Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-14 / 163. szám

3 2011. JULIUS 14.. CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Bekölce körjegyzőség a tele­pülés szeretne csatlakozni az Egercsehi és Szűcs alkotta kör­jegyzőséghez. Az önkormányzat már megkezdte az előkészítő tár­gyalásokat, a társulás megalakí­tásáról a jövő heti ülésen dönte­nek a község képviselői. (T. B.) Bükkszék STRAND Meghosszab­bított nyitva tartással áll a hűsöl- ni vágyók rendelkezésére a bükkszéki strand. Szűcsné Lehóczki Julianna tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban a pihenő- és szabadnapokon lé­nyegesen több látogató volt. En­nek megfelelően alakultak a be­vételek is; egy átlagos hétvégé­hez képest kétszeres forgalmat bonyolítottak le. (K. B.) Kömlö LOPÁSOK Továbbra is ki­emelkedően rossz a helyben élők biztonságérzete. A napokban 12 tyúkot loptak el egy portáról. Pár nappal később ismeretlen tette­sek megbontották a polgármeste­ri hivatal tetőszerkezetét, így jutot­tak be az épületbe, ahonnan ne­gyedmillió forint értékben munka­gépeket, szegélyvágót és Stihl fű­részt loptak el. (SZ. R.) KÖmlÖ UTAZÁS Tíz gyermek és két felnőtt kapott meghívást a lengyelországi partnertelepülés­től, Rychtaltól ezen a nyáron. A két önkormányzat évek óta tar­talmas kapcsolatot ápol, rend­szeresek a gyermeküdültetések. A kömlői tanulók nyaralását a hegyek közé szervezték, hiszen az Alföldön élőknek ez a vidék je­lent újdonságot és maradandó élményt. (SZ. R.) Szilvásvárad ELŐADÁS a fo­gyasztóvédelmi hatóság munká­járól tartott előadást Pintér Ist­ván főigazgató a Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület kistér­ségi összejövetelén. A szakem­ber a vendéglátósok előtt ismer­tette a kiemelt ellenőrzések fon­tosságát, és a megjelentek bepil­lanthattak a megváltozott előírá­sokba is. (S. B. S.) Tenk ZENEOKTATÁS a helyi és a hevesi önkormányzat is jóváhagy­ta, hogy szeptembertől a hevesi zeneiskola kihelyezett tagozatot működtessen Tenken. A zenei képzés iránt olyan nagy az érdek­lődés, hogy a leendő tanulók ké­résének eleget téve gitártagozat indításán is gondolkodnak, de klasszikus hangszerek - hegedű, billentyűsök, furulya - ismeretei­nek elsajátítására mindenképpen lesz lehetőség. (SZ. R.) Saját kúttal spórolnának mélyfúrások Öntözéskor jól jön, de ivásra marad a csapvíz A saját kút fúratását többnyire a magas víz- és csatornadíjak miatt határozzák el egyre töb­ben. De kevesen jutnak el a megvalósításig. Kovács János- Száz érdeklődőből 80 biztosan meggondolja magát a feltételek és a költségek hallatán - tájékoz­tat Zloch István, egy egri szék­helyű kútfúró kft. ügyvezetője. - Az olyan felvetésekkel sem tu­dunk mit kezdeni, hogy a szom­szédban a háromméteres kút- ban már víz van, mert netán fel­jött a talajvíz, s neki is fúrjunk ilyet. Úgy gondoljuk, a szüksé­ges hatósági engedélyek és szak­tudás nélkül dolgozó, a megren­delőket félrevezető lyukfúrók ideje lassan lejár - fogalmaz a víz- és geotermikus kutak fúrá­sával, kútdiagnosztikával és kút- tisztítással foglalkozó vállalko­zás vezetője. Az elmúlt két évtizedben fölér­tékelődtek a háztáji vízforrások. Nem utolsósorban a jócskán megemelkedő víz- és csatorna­díjak hatására. A Heves Megyei Vízmű Zrt. esetében ez jelenleg bruttó 661 forint |«wj köbméterenként. Egy négytagú csa- ftó Iád esetében havi IBwi í 12-15 köbméter J átlagfogyasztással j számolva már nem elenyésző tétel. Igaz, a jelenség hát­terében az a pozitív folyamat áll, hogy ma már jóformán minden lakott he­lyen elérhetővé vált a vezetékes köz­műszolgálta­tás, szinte minden '«■i ingat­lanban a csap­víz. Csakhogy ezzel együtt a víz ára, a fizetendő víz- és csatornadíj is nőtt. jellemzően öntözésre, jószág­itatásra, medencefeltöltésre, a WC