Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-11 / 160. szám
2011. JÚLIUS 11., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP PROMÓCIÓ Nem veszekszik, de ha kell, vitázik mezőgazdaság Aki ért a szakmához, azt a politika nem tudja befolyásolni A Heves Megye Mezőgazdaságáért díj ellen ezúttal „nem tiltakozott” a kamara megyei elnöke. Utolsó ciklusát tölti ebben a tisztségben, de továbbra is segítené az egységes, „nem veszekedő, csak értelmesen vitázó” szervezetet. A Heves megyei nem egy veszekedős kamara. Viták persze voltak és vannak, de arra mindig ügyeltünk, még az egyébként országosan „veszekedős” időszakokban is, hogy ne az arctalan politizálásra, hanem a gazdák valódi érdekképviseletére, segítésére fordítsuk az erőket - mondja dr. Magda Sándor, a He-, vés Megyei Agrárkamara elnöke. A Heves Megye Mezőgazdaságáért díjjal kitüntetett szakember - „civilben” a Károly Róbert Főiskola rektora - az elismerés kapcsán azt mondja: miután már bejelentette, hogy a következő ciklusban nem szeretne elnökként dolgozni, engedett kollégáinak és ezúttal „nem tiltakozott” a díj ellen.- A kamara lehetséges szerepével, feladatával, szakmámból adódóan 1993 óta foglalkozom, előbb nemet mondtam a felkérésre, aztán 1997-ben vállaltam a kettős jelölést, s meg is választottak elnöknek. Büszke vagyok rá, hogy Székely Ferencék javasoltak elnöknek. Akkor még nem politizált a Gazdakör, melynek országos alelnöke akkoriban Jakab István volt. Azóta a MAGOSZ egyre inkább politikai szerepet vállalt, s időközben magam is voltam országgyűlési képviselő is, de ha visszatekintek az elmúlt másfél évtizedre, állíthatom: a Heves Megyei Agrárkamara mindig megmaradt egy olyan köztestületnek, amelyben szakmai alapon mindenki megtalálta a helyét. És tudta a feladatát, ami sohasem lehetett más, mint a gazdák támogatása. Mind az uniós csatlakozás előtt, mind annak előkészületei idején, illetve a csatlakozás után napjainkig. És a jövőben sem lesz ez másként.- Az első pillanattól arra törekedtem, hogy a Heves megyei őstermelőket, agrárvállalkozókat képviseljem, hogy az elnökségi tagokon keresztül az egyes szakcsoportok (erdészet, növényterDr. Magda Sándor: az elnöki tisztségért már nem szeretnék indulni, de tanácsadóként szívesen részt veszek majd a munkában. mesztés, állattenyésztés) problémáit megismerjük, és keressük azon lehetőségeket, amelyek több mint a kamarai tagok működésének segítése. Ehhez - némiképp az utódlásról is szót ejtve úgy gondolja, olyan vezető kell, aki nem ijed meg a munkától, együttműködő, elkötelezett. És nem szakítja meg a hagyományt, mely szerint az elnök javadalmazás nélkül látja el munkáját.- Torgyán Józseffel volt egyszer egy vitám, itt Gyöngyösön. Talán kicsit éllel fogalmaztam meg neki, az akkori miniszternek: a tárcánál ő is, és a többi szakember is pénzért dolgozik, míg mi, a kamara vézetői nem a személyes boldogulásunkat, hanem a termelők helyzetbe hozását tartjuk feladatunknak. Amiért nem kérünk és nem kapunk pénzt. Később behívatott a miniszter. Becsületére legyen mondva, az irodájában azzal fogadott: igazat beszéltem. Jó kapcsolatba kerültünk, köztudott, a főiskola akkori fejlesztéseihez is pozitívan állt hozzá. S azt sem titkolom, a mai napig jóban vagyunk. Ez is arra példa, hogy a szakmát és a politikát nem szabad összekeverni. A politikán keresztülvinni a szakmai érdekeket, az persze más lapra tartozik - véli a rektor, aki szerint a magyar agrárkamara egyik nagy „adóssága” talán az, hogy nem sikerült Brüsszelben kialakítani azokat a „hídfőállásokat”, amiket a franciáknak, vagy éppen a lengyeleknek igen. Mert a politikasemlegesség alapérték, ám el kell fogadni: a döntéseket mégiscsak a politika hozza - esetünkben az agrárpolitika. S az uniós döntések Brüsszelben születnek, így ezekre a döntésekre ott lehet hatással lenni, tisztességes módon érvényesíteni a nemzeti és szakmai érdekeket.- Az említett vita annak idején a kötelező kamarai tagság eltörlése kapcsán alakult ki, s ez a kérdés - az újbóli kötelező tagság - most ismét napirendre került - említi dr. Magda Sándor. - Meglátásom szerint, s ezt egyébként a nemzetközi gyakorlat is igazolja, célszerű, hogy azok a termelők, akik bármilyen uniós vagy nemzeti támogatásban részesülnek, kamarai tagok legyenek. Hiszen ellenkező esetben afféle „a kibicnek semmi sem drága" helyzet alakul ki. Az más lapra tartozik, hogy a kötelező tagság, illetve a kamarán belüli szavazati erő milyen rendszer szerint szerveződik. Azt pedig büszkén mondhatom: a csatlakozás óta eltelt években a Heves Megyei Agrárkamara taglétszáma annak ellenére megháromszorozódott, hogy egyébként (egyelőre?) nem kötelező a tagság. Elismerés: a díjhoz egy emlékplakett is jár A HEVES MEGYE MeZŐgOZdasá- gáért díjat az ágazatért sokat tett szakemberek elismerésére alapította 2008-ban a kamara. A díj egy emlékplakettel jár, ami - ugyancsak nem véletlenül - egy helyi alkotó, a Detken élő Gáspár Géza munkája. Dr. Magda Sándor szerint en nek is üzenete van, nevezetesen az: a megyében élők és dolgozók egy közösségbe tartoznak, s ezt a közösséget kell erősíteniük, már csak azért is, mert ez a közös, jól felfogott érdekük. S hogy ez nem csak valamiféle szlogen, arra bizonyíték, hogy kiváló szakemberek dolgoztak és dolgoznak a megyei kamarában, ami egy egységes és erős szervezet. Olyannyira, hogy a régióban is vitathatatlanul elismert, a szomszédos két megye társkamarái egyfajta „ vezérszereplőként” tekintenek a hevesi agrárkamarára, annak elnökségére és elnökére, a mezőgazdasághoz értő, azért tenni akaró szakemberre. EGYPERCES INTERJÚ Több bérletest szeretne gyűjteni az egri színház Az egri Gárdonyi Géza Színház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut rá. A kormány ígéretet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így Blaskó Balázs igazgató elkezdhette a bérletárusítást.- Mit jelent az, hogy kevesebb pénz és mire lesz ez elég?- A megyei önkormányzat ugyan továbbra sem tud egy fillér támogatást sem adni, de intézményrendszerében megmaradhat a színház, mint köz- intézmény. A város továbbra is pontosan teljesíti vállalt kötelezettségét, s most visszakaptuk a megyéhez már megküldött, de az adósságrendezési eljárás kezdetén zárolt összeget is.- A kormány 40 milliójára bizton számíthat?- Ez az összeg pótolhatja a megye által át nem adott támogatási összeget, s ez az egyik záloga annak, hogy a produkciók elindulhassanak, s hogy a 2012-es új gazdasági év zavartalanul kezdődhessen.- Ezek szerint nem vakmerőség árulni a bérleteket?- Ez a legfontosabb lehetőségünk a saját bevételi források növelését tekintve, hisz a bérleteladásból folyik be éves önálló bevételünk kétharmada, ami fedezetet jelent a következő gazdasági év költség- vetésének kialakulásáig. Éppen ezért azt szeretnénk, ha a most lezárult színházi évadra 8 ezer körülire csökkent bérlőszám újra elérné az ezredforduló 12 ezer fölötti szintjét. Ez a megmaradás legfőbb záloga. ■ E. B. Blaskó Balázs:- El tudjuk kezdeni a színházi évadot! Felajánlott tiszteletdíjból kirándulhattak az idősek Kétnapos kiránduláson vettek részt a mezőtárkányi Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub tagjai. A Dunántúlon jártak, Szombathely és Kőszeg nevezetességeivel ismerkedtek meg. A dolog érdekessége, hogy ezt az élményekkel teli kiruccanást ajándékba kapták, ugyanis a község alpolgármestere', Németh Ervinné tiszteletdíjának felajánlásából szervezték meg a programot. Az alpolgármester asszony maga is tagja a nyugdíjasklubnak, és minden lehetséges módon megpróbálja segíteni annak működését. Ezért ajánlotta fel egész éves tiszteletdíját közösségi célra.- Szándéka szerint Mezőtár- kány lakosaiért, a közösség sze- retetéért kíván tevékenykedni, ezért ajánlja fel a pénzt és szervezőmunkáját - tájékoztat Tóthné Szabó Anita polgár- mester. - A nyugdíjasok mostani útjá- ból hagyományt szeretne teremteni és azt tervezi, hogy társaival minden évben hazánk más-más tájegységét járják be. A nyugdíjasklub tagjai természetesen örömmel fogadták a kezdeményezést. Több, mint öt- venen vállalkoztak a kirándulásra. Az utazás, bár hosszú volt, derűsen telt. ■ Sz. K. ■ Hagyományt szeretnének teremteni a kezdeményezésből. I Tizenöt év meglepetéssel. Egészségnappal, ingyenes szűrési lehetőségekkel és gyermekprogramokkal ünnepelte 15. évfordulóját a gyöngyösi C+C Coop Diszkont. A kicsiket ugrálóvár és tűzoltóautó várta, a felnőttek pedig 15 jubileumi áras termék közül választhattak, az üzletlánc ezzel igyekezett megköszönni vevői másfél évtizedes hűségét. Hogy ne moshassa el a lezúduló víz a falut Jól haladnak a belterületi vízrendezési munkálatok Bodonyban. Ennek részeként egyebek közt a lejtős Árpád út jelentős részén elkészült már a betonelemekből álló útmenti vízelvezető árok. A fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a csapadékvíz elvezetését biztonságos és ellenőrzött mederbe terelve, megóvják a települést, s az itteni ingatlanokat a rendezetlen körülmények káros következményeitől. Az önkormányzat a korábban elkészült faluvédő vízrendezési terv alapján pályázott a beruházásra. A fejlesztés befejezésének határideje 2012. február eleje, s a munkálatokat több szakaszban végzi el a kivitelező. A múlt év novemberében indult első szakasz idén június végén zárult, a következő tennivalóival ez év november végére, az utolsóval pedig jövő februárig készülnek el. A beruházás nettó összege megközelíti a 400 millió forintot, melynek mintegy 90 százalékát uniós pályázati forrásból fedezik. Az érintett ingatlantulajdonosoknak természetesen továbbra is ügyelniük kell az árkok, a belterületi vízfolyások medrének tisztán tartására, hogy a hordalék ne akadhasson meg, s biztosított legyen a víz szabad áramlása, s az esetleges felhőszakadások alkalmával se árassza el az eső a községet. ■ K. J.
