Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-20 / 168. szám
2011. JÚLIUS 20., SZERDA 7 GAZDASÁG Effiföa Szétkapkodták a kincstárjegyeket csökkenő hozam és csaknem háromszoros kereslet mellett értékesítette az Államadósság-kezelő Központ a tervezett 50 milliárd forint értékben a 3 hónapos kincstárjegyeket. Az átlagos hozam 3 bázisponttal, 5,72 százalékra csökkent az előző kibocsátáshoz képest. A minimális hozam 5,68, a maximális 5,75 százalékon alakult. Euróövezeti bankadóval mentenék a görögöket az euróövezet bankjainak megadóztatása, az állam- kötvények futamidejének meghosszabbítása szerepelhet az újabb görög mentőcsomagban - tudta meg a Reuters egy a csütörtöki' rendkívüli uniós csúcsra készült bizalmas tervezetből. Olyan javaslat sem kizárt, amely Görögország részleges államcsődjét jelentené. Távközlés: eljárás 20 EU-tagállam ellen az uniós előírások megsértésének gyanúja miatt eljárást indított az Európai Bizottság 20 tagállam, köztük Magyarország ellen, mert nem ültették át nemzeti jogukba a távközlési ágazat új szabályait. Május 25. volt az eredeti határidő - emlékeztetett az EB alel- nöke. Az új szabályok bővítik a fogyasztók és cégek jogait mind a telefon-, mind a mobilszolgáltatások, mind az internethozzáférésben. Kroes: Két hónap van válaszra Közbeszerzés: átlátható törvény, kijátszható gyakorlat Kevesebb a többet kereső közfoglalkoztatás Egyre inkább a részmunkaidő irányába tart Hivatalosan jó lesz a közbeszerzések átláthatósága, a gyakorlatban viszont továbbra sem lesznek áttekinthetők a szerződések. Ez az egyik legsúlyosabb probléma az új közbeszerzési törvénnyel Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem oktatója szerint, aki a Transparency International (TI) kérésére mutatta be a friss szabályozás érdekesebb elemeit. Pedig pusztán a törvény szövegét nézve Magyarország akár vezető is lehetne e téren, hiszen szinte minden adatot közzé kell majd tenni ezután. Azt azonban nem szabályozzák, hogy ezeket hogyan tegyék elérhetővé és kutathatóvá, az így kialakult (internetes) „PDF-nyilvánosság” pedig egyértelmű visszalépés a nyugati példákhoz képest. A cégeket, önkormányzatokat ugyanis semmi nem tartja vissza, hogy az adatokat olyan formában és úgy eldugva tegyék fel a honlapjukra, hogy azokat se az üzleti partnereik, se a közvélemény ne tudja könnyedén megkeresni vagy más adatokkal összehasonlítani. Ez pedig „nem valódi nyilvánosság” Tátrai szerint. A TI szerint megvan a veszélye annak, mivel több esetben lehet egyedi eljárástípust alkalmazni, ezzel sokan visszaélnek. Úgy vélik, az érintettek tartanak annyira a korrupcióvádaktól, hogy inkább kockázatkerülők lesznek. Azt viszont, hogy bizonyos értékhatár alatt elég lesz hirdetmény nélkül meghallgatni három ajánlattevőt, egyszerűen úgy jellemezte, hogy ez „bohóckodás lesz”. ■ Sz. I. Ez is való világ: újabb bírság az RTL Klubnak A kiskorúak sérelmére elkövetett vétség miatt újabb, ötven plusz tíz millió forintra büntette a Médiatanács az RTL Klubot a ValaóVilág4 január-május közötti adásaiért - közölte Kiricsi Karola szóvivő. Az adó november és május között 900 alkalommal sértet jogot. Ezért először 144, majd 88 millió forintra, most pedig 60-ra, tehát 292 millióra bírságolták a csatornát. ■ Nőtt a versenyszférában, ám - az új közmunkaprogram miatt - csökkent a közszférában dolgozók száma az év első öt hónapjában. Nem várt mértékben nőttek a bruttó keresetek. Braunmüller Lajos Mintegy 27 ezer fővel többen dolgoztak az év első öt hónapjában a versenyszférában, mint . egy éve, de kevesebb közalkalmazott volt, mint 2010 elején - derül ki a KSH jelentéséből. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2,667 millió fő volt, májusra ez az adat 2,717 millió fölé is kúszott. A legalább ötfős vállalkozásoknál 1,838 millióan dolgoztak, amely 43 ezer fős bővülés. Ezzel párhuzamosan éves alapon mintegy 36 ezer fővel, 727 ezerre apadt a közalkalmazottak száma, amely jelentős, 4,7 százalékos csökkenés. Ennek oka elsősorban a közfoglalkoztatás átalakításából fakad, enélkül 681 ezren dolgoztak a közszférában. Ám az idén januártól életbe lépő rendszer hatására 70 ezerről hirtelen 13 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma, igaz, ez májusra már ismét 74 ezer fő fölé nőtt. Fontos változás: a közfoglalkoztatás egyértelműen a rész- munkaidő felé tolódik el, napi 8 órában mindössze 18 ezren dolgoztak a program keretében. A kormányzati célkitűzések szerint a részmunkaidő felé való eltolás azt eredményezheti, hogy a korábbiaknál többen végezhetnek tényleges munkát, így jobban érvényesülhetnek a gazdasági és szociális célok. Bírálói szerint azonban a néhány órában végzett közmunka nem biztosít a megélhetéshez szükséges jövedelmet, csak a statisztikai adatok felerősítésére alkalmas. „Egy közfoglalkoztatási program számos célnak felelhet meg, elvileg ilyen lenne a munkavégzőképesség javítása is. Egy vonatkozó tanulmányunk szerint azonban kérdéses, hogy a program jelen formájában képes-e javítani a munkavégző képességet, akár részmunkaidős, akár nyolcórás foglalkoztatásról van szó” - mondta el lapunknak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a munkavégző képesség javítására hatékonyabb eszköz lenne a személyre szabott rehabilitációs Elemző: csalókák az ad egyértelműen nincs inflációs nyomás a bérek felől - nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint csalókák a májusi számok. A hónap során több munkanap volt, ami egyes szektorokban hatással van a keresetekre is. Emellett a közszférában is csak látszólagos volt a béremelkedés, ugyanis a közmunkaprogramokban átmenetileg kevesebszolgáltatások rendszerének fejlesztése. Szerinte a közmunkaprogram a szegénységet sem képes enyhíteni számottevően, hiszen ha az érintettek többsége részmunkaidőben dolgozik, jövedelmük alig haladja meg a segély összegét. Igaz, míg szociális segélyben csak családonként ben vettek részt, így kevésbé is húzták le az átlagot a jellemzően minimálbér környékén keresők. Júniusban viszont éppen ezekkel ellentétes egyszeri hatások lehetnek: a statisztikai hatások miatt alacsonyabb lehet a kimutatott bér- emelkedés. A rendszeres keresetek emelkedése 4 százalék körül ingadozik, és ez Suppan szerint a jövőben is így maradhat. egy ember részesülhet, a közmunkaprogramban többen is részt vehetnek, így a család összjövedelme kedvezőbben alakulhat - teszi hozzá Scharle Ágota. Az év első öt hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a bruttó keresetek átlagos szintje a nemzet- gazdaság egészében, ennek nyomán a nettó keresetek értéke 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Igaz, a statisztika továbbra sem veszi figyelembe a családi kedvezményeket, márpedig az az új adórendszerben vélhetően még tovább növelte a munkavállalók ténylegesen kézhez kapott átlagos jövedelmét. A nettó keresetnövekedés azonban leginkább a magasabb keresetű több gyermeket nevelő alkalmazottakra jellemző. Elemzők szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt, így a magasabb nettó jövedelemnek csak kis részét fordítják belső fogyasztásra. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak létszáma teljes, illetve részmunkaidő szerint (ezer fő) 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011, 2011. 2011. 2011. 2011. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. ■ teljes munkaidőben foglalkoztatottak nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak VtGRAFIKA Forrás: KSH (kerekített értékek) Haza tart. Kedden reggel elindult vissza a Földre az amerikai Atlantis űrsikló, hogy fedélzetén négy amerikai űrhajóssal a tervek szerint csütörtökön landoljon a floridai Kennedy űrközpontban. Hazatérésével lezárul a 30 éves amerikai űrrepülőgép-program. Márciusban a Discovery, májusban pedig az Endeavour űrsikló hajtotta végre utolsó útját. Fotónkon az Atlantis a Bahamák fölött. Kemény költségvetésre számíthatunk 2012-Es terv Az egyik legnagyobb vesztes jövőre az egészségügy lehet Igen szigorú költségvetést készít a kormány 2012-re. A bevételek alig 1,9, a kiadások pedig 1,2 százalékkal emelkednek - vagyis reálértéken csökkenek. A romló gazdasági helyzet teszi indokolttá a nagyon fegyelmezett költségvetési politikát. A kormány számai szerint az államháztartás bevételei 1,9 százalékkal nőnek az ideihez képest, akiadások 1,2 százalékkal, mindezt 4 százalékos inflációs várakozások mellett - vagyis a bevételek reálértéke 2,1 százalékkal, a kiadásoké 2,8 százalékkal csökken - idézi több hírportál a kormány közzétett rendeletét. Az államháztartás hiánya az idén 1184,2 milliárd forint lesz. Ezt a felére, 606,4 milliárd forintra csökkentenék. 2012-ben folytatódik a költségvetési szigor, s újabb megszorításokra lehet számítani. Ez tükröződik vissza a Munkaerőpiaci Alap tervezett számaiban is: az idei 337,2 milliárd forint után jövőre már csak 282,9 milliárdot költ az alap - ami bő 16 százalékos csökkenés. A szociális ellátásokon is spórolnának. A családi támogatásokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költené- nek. Kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is - ez az előirányzat a közlekedési cégek állami támogatását takarja -, ahol a januártól megvonnának számos kedvezményt. A hiány csökkentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadásait - csökkentve a kutatás-technológia alap támogatását is. Kevesebb adóbevétel a gazdálkodó szervezetek adó- befizetései a terveknek megfelelően csökkennek, amit a lakosság által fizetendő adók és a fogyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensúlyozni. Itt elég csak a nemrég bevezetett chipsadóra utalni, de nem került le a napirendről a dohánytermékek adójának növelése sem. Hasonló a helyzet az egészségügyben: az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - ez a négy százalékos inflációt is figyelembe véve reálértéken kilenc százalékos lefaragást jelent. A kormány a tervek szerint jelentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Száll Kálmán-terv szerint. A közmédia támogatása ugyanakkor 10,4 százalékkal nőhetne: 64 milliárd forintot szánnak rá. A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek, igaz szerényebben, hisz négy százalékos növekedés után is erre a területre 9,2 milliárd forint jutna az idei 8,8 milliárd után. ■ 1 Á