leöblítésére használják a fúrt kutak vizét. A fúrt kutak alapvetően nem ivóvizet adnak, — mert annak más, y szigorúbb minő­Sw vödör, gyep az ud­varon. vetemény: a meglévő és az újonnan fúrt kutak vizét jellemzően ön főzésre használják Bejelentést kell tenni a helyi jegyzőnek az előírások szerint a felszínhez közeli talajvíz meg­csapolását is be kell jelenteni a települési jegyzőnek, a mélyebben fekvő rétegvíz-készlet feltárásához pedig a területi bányakapitányságtól és a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell engedélyt kérni. A háztá­ji kútfúrások döntő többsége a csak önkormány­zathoz bejelentendő, az éves 500 köbméteres vízkivételi men­nyiséget meg néni ha­ladó kategóriá­ba tartozik. tff ségi követelményeket kell telje­sítenie. A fogyasztásra szánt ivó­víz forrása ugyanakkor tovább­ra is a vezetékes hálózat, illetve a palackozott víz. Persze a kútfúrás is csak azoknak lehet megoldás, akik nem egy társasház harmadik emeletén élnek, hanem kertes ingatlanban. Ám még itt sem biztos, hogy érdemes házi vízfa- kasztással foglalkozni, mivel a talaj szerkezete vagy az elérhe­tő vízbázis mélysége kilátásta­lanná, illetve túl költségessé te­het minden ilyen próbálkozást. A családi házaknál, külterüle­ten, hétvégi telkeken leggyako­ribb a kis mélységű, átlagosan 8-15, maximum 30 méter mély­ségig lemenő kutak fúrása.- A kútfúratási kedvre az idő­járás is hatással van. Tavaly, amikor nyáron is bokáig álltunk az esővízben, a korábbihoz ké­pest feleannyi megrendelés ér­kezett - mondja Nagy Attila kút­fúró vállalkozó, aki szerint az idei szezon jobbnak ígérkezik, nyáron is több tucat helyszínre mennek. Zloch István nem érzé­kelt ilyen hullámzást, az ő céges megrendelésállományuk, amely Eger száz kilométeres körzetére terjed ki, nagyjából állandó. A megyében közel fél tucat cég, vállalkozó foglalkozik lakossági megrendelésre is kútfúrással. A maszek kút ásása sem túl olcsó garanciát senki sem adhat arra, hogy hány méteren le­het biztos, állandó vízforrást találni. A kútfúrás tarifája jelenleg átlagosan 8-14 ezer forint méterenként, ám a ki­építés nehézségétől és min& ségétől, a bélelés méretétől, a kút mélységétől az átmérőjé­ig számos szempont - hely­szín, kiszállás, felmérés - to­vább növelheti a költségeket. A munkák átlagos időtarta­ma három naptól egy hétig is terjedhet. Ám akadnak, akik ingyenes vagy jutányos hely­színi felméréssel és vízér-mé- réssel csalogatják az érdeklő­dőket. Az árak kialakítása függ a terület geológiai adott­ságaitól is. így a 10-25 méte­res mélységű kút fúratása több százezer forint. SZUROMI RITA Hozzátok el a vajákost! NEM EMLÉKSZEM az Obsitos katona történetére. Akárho­gyan is erőltetem a fantáziá­mat, még képenként sem si­kerül összerakosgatnom a mesét. Felnőttként csak ab­ban vagyok biztos, hogy az obsitos katona a nagyapám volt, aki az égig érő hegyek között, a derékig magasodó hóban, megannyi kalandot átélve, gyalog érkezett haza a harctérről. meséje akkor csupán egy volt a sok közül. Nem volt fontos magnóra mondatni vagy leírni a történetét, hi­szen tucatszám mondták az idősek a csodás eseteket: az asszonyról, aki meglátta mi­se közben a boszorkányt, vagy a vajákost, aki szem­mel vert. Hiába keresem ma már őket, nincsenek sehol. Sírba szálltak, és elvitték magukkal a meséiket. kutatom az apró falvak nagy mesélőit, de csak csu­kott ablakszemek merednek vissza rám. A házak, ahol laktak, mind üresek. A te­metőben, a szociális otthon­ban, a városban a gyerekei­nél, ott keresd - hangzik az útbaigazítás, miközben mar- dos a lelkiismeret, hogy én is hagytam sírba vinni az obsitos katonámat. KÉSŐN ISMERTÜK FEL, hogy a falusi emberek ajkán ke­letkezett mesék éppúgy szellemi örökségünk, nép­rajzi kincsünk részei, mint a dalok vagy a viselet. Mert a nagy mesemondók által hagyott űr csak akkor lett égető, amikor a televíziók lézerfegyverekkel harcoló katonáin felnőtt nemzedék fantáziájának szegénységé­vel szembesültünk. kár siratni a megváltoztat- hatatlant. De talán még nem késő, hogy a beszélgetés fon­tosságára odafigyeljünk. A gyerekekben ma is él a vágy az élő szó csodájára. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Schiffert, Vonát és Gyurcsányt is meghallgatják Több fejlesztési ötlet kell pályázatok Jobbak a feltételek, gyorsult a rendszer Uj helyen segítik ezután a kistérségben élőket Folytatás az 1. oldalról Az eseü bizottság a jövőben meghallgathatja Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét és Schiffer Andrást, az LMP képvi­selőcsoportja vezetőjét, Gyur- csány Ferenc volt miniszterel­nököt, az Országos Rendőr-főka­pitányság vezetőit, illetve Lász­ló Attilát, a Szebb Jövőért Pol­gárőr Egyesület elnökét. A testület nem támogatta a jobbikos Balczó Zoltán felve­tését, hogy a bizottság Mester- házy Attilát, az MSZP frakcióve­zetőjét is hallgassa meg. A gré­mium a gyöngyöspatai konflik­tus előzményeinek megismeré­sével foglalkozik. ■ Folytatás az 1. oldalról Fehér József a megyei vállalko­zásokat pályázásra biztatta, hoz­zátéve; Hevesben eddig 26 nyer­test köszönthettek, remélik, ez a szám hamarosan a tízszeresére, hússzorosára nő.- Egernek - ipari város lévén - fontos, hogy a nagy húzó cé­geknek beszállító helyi mikro-, kis- és középvállalkozások meg­állják a helyüket. Az elmúlt hó­napokban sok uniós pályázat je­lent meg, ezzel a rendezvénnyel | ezekre szerettük volna ráirányí- 2 tani a figyelmet, és később is tar- | tunk hasonló tájékoztató előadá- § sokat - hangsúlyozta Habis Fehér József: A mikrovállalkozások László polgármester. Kiemelte, még hitelt is kaphatnak hogy a mostani gazdaságfejlesz­tési pályázatoknál már a koráb­bitól eltérő a támogatási politika. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott azt jegyezte meg, hogy az adatok szerint a foglalkoztatottak 60 százaléka az állami szektorban dolgozik, és tízből csak négy ember kapja a fi­zetését a versenyszféra szereplő­itől, köztük még kevesebben a termelőszférában keresik kenye­rüket. A kormány célja, hogy megfordítsa az arányt, emelje a piaci munkahelyek létszámát, csökkentse az államiakét. A kor­mányhivatal nagy feladata lesz a következő időszakban, hogy a szakképzést a munkaerőpiac igé­nyeihez igazítsa. ■ T. B. Pétervásárán az utolsó simításo­kat végzik az elmúlt hónapokban felújított Aranykapu Humán Szol­gáltató Központban. Lajtosné Lécz Erzsébettől, az intézmény vezetőjétől a Hírlap megtudta: a kistérség tizenöt településén élő­ket segítő központ bővítésére, korszerűsítésére közel 50 millió forintot fordítottak egy nyertes pályázatnak köszönhetően. Az épület tetőterében három irodát és új kiszolgálóhelyiségeket ala­kítottak ki. Az alkalmazásukban dolgozó 17 házi szociális gondo­zó jelenleg 195 idős emberrel tart napi kapcsolatot, idén már­ciustól pedig további négy gon­dozónőt foglalkoztat a szolgálat. A házi segítségnyújtást oly mó­don szeretnék fejleszteni, hogy az ápolási díjban részesülő sze­mélyeknek három hónapos kép­zést szerveztek, ami augusztus­ban elméleti vizsgával zárul. A kurzuson résztvevőknek ezt kö­vetően négyórás munkalehető­séget biztosítanak. A központ igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta még azt is, hogy a kistérségben szociális feladatokat ellátó intézményben a magzati kortól az idősek ápo­lásáig nyújtanak átfogó szolgál­tatást. A július 22-én felavatan­dó megújult intézményben a fo­gyatékossággal élő emberek is helyben tudják ügyeiket intézni, hiszen az akadálymentesítést is megoldották. ■ B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom