Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-04 / 130. szám

2011. JÚNIUS 4., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Mondja a magáét, lüktet a blues hobo Balladás barátokról mesél a magyar cirkusz ma is szabad zenebohóca A szeretet jelzi, a Hobo névre nem vetül árnyék. A 66 éves Földes László továbbra is járja saját magyar 66-os útját. Hobo vagyok, szabadnak születtem! Még nyolcvan­nyolcban, az Emberi Jogo­kért világturné itthoni saj­tótájékoztatóján így mutat­kozott be Földes László Bu­dapesten. Hobo ma, 66 évesen éppoly szabadnak érzi magát, mint akkor. Egres Béla- Az út, az utam egyik állomása volt ez a Népstadion-beli kon­cert, ahol Youssou N'Dourral, Tracy Chapmannel, Peter Gábriellel, Stinggel és Bruce Springsteennel léptünk egy színpadra - emlékszik vissza Hobo, azaz Földes László, mie­lőtt az egri Bródy Sándor Könyv­tár közönsége elé lépne József Attila-estjével. - Nagy nekibuz­dulás volt az akkor, egyfajta de­monstrációnak készült, amire azonban az akkor már erősödő ellenzék jó része nem jutott el. Az azonban ott és akkor már érezhető volt, hogy az országban visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak.- A muzsikusnak szükségsze­rűen kell, kellett politizálni? Tudatosan vállalta az ellenzé­kiséget?- Nincs olyan muzsikus, aki azért zenélne, mert politizálni akar. A lázadás akkor kezdődik, amikor nem engednek, tiltanak valamit. A cél azonban sohasem ez! Szeretetből zenél az ember, meg azért, hogy szórakoztasson másokat. Nem választottam ezt a szerepet, hanem a sors, a körül­mények kényszerítették rám. Cseh Tamáson kívül nem volt senki, aki a hétköznapok nyel­vén, a hétköznapok gondjairól ilyen közvetlenséggel, érzéke­nyen beszélt, énekelt volna. Az, hogy az ember nem hülye, még nem jelenti azt, hogy forradal­márrá kell lennie.- Ha már fölmerült Tamás ne­ve - akit a Balladás barátaim dalában meg is énekel -, nem kerülhető el, hogy róla is be­széljünk!- Hiányzik. És nem csak azért, mert a sors ilyen kegyetlenül el­ragadta, és elvesztettem a bará­tomat, hanem mert egyedül ma­radtam. Ez végtelen szomorú­sággal tölt el. A magyar rockze­nében nagyon sok ígéretes mu­zsikus és zenekar bukkant föl. Ezek azonban vagy irányt váltot­tak, vagy csak látszat volt az az út, amin elindultak. Ma már rég nem azt csinálják, amit vártam, vártunk tőlük. A zene érzéki műfaj, melyben a szeretet kell, hogy domináljon. Tamás ezt kép­viselte egész életében, s remé­lem, ezt teszem én is.- A januárban rendezett Hobo Blues Band-búcsúkoncert is egyfajta összegzés volt.- Ott szembesültem a döbbe­netes élménnyel, mennyire sok­rétű is a mi közönségünk. Tizen­kettőtől hatvanig, az öltönyöstől a szakadtig mindenki ugyan­olyan lendülettel, átéléssel éne­kelte a dalainkat, mégis egyedül vagyok, mert ezen az úton nem járt senki előttem. Annak idején volt a Kex, Sebőék, az Illés Szöré- nyiékkel, ahol azért fontos volt a tartalom is. Aztán jöttek a '70-es, '80-as évek, s elveszett az a fajta tartalmas muzsika, ami valami pluszt is adott a közönségnek A '90-es évek már nyomot sem hagytak. A közel 40 év alatt én mindig kitartottam, s nem tér­Névjegy FÖLDES LÁSZLÓ Született Újpesten 1945. febru­ár 13-án. Édesapja Földes László mi­niszterhelyettes, országgyűlési képviselő volt 1978 áprilisában egy Lajos ut­cai kocsmában alakította mega Hobo Blues Bandet, amelyhez egy év múlva csat­lakozott Deák Bili Gyula. 1980- ban az együttes klubot nyitott az FMH-ban, majd ki­jött a banda első és egyetlen kislemeze. 1981- ben jelent meg első le­mezük „Középeurópai Hobo Blues” címen. 2011. február 12-én tartották búcsúkoncertjüket a Papp László Sportarénában. Számos önálló estet alkotott és szólólemezeket is megjelen­tetett, könyveket publikál, fllm- és színházi szerepekben is látható. DÍJAI: 2010 - Artisjus-díj, 2011 - Kossuth-díj. Nős, két lánya vart tem le erről a mezsgyéről. Ma éppúgy a szövegek születnek meg először, s aztán a zene, mint az első daloknál.- Nem lesz így avítt, korsze­rűtlen az, amit csinál egy mű­vész?- Nem kell mindig az időkre hangolódni. Vannak korok, me­lyek olyanok, mint a takony. Si­kamlósak. Ezekkel nem lehet és nem is kell együtt haladni. Ezért nem hagytak nyomot a '90-es évek. De én, mint igazi fafejű blues-zenész, konokul teszem a dolgomat. Mondom a magamét, lüktet a blues!- Az egyedüllétről beszél, de viszonylag hamar kipróbálta, hogy a színpadon is egyedül legyen a versekkel.- A zenekarban nemigen vol­tak a srácok vevők a költészetre, s nem akartam rájuk kényszerí­teni, ezért fogtam bele abba, hogy önálló esteket csináljak, s kedves költőimet, szerzőimet magamon keresztül mutassam meg a közönségnek. Úgy, ahogy most az egrieknek hoztam el Jó­zsef Attilát.- Az önálló estektől már csak egy hajszál választotta el, hogy színházat vagy épp cir­kuszt csináljon.- Fodor Lajos volt a mesterem, aki Kodály-tanítvány lévén igen magasra rakta a mércét. Renge­teget üvöltözött velem, és fenye­getőzött, de megtanított minden­re, amit erről a szakmáról az én szerény képességeimmel tudni lehet. Aztán 1999-ben vagy 2000-ben találkoztam Vidnyánszki Attilával, aki a be­regszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatója, ren­dezője, és igazi színházcsináló ember volt. Azóta vele dolgo­zunk együtt, ő csinálja az önálló estjeimet, de ő állította színpad­ra az egész estés Vadászatot, vagy legutóbb a Circus hungaricust. Képes arra, hogy összhangban lássa és kezelje a zene-költészet-színház triumvi­rátusát. Mivel ezt akartam, ezt kerestem egész életemben, nem csoda, hogy egymásra találtunk.- Ezeket a konok, úttaposó év­tizedeket a közönség szerete- tén túl márciusban Kossuth- díjjal ismerték el. Nem akár­milyen társaságban, mások mellett Nemeskürty tanár úr­ral és Blaskó Péterrel együtt vehette át a kitüntetést.- A hivatalos elismerés jól­esik. 2006-ban már föl voltam terjesztve, de az akkori minisz­terelnök, ez a „d-akárhanyas” le­húzott a listáról. Most meg olya­nok kormányoznak, akiket még a '80-as évek végéről, az ellenzé­ki mozgalmak idejéről jól isme­rek. A legmegdöbbentőbb még­is az volt, hogy mennyien ismer­nek és szeretnek engem olya­nok, akikről nem is gondoltam. Ekkor - a Kossuth-díjakkal egy időben - adják át a Széchenyi-dí- jakat is hazánk legnagyobb tu­dósainak, akik olyan ovációval fogadták a kitüntetésemet, mely­ből sugárzott a szeretet, az elis­merés. Olyan kimagaslóan mű­velt emberek gratuláltak, akik­ről nem gondoltam, hogy egyál­talán ismernek. Hozzá kell ten­nem azt is, hogy köztudomású­an apám dolgai miatt sokan és sokszor engem hibáztattak, an­nak ellenére, hogy igyekeztem nagyon korán elszakadni tőle. A mostani Kossuth-díj azt is jelzi, hogy a Hobo névre nem vetül semmiféle árnyék! EGYPERCES INTERJÚ Rászorulóknak adták vérüket az egri diákok Az idei tanévben több mint ezer egri középiskolás csatla­kozott az Egri Diákvér mozga­lomhoz, amely a városházán megrendezett ünnepséggel és díjátadással zárult. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól Bíróné Simon Tündét, a Ma­gyar Vöröskereszt Heves Me­gyei Szervezetének véradás­szervezőjét kérdeztük.- Hogyan összegezné a 2010/11-es tanévben szer­vezett akciót?- Sikeres hónapokat tudha­tunk magunk mögött. Elég, ha annyit mondok, hogy míg a 2004/2005-ös tanévben nyolc­száz diák csatlakozott a moz­galomhoz, addig tavaly és idén már közel ezerkétszáz fiatal tartotta önként tű alá a karját.- Hány iskola kapcsolódott be a programba?- Tizenkét egri középiskolá­ból jelezték, hogy segítené­nek, ezeken a helyeken szer­veztük meg a kiszállásos vér­adásokat. Örömmel mondha­tom, hogy egy-egy alkalommal 50-80 tanuló is megjelent, so­kan pedig az egri vérellátóban ajánlották fel a segítségüket.- Mely iskolák voltak idén a legeredményesebbek?- Első helyezést értek el a Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákjai, a legdinamikusabban fejlődő intézménynek a Wigner Jenő Műszaki és In­formatikai Középiskola bizo­nyult, a legtöbb vért pedig az Andrássy György Közgazda- sági Szakközépiskola tanulói adták. Ők vehették át az ün­nepségen a díjakat a városhá­za dísztermében, ahol köszö­netét mondtunk minden fia­talnak. ■ B. K. Bíróné Simon Tünde: A tanárok munkáját méltatták megyénk több városában pedagógusnap Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön is kitüntették a legjobb óvodai és iskolai dolgozókat Ünnepi műsorokkal és kitünteté­sekkel is köszöntötték megyénk nagyvárosainak oktatási intéz­ményeiben dolgozókat. Egerben, a Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskolában a város óvodá­sainak és diákjai­nak műsora után Habis László beszé­dében elmondta: a megyeszékhely büszke lehet oktatási tevékeny­ségére, amelyért elsősorban a pe­dagógusokat illeti köszönet. A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer változása ellenére a tanárok, óvó­nők személyisége mindig nagy hatással van a diákokra. Megha­tározó élményt nyújtanak min­den gyermek életében, nem vélet­len, hogy felnőttkorban legin­kább az ő személyiségükre és fel- készültségükre emlékszünk. Az ünnepségen a számos elis­merés között a nyugalmazott pe- dagógusoknak arany, gyémánt és vas díszokleveleket adományoztak. Aranydiplomát Kócza Tiborné, gyémánt fokoza­tú elismerést Rédei Józsefné, vas­diplomát dr. Simon Józsefné és Bóta Albertné kapott. Az ünnep feledteti a pedagógu­sok megbecsülésének hiányát is. Mi valamennyien ezt a pályát vá­lasztottuk, és itt maradtunk, mert látjuk munkánk értelmét ­■ A legjobb tanára­inkra életünk vé­géig emlékezünk. mondta köszöntőjében a gyön­gyösi pedagógusnapon Faragó László polgármester, aki hozzá­tette: nem adhat kincseket, bér­emelést és jutalmat, de átadhatja a város elismerését. A Gyöngyös Város Érdemes Pedagógusa címet hárman vet­ték át: Garai Andrásné, a Fecs­ke Úti Tagóvoda vezetője, Mata Lászlóné, a Felsővárosi Általá­nos Iskola nyugalmazott tanára és Horváth László, a Vak Boty- tyán János Szakközépiskola nyu­galmazott pedagógusa. Garai Andrásné köszönte meg a város elismerését. Az óvónő kiemelte: a nyugodt családi háttér mellett az eredményes munkához szük­ség van olyan kollégákra, akik Kócza Tiborné Habis Lászlótól vette át aranydiplomáját az Egerben rende­zett pedagógusnapi ünnepségen Képgaléria a HEOLhu hírportálon támogatják a tervek megvalósí­tását. Az eseményen aranyokle­velet kapott Gere Lászlóné és Öt­vös Józsefné. Hatvanban Szabó Zsolt polgár- mester köszöntötte a nevelőket. Az újhatvani általános iskolások műsora után elismeréseket adtak át. A Szent István Egyetem 60 esztendei szakmai munkájáért gyémánt díszoklevelet adomá­nyozott Gólya Jánosnénak. Fél­száz éves pályafutásáért arany díszoklevelet vehetett át Fogarasi Béláné, Köles Ferenc és Zavarkó Ferenc. A Pedagógusok Szak- szervezete Eötvös József-emlék- éremmel ismerte el Faddiné Ol­dal Teréz, Mede Ilona és Filep Bertalan munkáját. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom