Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-18 / 166. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 18., HÉTFŐ Történelmi változások előtt áll a megyerendszer Folytatás az 1. oldalról- Mindez Heves számára is ko­moly lehetőség, hiszen így az ön- kormányzatunk a megye fejlő­désére ténylegesen is hatással bíró testület lesz - folytatta Sza­bó Róbert. Hangsúlyozta: ennek megha­tározó része, hogy itt születnek majd meg a források ránk eső részére érvényes döntések. Ám addig nagyon sok feladat lesz, fel kell készülni az új költségve­tésre, hogy amikor az 2014. janu­ár 1-jével életbe lép, akkor már kész programokat tudjanak le­tenni az asztalra. Ehhez el kell készíteni a megye új területfej­lesztési koncepcióját, közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiá­ját. Szabó Róbert hozzátette: ez az előkészítő munka azért is fon­tos, hogy elkerüljék az előző kor­mányok fejlesztési politikájának hibáit, amelynek következmé­nyeként csak egy részét tudtuk lehívni a rendelkezésünkre álló uniós forrásoknak. ■ K. G. Szabó Róbert: - Kész programokat kell letennünk az asztalra Több százezres kárt okozott a kocsirongáló Egy hevesi nő tett bejelentést a rendőrségen szombaton, misze­rint gyümölcsöséből ellopták a termést. A tolvajok 30 kiló ba­rackkal távoztak, s 40 ezer fo­rint kárt okoztak. Egy autót rongáltak meg Gyön­gyösön. Összekarcolták a kocsit, a kár 400 ezer forint. Mindkét ügyben eljárást indított az illeté­kes rendőrkapitányság. ■ Robot után jár a két hét pihenés Sok munkáltató mén mindig szűkén méri a szabadságot Gyakori álomkép, még munkapad mellett is, a békés, nyugodt családi kikapcsolódás. A valóság nem mindig ilyen. Képünk illusztráció. Bár a pihenés alkotmá­nyos jogunk, a munkálta­tók ezt nem mindig tart­ják tiszteletben. Augusz­tustól változnak a szabad­ságolással kapcsolatos szabályok. Barta Katalin A hevesi P. Sándor 53 évesen vesztette el a munkáját. Megvi­selte, hogy több évtized céges „ro­bot” után közmunkára kénysze­rült. Egy év után sikerült újra el­helyezkednie, így visszanyerte az igazi szabadsághoz való jogát is. Évente 30 nap illeti meg. Ennek felével rendelkezik ő, de ezt rit­kán veszi ki év közben. Számára az a fontos, hogy karácsony és szilveszter között a szeretteivel tölthesse az ünnepeket, ezért év végére időzíti a pihenőjét. A fennmaradó napokról a munkahelye dönt. Sándorral ellentét­ben a legtöbb dolgo­zó nyáron szeretne kikapcsolódni, de ezt nem mindig egy­szerű megoldani. Ke­vés ugyanis az olyan munkahely, ahol mindenki akkor megy szabira, amikor szeretne. A legtöbb helyen a munka­társaknak igazodniuk kell egy­máshoz, csak így biztosítható a cégük folyamatos működése. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy augusz­tus 1-től változnak a szabadságo­lásra vonatkozó sza­bályok. Az Ország- gyűlés július 4-én fo­gadta el az erről szó­ló törvényjavaslatot. Dr. Boncz László, a Heves Megyei Kor­mányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szer­vének igazgatója kérésünkre a Hírlapnak elmondta: lényeges változás, hogy a munkáltató kivé­telesen fontos gazdasági érdek esetén, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan veszé­lyeztető ók miatt - az eddi­~ ^ I Ki kellene adni a dolgozónak a szabadságot gi szabályozástól eltérően - kettő­nél több részletben is kiadhatja a szabadságot a munkavállalónak, ám ekkor is megilleti a dolgozót az évenkénti legalább 14 napos, összefüggő, fizetett szabadság. Új elem a szabályozásban, hogy a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha az el­ső hat hónapra járó pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, azt a felek megállapodása alap­ján pénzben is meg lehet váltani. Ám ha a dolgozó szeretné meg­szakítani a fizetés nélküli szabad­ságát, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Kevés az a mun­kahely, ahol mindenki akkor megy szabira, amikor szeretne. DR. BONCZ LÁSZLÓTÓL (képünkön) meg­tudtuk: a munka­ügyi ellenőrzések által feltárt leg­gyakoribb, sza­badsággal kap­csolatos sza­bálytalanság, hogy a munkálta­tók az adott évben nem adják ki a munkavállalók­nak járó szabadságot, és ezt nem tudják alátámasztani ki­vételesen fontos gazdasági ér­dekkel Gyakori, hogy papíron kiíratják az alkalmazottakkal a szabadságot, de azt ők nem vehetik ki. Sok helyen nem vagy pontatlanul vezetik a szabadságolási nyilvántar­tást. Megyénkben az összes munkaügyi intézkedés 8-10 százaléka tár fel ilyen jellegű szabálytalanságot. Egyeztetni mindig kötelező főszabályként a munkálta­tó határozza meg a szabad­ság kiadásának időpontját a Munka Törvénykönyve ren­delkezése alapján. Ezt a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. A munkáltató kötelessége a szabadság kiadása előtt al­kalmazottja meghallgatása. Az időpontot a munkaadó csak rendkívül indokolt eset­ben változtathatja meg, és köteles megtéríteni a munka- vállalónak ezzel összefüggés­ben felmerült kárát, költsége­it. Ha a dolgozó munkaviszo­nya év közben kezdődött, ak­kor viszont a szabadság ará­nyos része jár neki. A sza­badság egynegyedét a mun­káltató az alkalmazottja ké­résének megfelelő időpont­ban köteles kiadni. Sl Ön mennyi időre mehet szabadságra a munkahelyéről? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu m A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Jól dolgoznak a mezőőrök, kevesebb a gyümölcslopás Folytatás az 1. oldalról- A földtulajdonosok nagy öröm­mel fogadtak bennünket - nyi­latkozta Szép Péter mezőőr. - Régóta várták már ugyanis a kedvező változást, és bízom ben­ne, hogy az együttműködésünk velük a jövőben még szorosabbá válik. A vagyon elleni bűncse­lekmények megelőzése érdeké­ben napi kapcsolatban állunk a gazdákkal. m Az idén 1500 forintot kell fizetni hektáron­ként a gyümölcsös után. A szolgálat munkatársai na­ponta kötelesek ellenőrizni a négy körzetre osztott külterüle­tet. Juttatásuk egy részét a mun­kájukért a területtulajdonosok vagy -használók által befizetett járulékokból kapják. S noha ez újabb terhet jelent a telkeken földjeiket művelők számára, azért a többségük úgy gondolja, az, hogy a javaikat biztonságban tudhatják, mindenképpen meg­éri a pluszkiadást. Mint azt korábban a Hírlap már megírta, az idén 500 forint a gyep, legelő, rét művelési ágú ingatlan után fizetendő mezőőri járulék hektáronként. Ezer fo­rintot kell leróni a szántóföld, 1500-at pedig a gyümölcsös és a szőlő után. ■ T. 0. Bukóra nyitott ablak kínált esélyt a tolvajnak Betörtek egy egri hétvégi házba a napokban. Az ingatlan tulajdo­nosa szombaton délelőtt vette észre, hogy az épület ajtaját is­meretlenek befeszítették. Beje­lentést tett a rendőrségen. A helyszínre kiérkező járőr megál­lapította, hogy a bűnöző több használati tárgyat is elvitt a ház­ból. A rongálással 50 ezer, a lo­pással 600 ezer forintos kárt oko­zott a tulajdonosnak. Hasonló eset történt Poroszlón is. A Tisza-parti településen egy bukóra nyitott ablakot akasztott ki a besurranó tolvaj, aki arany ékszerekkel és készpénzzel távo­zott a helyszínről. A zsákmánya összesen 350 ezer forintot ér. ■ Lelki épülés napozás, fürdés helyett egerszalók A család volt a katolikus ifjúsági találkozó elsőszámú témája Csatornaépítés is nehezíti a közlekedést A keresztény könnyűzenét ját­szó Crux együttes koncertje hí­vogatta a fiatalokat az idei egerszalóki lelkigyakorlat nyi­tónapján a templom mögé fölál­lított nagyszínpadhoz. Dr. Kerényi Lajos atyát már több száz érdeklődő várta a levegős- lankás területen. Az 1982 óta minden évben megrendezett program csak egyszer maradt el, a 2000-es árvíz idején. A rendszerváltozás előtt még ti­tokban tartott szűk körű össze­jövetel mára sátorvárossá nőtte ki magát: határon túlról is ér- | keztek vendégek. A szerdán ~ kezdődött és vasárnap véget ért J rendezvény 1500-2000 résztve- I vőjével Magyarország legna­A szellős domboldalon több százan hallgatták a nyitóelőadást gyobb katolikus ifjúsági találko­zójává vált. Az idén a család kérdéskörét járták körül az előadásokon, cso­portfoglalkozásokon. A műhely­munka során egyéni tapasztala­taikat és gondjaikat is megoszt­hatták egymással azok, akik lel­ki épülésre vágynak. Kerényi atya nyitóelőadásában épp en­nek az épülésnek a fontosságát hangsúlyozta. A lelkigyakorlat célja a gyarapodás: a találkozó napjai ugyanis az elmélyülés és a tanulás lehetőségét kínálták föl. „Ha azért jöttél, hogy majd vakarod a hasad a napon, akkor inkább ne gyere!” - intette a fia­talokat, akiktől azt várja, jó hírét vigyék Szalóknak. ■ B. R. Forgalomkorlátozásokra, útszű­kületekre és előzési tilalomra le­het számítani július 18-tól 24-ig, azaz ezen a héten Heves megyé­ben. A 21-es főúton, Lőrincinél és Apcnál, valamint a 25-ösön Szentdomonkos és Borsodná- dasd között az autósok csak 60 kilométeres óránkénti sebesség­gel haladhatnak. Nagy felületű burkolatjavítás folyik a 25-ös főúton, Szúcsnál és Tarnalelesznél, továbbá az Ózd-Szilvásvárad, illetve az Eger-Hollóstető-Miskolc össze­kötő út több szakaszán is. Az er­re utazók útépítés, oldalakadály és bukkanó táblákra lehetnek fi­gyelmesek, továbbá 60-40-es se­bességkorlátozás is várható. Eger és Szarvaskő között, Mátra- ballán, az Egér-Bogács összekö­tő úton, Eger és Noszvaj között, valamint a bervai bekötőúton a korábbi sok csapadék megron­gálta az úttestet, így a megenge­dett óránkénti sebesség néhol 40 kilométeres lesz. Apcon, Ecséden és Szücsin szennyvízvezeték-épí­tés zajlik, így az úton folyó mun­kák miatt az erre érkezők csak 30 kilométeres óránkénti sebes­séggel közlekedhetnek. Július 1-jétől november 10-ig mezőgazdasági járművek lassít­hatják a forgalmat Heves megyé­ben bizonyos útszakaszokon, ugyanis az ezekre vonatkozó ti­lalmat feloldották a terménybe­takarítások miatt. ■ F. A. 4 t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom