Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-28 / 175. szám

ÉVGYŰRŰK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK KEDVES OLVASÓ! örömmel jelentjük be, hogy lapunk mai számában új összeállítással jelentke­zünk. A tervek szerint ha­vonta megjelenő oldal fősze­replői a megyében élő nyug­díjasok. A korosztály min­dennapjairól készülő tudósí­tások, riportok azonban nemcsak nekik szólnak, ha­nem valamennyiünknek, mert - akár tetszik, akár nem - az idő múlásával ará­nyosan szaporodnak az év­gyűrűink. Ebből fakadóan az írások témái is közös ér­deklődésre tarthatnak szá­mot. Ebben a reményben kí­vánunk Önöknek és ma­gunknak is jó egészségben eltöltött, élethosszon át tartó együttműködést! Vándorkupáért tekéznek az idős egri klubtagok A Felnémeti Gondozási Köz­pont és az Egri Családsegítő Alapítvány augusztus 4-én 3. al­kalommal rendezi meg a város­ban működő gondozási közpon­tok csapatainak kiírt versenyt.- Versenyzőink nagy lelkese­déssel készülnek a bajnokságra, és egyetlen gyakorlási lehetősé­get sem hagynak ki - mondta az északi-lakótelepi Nyugdíjasház tekézőiről Matáné Marton Ka­talin, a gondozási központ he­lyettes vezetője. A csapat mind a négy tagja és a tartalékos já­tékos is nő. A többi klub is négy-négy versenyzőt indít a vándorkupá­ért, amit most a rendező felné­metiek őriznek. Arra számíta­nak, hogy ők állnak majd fel a dobogó legfelső fokára, s így végleg övék lesz a díszes serleg. A verseny után a klubtagok kö­zös ebéden vesznek majd részt. A nyugdíjasházi idősek klubjában nyáron is rendszere­sek a kulturális és kézműves foglalkozások, a hívők számá­ra tartott bibliaórák. Aki csak teheti, ki nem hagyja a kirán­dulásokat, legutóbb Síkfő- kúton bográcsoztak a fáradha­tatlan szépkorúak. ■ Oldalszerkesztő: Szilvás István Telefon: 06-20928-5521 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Az „Évgyűrűk" oldalunk legközelebb augusztus végén jelenik meg. Márta néni beszédet írt önzetlenség Zsócit szobatárssá fogadták az idősotthon lakói Szinte nem tudnak olyat kérni, amit Zsóci ne tenne meg nekik - mondták az idős hölgyek, akik tiszteletbeli szobatársukká fogadták önkéntes gondozójukat. Az időskorban egyedül maradt vagy lelkileg ma­gányos emberek egyik fá­jó gondja, hogy nincs ki­vel beszélgetniük. De már vannak olyan önkéntesek, akik odaülnek melléjük. Szilvás István Márta néni nemrég nekiült és beszédet írt, amit aztán el is mondott az idősek otthona ün­nepségén. A 75 éves Fülöp Sán- dorné - aki két éve él az egri Pe­tőfi utcai intézményben - az ön­kéntesség éve alkalmából rende­zett eseményen arról szólt, hogy amíg tehette, véradóként ő is az önzetlen segítők közé tartozott. Éppen ezért tudja, milyen érzés adni. „Én pedig most kapom vissza azt, amit akkoriban embe­ri szeretetből másoknak juttat­tam...” - zárta mondandóját. A köszöntött önkéntesek egyi­ke Bánkúti Gyuláné volt, aki ta­valy ősztől jár be az otthon idős la­kóihoz.- Zsóci a negyedik szobatár­sunk - újságolják a gondozottak a vékony, alacsony nyugdíjas asszonyról, aki heti rendszeres­séggel keresi fel őket, hogy köny- nyebbé tegye az életüket. El is kel a segítsége, mert Márta nénit mára cserbenhagyták a lábai, já­rókerettel is csak nehezen cso­szog el a szekrényig. A 85 éves Gyetvai Józsefné az egyre gyako­ribb szédüléseiről panaszkodik. A szobatársak között még a 80 éves Jánosi Istvánná a legaktí­vabb, bár neki is van épp elég gond az egészségé­vel. Nem véletlenül várják hát azokat a napokat, amikor „ez a kedves teremtés” bekopog hozzájuk.- Hamar megsze­rettük, mert nagyon megértő, mindent meg lehet vele beszélni, s szinte nincs az a ké­rés, amit ne teljesítene - mond­ják, s már sorolják is, hogy Zsóci rendet tesz a szekrényeikben, ki­vasalja a mosodából felhozott ru­háikat. Tudja, kinek megy nehe­zen az öltözködés, a fésülködés, kit kell karon fognia, hogy tegye­nek együtt egy kis sétát a kelle­mes napsütésben. Olyat is meg­„Most kapom vissza azt, amit korábban embe­ri szeretetből másoknak jut­tattam...” tesz, mesélik, ami nem lenne kö­telessége: nemegyszer hozott már nekik gyümölcsöt, legutóbb egy vödör meggyel állított be hoz­zájuk. S nem ők az egyetlenek az ott­honban, akikkel tö­rődik, rajtuk kívül még öt szoba lakóit- változóan 15-20 ko­ros embert - látogat rendszeresen.- Másfél évvel ezelőtt járvány­ügyi előadóként mentem nyug­díjba az egri városi ÁNTSZ-től, ahol állandóan emberek között mozogtam. Bár otthon a család és a három unoka körül is akad elég teendőm, hiányzott a má­sokkal való törődés - indokolja, hogy miért is jelentkezett a Vö­röskeresztnél alkalmanként vég­zett önkéntes munka révén Akik maradtak, azokra számítani lehet az EGRI Petőfi utcai otthonban nyolcvannégy idős emberről gondoskodnak. Bár csak keve­sen vannak olyanok, akikkel már senki sem tartja a kap­csolatot, valamilyen formában mindegyikük segítségre szorul. Az intézményben ezért is fo­gadják örömmel az önkéntese­ket, akik az ápolási feladató kon kívül számos teendőt el­látnak. A kezdő kilenc jelent­kezőből mára csak Bánkúti Gyuláné, Forgony Ferencné, Pelsőczy Valéria, Tóth Tibomé, Farkas Fanni és Zagyva Annamária jár be az idősekhez. Rajtuk kívül még további 3-4 ön­kéntest is fo gadnának egy- egy napra - mond­ta JAKABNÉ FEHÉR Olga (képünkön), ápolási koordinátor. egy szociális segítő tanfolyamra. Innen vezetett az út a Petőfi ut­cai otthonba. - Az ide bekerülők másként és másként élik meg ezt a gyökeres változást. Van, aki könnyebben, más nehezebben alkalmazkodik az új körülmé­nyekhez. Igyekszem mindenki­hez megtalálni a kulcsot, ha kell, a kerekes székkel sétálok velük, vagy felolvasok nekik. De tudni kell csendben tenni-venni is egé­szen addig - erre már volt példa -, amíg nem igényli az illető, hogy beszélgessünk egymással. Az idős korban egyedül maradt vagy lelkileg magányos emberek egyik fájó gondja az, hogy nincs kivel beszélgetniük, ezért aztán hálásak minden szóért. S ha a bi­zalmukba fogadtak valakit, an­nak jelét is adják. Egyszer a meg­beszélt időben nem tudott bemenni az otthonba, más­nap az egyikük bevallotta neki: attól félt, hogy már nem is jön a héten.- Azóta igyekszem egyet­len alkalmat sem ki­hagyni - jegyzi meg Zsóci. - Édes- | anyám egy éve halt meg, előtte ő várt így engem, s most úgy érzem, mintha neki segí­tenék. No, ez az, amiért aztán Márta néni be­szédet írt. Végigéneklik az egész nyarat a hevesi Őszikék örökifjú tagjai A színpadon semmi sem fáj - tartják a Hevesi Nyugdíjasok Egyesületéhez tartozó Őszikék Népdalkor tagjai, akik pihenés helyett végigéneklik az egész nyarat. Két alkalommal is sikert arattak Kiskörén, ahol a népdalo­sok 26. helyi randevúján, illetve az országos nótás találkozón vet­tek részt. A tizenhat lelkes hölgy - s a velük együtt fellépő egyet­len férfi, a szólista Balogh Boldi­zsár - újabb elismeréssel gyara­pította az egyesület hírnevét. Az ötvennyolc fős közösség negyven tagja - mint azt Gott- schalk Róbertné, az egyesület vezetője elmondta - most az au­gusztus 5-én, Bükkszéken tar­tandó megyei sportnapra készül. Hagyományőrző népdalcsok­rukkal pedig legközelebb az au­gusztus 20-ai városi ünnepsé­gen lépnek fel. Az önkéntes segítőkként is te­vékenykedő nyugdíjasok - a he­lyi vöröskeresztesekkel együtt­működve - nemrég egyedi ötlet­tel álltak elő: „Ovinagyi” néven indítottak programot: időnként ellátogatnak az óvodába, s már- már elfeledett énekeket, tánclé­péseket tanítanak az apróságok­nak. A kisdiákokat viszont az ok­tóberben tartandó „Nemzedékek találkozójára” invitálták hason­lóan hasznos és szórakoztató délutánra. ■ Országos döntőbe jutottak a megyét képviselő táncosok A Nyugdíjasok Országos Szövet­sége felkérésére Gyöngyösön rendezték a korosztály idei ke­let-magyarországi táncverse­nyét. Megyénkből az egerfar- mosi, a mezőtárkányi, a gyön­gyösi Benevár és a hatvani Liszt Ferenc csoport, Szabolcsból Ib- rány, Borsodból az Ózd együtte­se, szólóban a Nógrád megyei Cseme Géza jutott tovább a béké­si országos döntőbe. Kategóriá­jukban az ibrányiak másodikak lettek, a szólótáncos Cseme Géza pedig az első helyet szerezte meg. A heves megyei csoportok produkcióit oklevéllel jutalmazta a zsűri - tájékoztatott Marmoly György, az országos szövetség re­gionális kulturális referense. ■ Az összefogásban rejlik a tagság ereje ágazatok Az érdekvédelem fontos az MSZOSZ nyugdíjas bizottságánál- A félreértések kedvéért fontos tisztázni, hogy nekünk nincs konkrét tagságunk, bizottsá­gunk kapcsolatteremtő szerepet tölt be a szövetséghez tartozó ágazati szakszervezetek között- mondta tevékenységük bemu­tatásakor Fodor Pálné, az MSZOSZ Heves Megyei Képvi­seletének vezetője. A szakszer­vezeti tisztségviselő egyben a megyei nyugdíjas koordinációs bizottság irányítója is. A munka- csoportnak tizenhárom olyan tagja van, akik egy-egy ágazatot képviselnek, mint például a bá­nyászok, vasasok, kereskedők, vasutasok és más területek alap­szervezeteihez tartozókat. Ezek a képviselők ismertetik közössé­gükben az MSZOSZ Nyugdíjas Választmányának döntéseit, s szervezik az országos és helyi érdekvédelmi akciókat, miután az összefogásban van az erejük. A megyei bizottság - alkal­mazkodva a munkavállalókat és a nyugdíjasokat egyaránt érintő társadalmi és gazdasági körül­mények változásaihoz - egyik lé­nyeges feladatának tartja az érdekvédelem erősítését. Re) szeresen részt vesznek a megyei önkormányzat érdekegyeztető tanácskozásain, ott voltak a me­gyei idősügyi tanács tavaszi új­jáalakításában, s képviseltetik magukat az év végén rendezen­dő idősek parlamentjén is. Min­den lehetőséget megragadnak arra, hogy hangot adjanak a kor­osztályt is érintő megszorítások, s a korábban szerzett jogaik csorbítása ellen. Kitartóan szor­galmazzák, hogy a megyében is tovább bővüljön, s kiszámítható­vá váljék a rászoruló nyugdíja­sok szociális ellátása. A képviselet egri, Deák Ferenc utcai irodájában pályázatírási tanácsokkal szolgálnak az idő­sek közösségeinek. Készség­gel adnak tájékoztatást, ha va­laki nem tudja, hová fordul­jon a nyugellátással kapcsola­tos problémájával vagy segélyigé­nyével. A paragrafusok útvesztő­iben pedig az ingyenes jogsegély- szolgálat nyújt eligazodást a hoz­zájuk fordulóknak. ■ Fodor Pálné: „Az ágazati szakszerveze­tekhez tartozó nyugdíjasokat képviseljük” Fondorlatos cselekkel kopogtatnak a bűnözők Odalett az egész vagyonom - kesergett az az idős egri nő, aki­től annak idején igaznak tűnő „mesével” vitték el szinte az egész, több százezres megtaka­rítását a gátlástalan bűnözők. A kifogástalan öltözetű, magukat nyomozóknak kiadó férfiak nem sokkal a postás után azzal csengettek be hozzá, hogy a nyugdíjként hozott pénz között hamis bankók vannak, le kell foglalniuk őket. S ha már ott vannak, mondták, átnézik a fél­retett pénzét is. A néni szeme láttára böktek rá egy sor bank­jegyre, amit aztán ki is cserél­tek - hamis példányokra. Szép számmal akadnak még olyan idős emberek, akik - ne­veltetésükből és erkölcsi felfogá­sukból fakadóan - a jó szándékot feltételezve, gyanútlanul szóba állnak bárkivel. Akik aztán ter­ményvásárlásra, tüzelőárusítás­ra, rosszullétre, a villany- és a gázóra ellenőrzésére, netán a tá­vol élő gyerekeire, unokáira való hivatkozással bejutnak hozzá, s figyelme elterelésével kifosztják. A bűnüldözők azt tanácsol­ják, hogy legyenek éberebbek, senkit ne engedjenek be a la­kásba. Ha gyanújuk támad, szóljanak a szomszédnak vagy a hatóságoknak. Abasáron ilyenkor ott teremnek a polgár­őrök, s lépésről lépésre követve a nemkívánatos házalókat, szé­pen kikísérik őket a faluból. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom