Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-25 / 172. szám

f 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Inkább a palackot csapoljuk vízminőség Jódból és fluoridból szinte mindenütt a megyében hiány van Nincs kivétel, nem jár több kedvezmény a pártoknak Tisztítják a vizet: vezet a vas és a mangán Egyre több és többféle pa­lackozott ásványvizet iszunk, miközben a me­gyében a vezetékes ivóvíz minősége javult az elmúlt évtizedben. S a csap min­denütt kéznél van. Kovács János A nyári melegben az ajánlott na­pi folyadékbevitel mennyisége akár két-háromszorosa - 4-6 liter - is lehet az év többi időszakához képest. A fogyasztók jó része ma már ilyenkor rutinszerűen nem a csaphoz indul, hanem az egészsé­gesebbnek hirdetett ásványvizes palackjait emeli a szájához vagy abból tölt magának. Pedig a lite­renként pár fillérbe kerülő csap­víz nagyságrendekkel olcsóbb a csomagoknál, nem beszélve az el­dobott palackok miatt keletkező környezetszennyezésről.- Valóban egyre nagyobb mér­tékben tapasztalható az a jelen­ség, hogy a lakosság a palacko­zott ásványvíz fogyasztását vá­lasztja a csapvízzel szemben. A hazai vizsgálatok azonban azt igazolták, hogy több palackozott víz összetétele, ásványianyag­tartalma alatta marad a csapví­zének - erősítette meg Majoros Márton közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelő. A Heves Me­gyei Kormányhivatal Népegész­ségügyi Szakigazgatási Szerve közegészségügyi osztályának munkatársától azt is megtudtuk: a hálózati ivóvíz legtöbb kémiai összetevője alapján Heves me­gyében kedvezőnek mondható a helyzet az országos adatokhoz képest. Ivóvizünk kémiai minő­sége a megye településeinek túl­nyomó többségében, 96 százalé­kában eleget tesz az Európai Unió szigorú minőségi követel­ményeinek. A települések fenn­maradó négy százalékában pe­dig legkésőbb 2012 végéig való­sulnak meg azok a beruházások, amelyekkel teljesíthetőek ezek a követelmények.- Az itteni csapvíz mikrobioló­giai minősége évekre visszame­nőleg megfelelőnek mondható. Hálózati ivóvíz okozta megbete­gedés vagy járvány megyénkben évtizedek óta nem fordult elő. A lakossági panaszok döntő többségének - fémes íz, barna üledék - oka nem a hálózati víz minőségének romlása, hanem a fogyasztói belső hálózat állapotának (elöre­Tiszta vizet a pohárba! Nem mindig az ásványvíz a jobb. AZ 1980-AS ÉVEKBEN a Vas- ŐS a mangántartalom eltávolítá­sa volt a fő feladat, ekkor léte­sült Andornaktályán, Eger dé­li vízbázisán a vas- és mangántalanító berendezés. Most a megye alföldi részein jellemző ammonium kiszűré­se a cél. Az ivóvízminőség-ja- vító program során a vtmű Kömlő és Poroszló, Újlőrinc- falva, Sarud, Pély és Tisza- nána környékén a vas, a mangán, az ammonium eltá­volítását oldotta meg. A Mát- raalján, Gyöngyöshalászon és Gyöngyöspatán az ammóniu­mot, mangánt és bárt, Rózsaszentmártonban és Detken az ammóniumot szű­rik. Heves megyében a közel­múltban még két település, Kisköre és Pély, valamint a Tiszanánához tartozó Diny- nyéshát ivóvizének arzéntar- | talma is meghaladta az Euró- ? pai Unió által meghatározott | határértéket. A korábban ér- ­, '? venyes magyarorszagi hatar- s értéket - mely az új szabályo- | zással ötödére csökkent ­egyik Heves megyei települő- | sen sem érte el az ivóvíz ar- J zéntartalma. I Heves megyében évtizedek óta nem volt komoly probléma a vízzel. Óvatosan a fluoriddal! lényeges, hogy az ideális és túlzott fluoridbevitel közötti különbség igen csekély: iro­dalmi adat, hogy a 2 mg/li- ter fluoridtartalmú víz rend­szeresfogyasztása esetén már károsodhat a fogzo­mánc, illetve ettől magasabb koncentrációban csontkép­zési zavarok léphetnek fel. Fluoridból csupán négy tele­pülésen mértek a kívánatos mennyiségnek megfelelő szintet, ilyen ivóvíz Istenme­zeje és Poroszló, valamint Mátraballa és Gyöngyöspata községekben található. gedett csövek) következménye - tette hozzá Majoros Márton. A minőségi követelményektől való csekély mértékű, humán­egészségügyi kockázatot nem je­lentő eltérés esetén is azonnal be­avatkoznak a vízminőség helyre- állítása érdekében, melyek haté­konyságát minden esetben labo- ratóriumi vizsgálattal ellenőrzi a szolgáltató, illetve igazolja azt a népegészségügyi hatóságnak. Ugyanakkor nem csak az lehet a probléma, mi van benne, hanem hogy mit nem tartalmaz az ivó­víz. A megye lakossága változat­lan arányban továbbra is az ideá­lisnál alacsonyabb jód-, illetve fluoridtartalmú vezetékes vizet iszik. Az itt élők 78 illetve 81 szá­zaléka, 84 illetve 96 helyi telepü­lésen fogyaszt az egészségügyi küszöbértéknél kevesebb jódot és fluoridot tartalmazó ivóvizet. Vi­zeink fluortartalma a települések többségénél csak a legminimáli­sabb szintet éri el. Ennek követ­keztében hiánybetegségként nö­velhetik a pajzsmirigy-megbete- gedések, a golyvaképződés, illet­ve a fogszuvasodás valószínűsé­gét Mindennek oka az, hogy e két vízminőségi jellemző geológiai eredetű, így azok mennyisége a felszín alatti vizeinkben állandó. Ezért továbbra is fontos mérlegel­ni a nem ivóvíz eredetű jód- és fluoridbevitel szükségességét (há­ziorvos, gyermekorvos, védőnő ta­nácsát kikérve), illetve ajánlott a jód- (minimum 25 pg/liter) és fluorid- (ideálisan lmg/liter) tar­talmú palackozott ásványvizek al­kalomszerű fogyasztása - mond­ta a szakember. Folytatás az 1. oldalról- Az Alkotmánybíróság döntése után sem tervezzük, hogy más ingatlant keresünk magunknak. Várjuk a pontosan előírt feltéte­leket és a jegyző megkeresését - nyilatkozta Pál György, egri szo­cialista önkormányzati képvise­lő. - Megpróbáljuk előteremteni a pénzt a piaci alapon meghatá­rozott bérleti díjhoz. ■ Schiffer nem szándéko­san választotta Egert. Az LMP közleményében fel­hívta a figyelmet arra, hogy a burkolt párttámogatás megszün­tetése fontos lépés, de ki kell vizs­gálni azt is, hogy jutottak-e a pár­tok alkotmányellenesen ingatla­nokhoz az elmúlt húsz évben. Emellett szorgalmazzák, hogy te­gyék átláthatóbbá a párt- és kam­pányfinanszírozást, amely az ál­lampolgári gyanakvás és biza­lomvesztés egyik fő forrása. Az egri rendelet nem egyedi. Arról, hogy miért pont a hevesi megyeszékhely, és miért nem egyéb megyei jogú város hason­ló határozatát támadta meg az LMP, Schiffer András, a párt par­lamenti frakcióvezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak: csu­pán a véletlennek köszönhető a város kiválasztása. ■ M. K. Közmunkások újították fel a buszmegállót Felújította az önkormányzat Andornaktályán a Rákóczi út 218. számú épület előtti busz­megállót. A helyreállító mun­kálatokat a hivatal közmunká­sokkal végeztette el, akik egy hét alatt újávarázsolták a meg­állóhelyet. Ahhoz azonban, hogy teljesen készen legyen a megszépült buszváró, még né­hány apró munka várat magá­ra, így például a napokban fel­szerelik a buszváró mögé a kor­látot, valamint egy új szemét- gyűjtő edényt is elhelyeznek a megállóba. A beruházás vala­mivel több, mint 100 ezer fo­rintba került. A felújítás teljes költségét az önkormányzat ön­erőből finanszírozta. ■ Sz. K. A kapcsolat erősödik, mint elültetett fa Bélapátfalva A testvérvárosok a magyarság megőrzését tartják fontosnak Nyitott kapu: államilag támogatott képzések Első alkalommal rendeztek test­vérvárosi napokat Bélapátfal­ván. Szombat délután a bélapát­falvi származású festőművész, Szabó Zoltán teremtette iskola egyik tanítványa, az osztrák Eri­ka Just adományozott öt alkotást a városnak. A három tájkép és két portré az elismert magyar akvarellista stílusában készült, s külön szobát kapott a Geszte­nyés Kiállítóházban. Ezt követő­en a ház udvarán egy helyből származó, valamint egy jászói fát ültetett el Ferehcz Péter bél­apátfalvi, Nagy Gábor jászói (Felvidék) és Tar András erdőszentgyörgyi (Erdély) pol­gármester. Az ünnepi progra­mok a Művelődési Házban foly­Faültetés a testvériség és barátság jegyében. Balról: Tar András, Ferencz Péter, Nagy Gábor. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon! tatódtak. Először az Ózdi Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Fú­vószenekarának produkcióját tapsolták meg a helyiek, majd a két testvértelepülés lobogóját helyezték el díszhelyükre. A városvezetők megerősítet­ték, szeretnék Bélapátfalva, Jászó és Erdőszentgyörgy kap­csolatát még élőbbé tenni di­ákcserével, kulturális és gaszt­ronómiai programokkal. A kö­zös pont a magyarság megőr­zése. A műsor a Napsugár Nyugdíjasklub Asszonykóru­sa, a Művelődési Ház Tánccso­portja, valamint a Sirrah Has- tánccsoport, illetve a Mikófalvi Néptáncegyüttes előadásával folytatódott. ■ T. B. A költségtérítéses formában képzett hallgatók kérhetik átso­rolásukat a megüresedett álla­milag támogatott helyekre - tu­datta Kalóné Szűcs Erzsébet, az Eszterházy Károly Főiskola Ta­nulmányi és Információs Köz­pont főigazgatója. Az áthelyezés­hez augusztus 30-ig pályázatot kell benyújtani.- Pályázhat az a hallgató, aki az adott szakon 2007 szeptem­berében vagy azt követően kezdte meg tanulmányait. Fel­tétel, hogy az aktív félévek szá­ma nem haladhatja meg a jog­szabályban meghatározott kép­zési időt. Az átsorolás lehetősé­ge mind a felsőfokú szak-, az alap-, illetve a mesterképzés­ben fennáll, nappali és levelező tagozaton egyaránt - mondotta a főigazgató. A támogatott létszámkeretre az vehető át, aki az elmúlt tanév­ben megszerezte az ajánlott tan­tervben előírt kreditmennyiség legalább 50 százalékát, és az összesített korrigált kredit-index alapján számított hallgatói rang­sor elején áll - tudtuk meg.- A kívülálló számára bonyo­lultan hangzik, de a szabályzat szerint igényelheti az átsorolását az a diák, akinek az összesített korrigált kredit-indexe magasabb, mint a támogatott hallgatók ösz- szesített korrigált kreditindex- jegyzékén a rangsor alsó ötödé­ben elhelyezkedőké. ■ S. B. S. i i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom