Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-18 / 166. szám

2011. JÚLIUS 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A nők óvták az egri harangokat mesterség Korán haltak a férfiak, az asszonyaik vitték tovább a műhelyt A legenda szerint a Ná­poly melletti Nola püspö­ke álmában egy különö­sen zengő tárgyat látott. Álmát valóra váltotta, így született a harang. Szuromi Rita Hogy mi igaz ebből a meséből, azt ma már kideríteni lehetetlen, de az biztos, hogy a harangot kampánának is hívják, márpedig az a bizonyos Nola Campana me­gyében található. Ehhez hasonló érdekes történetek tucatjait tud­ja elmesélni Kerékgyártó József, aki vasútgépészet! technikus, mégis harangkutatásairól vált is­mertté. A Lőrinciben született, ma Egerben élő férfi napi 4-5 órát szentel kutatásainak. ■ Egészségre igencsak ártalmas volt a harang­öntés mestersége.- Középiskolás koromban dön­tenem kellett, a történelmet vagy a műszaki pályát választom - mondja a férfi. - Az utóbbi mel­lett maradtam. A sors úgy hozta, hogy később a feleségemnek, aki történelemmel foglalkozott, sok­szor kellett segítenem, vagyis a kutatás az életem részévé vált. A harangkutatás különös véletlen- nel kezdődött. A fiamat kísértem el Szilvásváradra, egy erdei isko­lába, s azt hallottam, az ottani ha­rangot a XIII. században készítet­ték. Gyanús volt, ezért elkezdtem keresni a történetét. Már az feltű­nő volt, hogy a harangfülek női fe­jet ábrázolnak, ez pedig jellegze­tes barokk díszítőelem volt Ala­pos családkutatással sikerült ki­derítenem, hogy a református templom harangja 1870-ben ké­szült, s csak a néphagyomány mondja XIII. századbelinek. Ettől kezdve Kerékgyártó Jó­zsef megszállott harangkutató lett. Napokat tölt a levéltárban a harangöntő dinasztiák feltérké­pezésével, Farkas Péterrel együtt sorra megkeresik az egri haran­gokat, rögzítik a hangjukat és le­fényképezik azokat.- A harangok rendeléséről, ké­szíttetéséről régen a templom vi­lági vagy egyházi kegyurainak kellett gondoskodniuk - folytatja. - Később egyházközségek gyűj­töttek pénz és vásároltak, de gya­kori volt, hogy nemesi családok rendelték meg templomaiknak a Szent Mihály harangját emelik be az Egri Főszékesegyház épületébe. Turisztikai látványosságnak se utolsó. harangot. A középkorban vándor­ló harangöntőknél rendeltek. Ak­kor még elegendő volt hatalmas gödröt ásni, készítettek egy ha­rangköpenyt és egy állta- rangot, a kettő közti rést bronzzal öntötték ki. A fo­lyékony bronz néhány nap alatt kihűlt, utána lelte- . tett kibontani a ha­rangot, megtisz­títani és nyelvet helyezni a kö­zepére. A harangok - ugyanolyan életet élnek, mint az em­berek: szület­nek, élnek, pusztulnak. Utób­bi akkor következik be, ha meg­repednek, vagy háborús célok miatt beolvasszák azokat.- A török időkben rengeteg ha­rang esett áldozatul a hadá­szati szükségleteknek - jel- zi Kérékgyártó József -, de a világháborúk is óriási pusz­títást okoztak. Igaz, utóbbiak ese­tében az állam adott egy átvételi elismervényt, mellyel garantálták az újraöntést, de gyakran silány minőségű acélt használtak. A rendszeres harangozás a VI. századtól terjedt el. A harang hangja azonos volt Isten hangjá­Egy igazi egri üzletasszony: Antal Erzsébet ANTAL ERZSÉBETNEK mind a két férje harang- öntő volt. Az első, Ber- necker Mátyás . . , 1849-ben hunyt el, a második férje Korencs .0$. Márk lett. A két há­zasság között az asszony működtette a műhelyt, másod­szori özvegysége idején ő ma­ga is jegyzett haragokat, még­pedig a gyöngyöspatait és a szarvaskőit. Erzsébet adta át a szakmát az utolsó egri mester­nek, Holederer Józsefnek - mondja KERÉKGYÁRTÓ JÓZSEF kutató (képünkön). Sokoldalú foglalkozás a xix. században a harang- öntők már nemcsak haran­gokat, hanem vízkutakat, tűzoltóautókat, tisztítóberen­dezéseket is öntöttek. A mes­terség már a középkorban is sokoldalúságot kívánt: ek­kor a harangöntők ágyúkat készítettek. val, s minden esetben az imádko­zás időszerűségére figyelmezte­tett. Később veszélyjelző szerepet is kapott, tűzvészt, árvizet, ellen­séges hadak közeledését jelezték vele. A középkorban ismert volt a harangmegváltási díj: ha egy vá­ros az ellenség kezére került, la­kosai pénzen válthatták vissza harangjuk hangját. Hazánkban az első harangokat a XI. század­ban készítették, a harangöntés szerzetesi mesterség volt.- Egerben jelenleg 38 működő harangot ismerünk - meséli a ku­tató. - A legkorábbi harangöntő tevékenysége 173ó-ból ismert. Baltasar Raisnak csak két ha­rangjáról tudunk, hiszen 35 éve­sen halt meg. Utódja, Lamperth József - aki Füzesabonynak négy harangot készített - 38 évesen tá­vozott az élők sorából. E mester­ség súlyosan károsította az egész­séget. A harangöntéshez használt bronz 78 százaléka réz, 22 száza­léka ón, az olvadék gőzéből és a köpeny eltávolításakor felléphet szilikózisveszély. A hevesi megyeszékhelyen az első harangöntő dinasztiát Johel József alapította a XVIII. század közepén. Ekkortól egy szerteága­zó família gondoskodik a püspö­ki, majd érseki székhely harang­szükségleteiről. A harangöntő-fe- leségek, ha korán özvegységre ju­tottak, maguk vezették a műhelyt segédekkel és mesterekkel. A sok gyermeket nevelő nők azonban előbb-utóbb rákényszerültek ar­ra, hogy ismét férjhez menjenek, a választás csakis harangkészítő lehetett. így az egri nők gondos­kodtak a dinasztia fennmaradá­sáról. Az utolsó egri harangöntő Holederer József volt, aki 1876- ban elhagyta a várost. Kerékgyártó József órákat tud­na beszélni a harangöntőkről. Gazdag tudása kis szerencsével néhány év múlva talán nemcsak hallható, hanem olvasható is lesz. EGYPERCES INTERJÚ Meghúzzák a főiskolai ponthatárokat Csütörtökön állapítják meg a felsőoktatási ponthatárokat. Kalóné Szűcs Erzsébetet, az egri Eszterházy Károly Főis­kola (EKF) Tanulmányi és In­formációs Központjának fő­igazgatóját kérdeztük.- Ki kezdheti meg hallgató­ként az őszi szemesztert?- A ponthatár nem lehet ke­vesebb kétszáznál az alapkép­zésben, százhatvannál a felső­fokú szakképzésben. Országos szinten tovább csökken a böl­csészet-, a gazdaság- és a társa­dalomtudományi területeken az államilag támogatottak lét­száma. A mesterképzésekre a támogatott keretet a nemzeti erőforrás miniszter határozta meg, az egri főiskola 473 ilyen hellyel rendelkezik. A 6881 je­lentkezőből várhatóan több mint kétezren kezdhetik meg tanulmányaikat.- Mit tehet, aki nem nyer felvételt?- Ők, és azok, akik nem nyújtottak be jelentkezést az idén, pótfelvételi eljárásban - július 25-től augusztus 9-ig - még megtehetik. Az intézmé­nyek a szabad kapacitásuk erejéig - a be nem töltött helye­ikre - hirdethetnek meg költ­ségtérítéses felvételit. Az eljá­rásban az EKF új mesterkép­zést is kínál biológiatanár sza­kon, 2 és 5 féléves kurzusban.- Ajánlanak-e még más le­hetőségeket is?- Szakirányú továbbképzé­sekre, továbbá pedagógus szakvizsga programokra au­gusztus végéig várjuk a je­lentkezéseket. Bővebb infor­mációt honlapunkon találnak az érdeklődők. ■ S. B. S. Kalóné Szűcs Erzsébet:- Az is kap esélyt, aki még nem jelent­kezett. A nagy pecásra emlékeztek Sarudon horgászok Miskolczi Ferencet idézték a hagyományteremtő versennyel Két új játszóteret kaptak a káli gyerekek Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a hét végén, szombaton a sarudi Tündérró­zsa kikötőben a Miskolczi Fe- renc-emlékversenyt, amelyre tizennégy pecás nevezett be, köztük olyanok is, akik első al­kalommal próbálták ki az időre történő halfogást.- Miskolczi Ferenc gyerekko­rától a vízen töltötte szabadide­jét, a Tisza-tó egyik ismert arca és lelke volt - fogalmazott Gál János, az emlékverseny szerve­zője. - Ahol ő megjelent, oda ve­le együtt érkezett a vidámság, a jókedv. Akinek problémája volt, azt meghallgatta és vigasztalta, sokak vallották, hogy az egyéb­ként Egerben élő férfi a legjobb H 5 a A halak súlya és nem a darabszáma döntött az elsőségről barátjuk. Két esztendeje távo­zott közülünk, és azóta is érez­zük annak a szellemiségnek a hiányát, amit az övé jelentett a horgásztársadalomnak, a vizet kedvelőknek. A Tündérrózsa kikötő dolgo­zói ezzel a hagyománynak szánt pecázással szeretnének emléket állítani egykori sporttársuknak. A különleges vetélkedésen - a mérés után - a serleget a legtöbb hal kifogója, Major Árpád vihet­te haza, aki 11,54 kilogramm ko­poltyús kiemelésével végzett az első helyen, második lett Mészá­ros Dezső 5,3 kilóval, harmadik Gyurasics János 4,16 kilóval. A programot közös főzéssel, halsü­téssel zárták. ■ Sz. R. Két játszóteret is avattak pénte­ken Kálban, az egyiket a Mentő- állomás mellett, a másikat pedig a Művelődési Ház udvarán.. A szigorú európai uniós követel­ményeknek megfelelő játszóte­rek pályázati pénzből készültek, még a korábbi polgármester, Tompa Vilmos kezdeményezé­sére. A kettő együttesen nettó 13 millió 217 ezer forintba került. Bár a településen körülbelül 600-700 óvodás vagy annál fia­talabb, illetve általános iskolás gyerek él, a faluban eddig nem volt köztéri játszótér.- Az építésükkel is hozzájáru­lunk ahhoz, hogy a községünk még élhetőbb legyen, a lakók komfortérzetét szeretnénk nö­velni - mondta el a Hírlapnak Morvái János polgármester. - A játszóterek kialakításában helyi vállalkozók vettek részt. Az átadóühnepségre a gyere­keken és szüleiken kívül a kis­térség több településéről is ér* keztek vendégek, környékbeli polgármesterek, illetve jegyzők is részt vettek a rendezvényen. Az építési munkálatok a napok­ban fejeződtek be, és most a gye­rekek örömmel vették birtokuk­ba a köztéri játékokat. A játszó­terek a helység egymástól távol eső részein kaptak helyet. Herman István térségi ország- gyűlési képviselő és Morvái Já­nos, Kál polgármestere adták át mindkettőt. ■ Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom