger pol­gármestere és dr. Ternyák Csaba egri érsek lesz. A Gárdonyi-ház kertjében Keller Péter, az Egri csillagok írójának dédunokája is tart majd előadást. (M. K.) Eger ÖLTÖZŐ Új öltözőket kap­tak a Bárány-uszodában sporto­lók. Az ideiglenes konténer-öltö­zők felállítására azért volt szük­ség, mert áprilisban a sportléte­sítmény egy részét le kellett bon­tani, mivel az életveszélyessé vált. A nyolcmillió forintos beru­házást az egri önkormányzat és az Eger Termál Kft. finanszíroz­ta. (M. K.) Egerszólát TESTÜLETI A telepü­lésen már készülnek a szeptem­ber 3-i Olaszrizlin fesztiválra. Egerszólát legutóbbi testületi ülésén a képviselők elfogadták a község közművelődési és kul­turális beszámolóját. Juhász Anett közművelődési referens egyebek mellett ismertette a be­fejezett helyi könyvtári felújítá­sok részleteit, továbbá meg­egyeztek a szeptemberi fesztivál előkészületeiről. A tanácskozás másik napirendjében a helyi sportkörök éves beszámolóját tárgyalták. Erre az évre a falu két sportszakosztálya, a röplab- dások és a labdarúgók 1,1 millió forint önkormányzati támogatást kapnak. (M. K.) Szilvásvárad KÁRTYA Augusztus­tól vezetik be a Szilvásvárad Kár­tyát, amely a településre érkező turistáknak biztosít majd kedvez­ményeket. Azok, akik a faluban szállnak meg, a kártyával több szolgáltatáshoz olcsóbban jut­hatnak hozzá. Az elfogadóhelye­ket matrica jelzi majd. (M. K.) Víz gátolja a gyógyítást veszély Nincs pénz az egri Vallon utcai rendelők felújítására Évek óta vizesedik az egri Vallon utcai orvosi rende­lőintézet fala. A hibát jelez­ték az önkormányzatnak, egy részét kijavították, a többit nem. Nincs pénz. Ilyen környezetben viszont nem lehet gyógyítani. Szepesi Viktor Olvasói panasz érkezett szer­kesztőségünkbe arról, hogy a megyeszékhelyen, a Vallon ut­cában található négy orvosi ren­delő közös épületének falai vize­sednek. Salétromosak, egész­ségtelenek, esztétikailag minő­síthetetlenek, de ami a legfonto­sabb: veszélyesek. A Heves Megyei Hírlap mun­katársa megkérdezte: miért nem javítják ki teljesen a hibát, miért kell ilyen körülmények között gyógyítaniuk a szakem­bereknek a betegeket? ■ Lapunk úgy tudja, hogy sem tavaly, sem pedig idén nem szerepelt a Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda ter­vei között a négy rendelő épületének felújítása. Az épületet még 1997-ben újí­tották fel, előtte óvodaként üze­melt. A rekonstrukció során azonban rossz alapra építkez­tek, emiatt a közeli teraszról a rendelőhöz folyik a csapadék. A szigetelés minősége is erősen kifogásolható, ezért folyamato­san vizesednek a falak. Az el­múlt hónapok esős időjárása ő még inkább megnehezíti az 't egyébként is kényes helyzetet. 1 Nagyobb javításra és karban tar- | tásra van szükség. A rendelő or- £ vosai többször jelentették a kárt az önkormányzatnak, azonban a fal nedvesedésének elhárítá­sára érdemi intézkedés eddig nem történt. A doktorok egri Egészség- ügyi, Szociális és Családvé­delmi Irodához küldött pa­naszának kivizsgálásáról dr. Palotai Zsu­zsanna irodavezető adott lapunknak tájé­koztatást:- Értesültünk a problémá­ról, és feltehetően nagy ösz- szegű felújításra lesz szűk- ség. Lehetséges, hogy az Ilyen körülmények között gyógyítani is nehéz, a probléma mögé bújnak, de látni őket. \ A felelősök Az orvosok reménykednek a végleges megoldásban- többször szóltunk már,; hogy milyen rossz körülmények között kell ellátni a betegeket. Már végeztek a rendelőnél vizsgálatot korábban is, ástak kutatóár­kot, de sajnos azóta sem született meg­oldás. Kisebb javításokat ugyan végez­tek, de végleges megoldásban reménykedünk - mondta el a Hírlapnak dr. singlár Zoltán (képünkön) körzeti orvos. Életveszélyesnek nyilvánították INFORMÁCIÓINK SZERINT OZ ÁNTSZ is végzett vizsgálatot az ügyben, szakembereik jár­tak a helyszínen is. Szerettük volna megkérdezni a szemle eredményét, a szolgálattól azonban többnapos megkere­sés után sem kaptunk vá­laszt. így csak annyit tudunk a magát megnevezni nem akaró informátorunktól, hogy életveszélyesnek nyilvá­nították az épületet. Még vil­lanyszerelő sem akart hozzá­nyúlni az árammal és vízzel teli fal konnektorához. épület mellett található teraszt el kell bontani, a rendelőknek egy időre össze kell költözniük. Kértünk ajánlatot az Egri Köz­szolgáltatások Városi Intézmé­nyétől (EKVI), ezután tudunk engedélyt adni. Amennyiben a szükséges összeg túllép egy ke­retet, a közgyűlés jóváhagyás­ára lesz szükség. Ebben az au­gusztusi testületi ülés után vár­ható döntés. Az EKVI munkatársaihoz is érkezett bejelentés az áldatlan állapotokról, de önkormányzati határozat nélkül ők nem kezd­hetnek bele semmilyen munká­ba. Elvégeztek kisebb javításo­kat, és a tetőszigetelés égetően sürgős gondját is megoldották. A napokban Szabó László, az EKVI műszaki igazgatója sze­mélyesen is megtekintette a Val­lon utcai épületet. Ennek alap­ján a Hírlapnak elmondta, már készül az elengedhetetlen mun­kálatokról a kalkuláció, amit a lehető leghamarabb továbbíta­nak a helyhatóságnak. Lapunk úgy tudja, sem tavaly, sem idén nem szerepelt a Város- fejlesztési és -üzemeltetési Iroda tervei között a négy rendelő épü­letének felújítása. Kevés a pén­zük. Igaz, tudják azt is, hogy ezen a helyen a valószínűsíthe­tően rossz kivitelezés miatt csa­tornázási gondok is jelentkez­tek, időnként bűz árasztja el pél­dául a gyógyítóhelyet, ami a leg­kevésbé sem esztétikus és higi­énikus, ráadásul már-már a be­tegek kezelését is gátolja. Emiatt viszont még többe kerül a hibák orvoslása. B30ES333EI BL I|| j|| SZILVÁS ■V jH ISTVÁN Sárga sarc a láthatáron elképzelem, hogy a nyolc­vanöt esztendős Mari néni besötétíti a lakását, véletle­nül se lássák meg, honnan veszi elő megtakarított pén­zét. Magányában azt számol­gatja, futja-e belőle egy lap­topra meg valami hálóra. Azt hallotta ugyanis a falu­ban, hogy megbüntetik azo­kat, akik nem „neccen”, ha­nem sárga postai csekken fi­zetik be számláikat. Meg is ijedt, mert őt még soha nem marasztalták el semmiért. A szóbeszéd alapjául - bár erről az idős nő mit sem tudhatott - az a tanulmány szolgál, miszerint nálunk még mindig kevesen nyit­nak folyószámlát, használ­nak bankkártyát, holott ma ez a trendi Európában. Nem beszélve arról, hogy milyen sokba kerül - miután a cím­zett fizet érte - a szolgálta­tóknak az ügyfelek számára ingyenes sárga csekk. országosan 103 milliárd fo­rintot takaríthatnának meg azzal, ha neten bonyolíta­nánk a pénzügyeinket. Netre hát, emberek, ujjong­hatnánk, ha nem tudnánk, hogy errefelé nemhogy lap­topra, internetre, 3-5 száza­lékos számlavezetési díjra, de a napi megélhetésre sem jut mindenkinek. A csekket egyébként se a mi szerete­tünk tartja fenn: nélküle megállna az élet a hivata­lokban, s még a rendőr is ezt kéri a kötelező biztosítás igazolására. A verdikt azon­ban úgy szól, hogy ki kell iktatni a sárga csekket, ha másként nem megy, akkor annak minden költségét rá kell terhelni a notórius ma­radiakra. Kibírják ezt is, hi­szen - Mari nénihez hason­lóan - villanyszámlájukon évek óta ők fizetik a széna­lapú energiaszektor átalakí­tásának költségeit is. ÜGYES, NEM...?! VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Már nem félnek a felhőszakadásoktól fejlesztés Sírokban eddig már hat szakaszon oldották meg a vízelvezetést Mi lesz az öreg nyárfák madarainak fészkével? Elkészült Sírokban, a Petőfi és a Dózsa György utcában a csapa­dékvíz-elvezető rendszer. Ebből az alkalomból tartottak ünnep­séget a községben tegnap dél­után. A közel 60 milliós beruhá­zással több mint ezer méteren oldották meg a vízelvezető ár­kok felújítását, burkolását. Az átadáson jelen volt Hor­váth László, a térség országgyű­lési képviselője, ott voltak a kör­nyező települések vezetői, a ki­vitelező cégek képviselői. A helység polgármestere, Lakatos 1 István köszöntőjében utalt arra, “ hogy a korábbi években több | millió forintos kárt okozott a I községben a hirtelen lezúduló csapadék, éppen ezért a legkri­Egy hordó vizet pillanatok alatt elvezet az új rendszer. Erről Horváth László és Lakatos István is meggyőződött az avatáson. tikusabb szakaszokon elkerül­hetetlen volt a vízelvezető-rend­szer kiépítése. A mostani fej­lesztésnek köszönhetően a fen­ti két utcában élőknek már nem kell félniük az egyre gyakoribb felhőszakadásoktól. Kitért arra is, hogy a jövőben további részeken is szeretnék folytatni a rendszer kiépítését, ám felelősséggel csak olyan fej­lesztést tűzhetnek ki célul, amelyre garantálni tudják a szükséges önerőt. Horváth László beszédében emlékeztetett arra: a térségben több településen is folynak ha­sonló munkálatok. Ezeknek cél­ja a térség ár- és belvízvédelmé­nek biztosítása. ■ B. K. Folytatás az 1. oldalról A hatósági engedélyek szem­pontjából mindegy, hogy egy er­dő állami vagy magántulajdon-e. Az előírásokat mindenkinek be kell tartani - tudtuk meg tegnap az egri erdőfelügyelet szakem­berétől. A favágást a természet- védelmi szakhatóság állásfogla­lása alapján lehet végezni; ha természetvédelmi vagy az euró­pai unió ide vágó jogrendjét tar­talmazó Natura 2000 oltalma alá tartozó területről van szó, akkor szigorúbbak az előírások, ám más esetben nem szükséges az egyedi elbírálás. A nem őshonos fák esetében, mint például a nyár, pedig még időbeni korláto­zást sem kell alkalmazni a favá­gási engedélyezés során. Ha a hatóság tudomást szerez arról, hogy az adott hely fészekrakási terület, akkor a természetvédel­mi törvény egyéb előírásai alap­ján korlátozást alkalmazhatnak. Csakhogy adott esetben erről nincs szó, hiszen július vége fe­lé már a védett területeken is fel­oldják az ennek érdekében ho­zott intézkedéseket, nemhogy egy öreg nyárfaligetre érvénye­sítve, ahol életbe sem léptettek hasonlót. Mindezek alapján a madaraknak esélyük sincs arra, hogy az otthonaik megmenekül­nek. Marad a kárálás meg a kö­rözés, meg a remény. Ami talán a fiókákat is túléli. ■ T. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom