Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-09 / 159. szám
2011. JÚLIUS 9., SZOMBAT KÖZÉLET 7 JÓ TANÁCS Nem írtam alá szerződést, de pénzt követelnek ÉRVÉNYTELEN Olvasónk idős ember, aki az egyik kábeltévé-szolgáltatónál érdeklődött az árakról, de miután drágának találta a szolgáltatást, nem rendelte meg. A szolgáltató azonban már behajtó cég által követeli tőle a több tízezer forintos tartozást. Az idős úr leveléhez mellékelve elküldte lapunknak a szolgáltató által megfogalmazott hűségnyilatkozatot és szerződést, ezeket dokumentumokat ő nem írta alá. Ugyanakkor a szolgáltató sorra küldi neki a számlákat, mivel azonban az úr ezeket nem egyenlítette ki, már behajtó cég által is felszólította a fizetésre. Levélírónk panaszára a szol- _ gáltató azt válaszolta, hogy J olvasónk aláírását „nincs módjában szakértővel megvizsgáltatni, mert a hamis aláírás ügyében nem érkezett feljelentés”. Az úr azonban tagadja, hogy ő bármit aláírt volna. Jelen esetben olyan vitáról van szó, amelynek megoldásában csak egy harmadik, egy kívülálló segíthet. Mivel a hírközlési ügyek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) tartoznak, hozzájuk lehet fordulni. Amennyiben a szolgáltató tévedett, hibázott, akkor e hiba kijavítására a hatóság fel fogja őt szólítani. A panaszt az összes dokumentummal együtt az úr eljuttathatja központi elérhetőségükre: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Az úr lakhelyén, Pécsett pedig ez az NMHH ügyfélkapcsolati pont címe: 7624 Pécs, Alkotmány u. 53. Felkeresheti továbbá a média- és hírközlési biztost, akinek kiemelt feladata a fogyasztói panaszok kezelése. Levelezési címe: 1525 Budapest, Pf. 75. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Érdeklődő raportőrök jelentés Főleg az új alkotmányról kérdeztek az uniós küldöttek Jana Fischerovát és Kerstin Lundgrent, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoringbizottságának raportőreit Navracsics Tibor fogadta A saját szemszögéből valamennyi párt megpróbált reális képet festeni az ország állapotáról az Európa Tanács jelentéstevőinek. Kérdés, hogy kinek hittek? Vég Márton Hamarosan kiderül, milyen hangulati benyomást szereztek háromnapos magyarországi tanácskozásaik során az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevői (raportőrök). A svéd Kerstin Lundgren és cseh Jana Fischerová rövid itttartóz kodása során valamennyi parlamenti frakcióval, a házelnökkel, az Alkotmánybíróság elnökével, civilszervezetekkel és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel Is találkozott. Kritikát még nem fogalmaztak meg, csak kérdéseket tettek fel az új alkotmányról, a médiatörvényről és a készülő sarkalatos törvényekről. „Elmondtam nekik, hogy a magyar alaptörvényből kirajzolódó közjogi szerkezet minden súlyos kritikánk ellenére nem kirívó európai összehasonlításban” - közölte Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője aggasztónak nevezte a kormányoldal hatalomfelfogását, amely „nem tűri a parlamenti hatalom korlátáit”. A Jobbik finoman jelezte, abban mindig van valami furcsa, ha külföldről igyekeznek beleszólni Magyarország bel- ügyeibe. Szerintük illett volna a 2006-os események kapcsán is hasonló módon fellépni. Az MSZP szerint a kormány- nak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek bírálatait. „Az európai értékek tiszteletben tartása Magyarország önként vállalt kötelezettsége, így azok számon kérése nem tekinthető a belügyekbe avatkozásnak” - fogalmazott Harangozó Gábor. A szocialista képviselő szerint bár a raportőrök jelentésének nincs jogi következménye, ha a kormány nem hallgat a kritikára - mint ahogyan nem hallgatott az Európai Parlamentnek az új alaptörvényt bíráló, kedden Strasbourgban megszavazott állásfoglalására -, akkor az az ország elszigetelődéséhez vezet, előbb politikai, majd gazdasági értelemben is. A KDNP is tárgyszerűnek és őszintének értékelte az Európa Tanács küldötteinek érdeklődését Harrach Péter frakcióvezető elsősorban az egyházügyi törvényt ismertette, amelyről hétfőn szavaz a T. Ház. „Jottányit nem engedünk a magyar emberek akaratából” - szögezte le Szijjártó Péter. A kormányfő szóvivője emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak, amikor diktatúra volt Magyarországon, és mások akarták rákényszeríteni az akaratukat az országra, ez azonban „már nem az a világ”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU szerződései védik a nemzeti szuverenitásokat, és kimondják, hogy az alkotmányok elfogadása kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik. „Büszkék lehetünk az alaptörvényünkre, mivel olyan fontos európai alapértékeket véd, mint a nemzet, a család, az emberi méltóság és a szabadság” - fűzte hozzá. A kormányzati döntéshozatal nyáron sem szünetel, tehát marad az eddigi feszített tempó. Év végéig 164 törvényjavaslat, határozat és rendelet megalkotása szerepel a kabinet napirendjén, ezek között van a Széli Kálmán- terv végrehajtásával összefüggő döntések, a 2012. évi költségvetés, illetve számos, az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény megalkotása. Ma dönt például a Fidesz elnöksége arról, miként szervezzék át a bírósági intézményrendszert. A kormány már az alkotmányozás előtt eldöntötte, hogy megreformálja a 14 évvel ezelőtt kialakított szerkezetet, elsősorban azzal a szándékkal, hogy felgyorsítsa az ítélkezést. Kudarcot vallott a támadás? A kormány szerint a magyar EU-elnökség Európa-szerte elismerést váltott ki, és nem véletlenül örülnek oly sokan az új magyar alaptörvénynek. „Érthető az MSZP csalódottsága, hiszen a magyar és a nemzetközi baloldal támadása Magyarország ellen kudarcot vallott” - vélte Szijjártó Péter szóvivő. Szerinte jó döntés volt a gödöllői Grassalkovich- kastélyt választani az események fő helyszínének. Az elnökség költségei végül nem érték el a meghatározott keretet, százmilliós nagyságrendben maradtak el a tervezettől CBM3 Rogán is puhítana a hamburgeradón MÉG A ZÁRÓSZAVAZÁS előtt újabb pontokon enyhítenék a hamburgeradóról szóló törvényjavaslatot. Rogán Antal fideszes képviselő azt javasolja, ne kelljen adót fizetni a házhoz szállított levesek, mártások után, és a korábban tervezett 500 forint helyett 400 forint legyen az ételízesítő kilónkénti adója. Ismét nemi erőszak miatti vizsgálat DSK-nál ELŐZETES ELJÁRÁST indított pénteken a párizsi ügyészség Dominique Strauss- Kahn ügyében, aki ellen erőszak kísérlete miatt Tristane Bánon francia írónő feljelentést tett. A 32 éves nő azt állítja, hogy a Nemzetközi Valutaalap volt vezérigazgatója 2003-ban meg akarta őt erőszakolni. Ezrek vonulnak a békemeneten több mint hétezer ember vágott neki tegnap annak a háromnapos békemenetnek, amellyel megemlékeznek az 1995-ös srebrenicai tömegmészárlás áldozatairól. Az idei immár a hetedik megemlékezés a boszniai muzulmánok július 11-i gyásznapja alkalmából. Berlusconi 2013-ban már nem próbálja meg SZÁMOS TALÁLGATÁS után Silvio Berlusconi hivatalosan is bejelentette: közel húsz év után nem ő lesz a Szabadság Pártja olasz jobbközép erő miniszterelnök-jelöltje 2013-ban. Berlusconi helyét a 41 éves Angelino Alfano, volt igazságügy-miniszter veszi át. Berlusconi nem indul újra Már tüntetésre készülnek a közmédiumok dolgozói Főleg a Duna Televíziónál folytatódott tegnap a felmondás előtti előzetes értesítések átadása az elbocsátandóknak. Az MTV-hez hasonlóan a Duna TV kulturális műsorai munkatársainak nagy részét elküldték. „A Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szinte teljes egészében lezárta a csoportos létszám- leépítésről szóló előzetes értesítések átadását” - mondta Cserháti Ágnes. Az MTVA szóvivője szerint a 3063 munkavállalóból 2100 találkozott a munkahelyi vezetőjével. Háromnegyedük szerződésmódosítást, negyedük az elbocsátásáról szóló előzetes értesítést vett át. Hangsúlyozta: a négy közmédium összevonásával kialakult párhuzamosságokat számolják fel az elbocsátások által. „Örököltünk olyan gazdasági anomáliákat, amelyeket rendezni kell” - fogalmazott Cserháti. Az érdekképviseletek szerdán demonstrációba kezdenek, az elbocsátás újratárgyalását követelve. A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa szerint megalapozott az életkor szerinti diszkrimináció gyanúja az elbocsátásokkal kapcsolatban, hiszen a munkavállalói részaránynál lényegesen több 50 év feletti dolgozót érint a leépítés. ■ ■ Cserháti: Gazdasági anomáliák rendezése. Kulcsrakész. Fazekas Jánosné, Fazekas Alexandra és Fazekas János áll új, a devecseri lakóparkban lévő 92 négyzetméteres családi házuk verandáján. Kolontár után Devecserben Is megkezdték a beköltözést új otthonaikba a tavaly októberi vöröslszáp-katasztrófa károsultjai, a lakóparkban eddig tizenegy családnak adták át házuk kulcsait. Csak harmincperces orak az alsó tagozatosoknak? A végéhez közeledik az uj közoktatási törvény koncepciójának a kidolgozása, és az oktatási államtitkár reményei szerint legkésőbb októberben a parlament elé kerül a tervezet. „Nincs realitása az őszi pedagógussztrájknak” - hangsúlyozta tegnap Hoffmann Rózsa. A tervek szerint megmarad a jelenlegi fenntartói szerkezet, de az állam lesz az intézmények valódi gazdája. Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a fizetést kapják meg a pedagógusok. A heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük a tanároknak, tanítóknak. „A tét az, hogy akarnak-e elet- pályamodellt jobb fizetésért, némileg keményebb munkafeltételekkel, vagy maradjon minden a régiben” - mondta Hoffmann. Szerinte szó sincs arról, hogy 30- 40 ezer pedagógus utcára kerülne. A tanítás hatékonysága éf- dekében az iskoláknak lehetőségük lenne akár 30 perces órák megtartására az alsó tagozaton. „Tiltakozunk minden olyan törekvés ellen, amely a munkaterhek növelésére irányul, ugyanakkor az elfogadható, ha a diákok számára a közoktatás azonos hosszúságú tanév keretében több tanítási órát nyújtana” - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. ■
