Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-08 / 133. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 8., SZERDA Mikor a múltat végképp eltöröljük utcanevek Új lendületet kapott a közterek átnevezése, de nem minden településen Négysávos lesz a 21-es főút, de csak később kezdik a munkát Ismert magyar jelenség az utcák, terek kampány- szerű átnevezése. Ez jel­lemzően markáns politi­kai kurzusváltások ide­jén következik be. Bocsi Rita Föllángolt a vita a fővárosi köztér­átnevezések kapcsán. Júniustól II. János Pál pápa és Elvis Presley tér is van Budapesten. A Moszk­va teret pedig újra Széli Kálmán térnek hívják (a '30-as években is ez volt a neve). Egy civilszervező­dés egyenesen magát Tarlós Ist­vánt, Budapest főpolgármesterét szeretné átnevezni. Mi áll az átne­vezések hátterében? Mikor szük­séges mindez? Kik döntenek er­ről? Milyen szempontokat vesz­nek figyelembe ilyen esetekben? Az utca- és városrészne­vek megállapításáról, jelö­léséről a helyi önkormány­zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szól. Ezt helyi rendeletek szabályozzák. Az utcanév tájékozódásra szol­gál, ugyanakkor emléket is ál­lít és hagyományokat is őriz. Az utcanév-változtatási szo­kásokat két egri nyelvész, Bíró Ferenc és Kalcsó Gyula is vizs­gálta. A kutatásban húsz város adatait dolgozták föl. A leggyak­rabban Ságvári Endre, Zalka Má­té, Hámán Kató, Kun Béla neve került le a közterületekről, de két esetben Bajcsy-Zsilinszky Endre is erre a sorsra jutott. Minden le­lemény nélkül általában az is­mert nevek kerültek elő újra. Ezek!az ismétlődések és azonos­larnazsadány. Kormányok mennek, rendszerek jönnek, de az utcák megmaradtak ezen a településen. Képünk illusztráció. ságok egyáltalán nem utalnak egy-egy település sajátosságaira. Magyarországon a költők közül Petőfiről neveztek el a legtöbb ut­cát (2743-at). A második helye­zett Ady Endre 1580 utcával, a harmadik Arany János (1187) lett. Új tendenciát jelentenek a szen­tekről elnevezett közterek. (Ist­ván, Imre, Gellért, László, György, János, Anha, Mór, Vendel szen­tek nevei szerepelnek a vizsgá­latban legtöbbször.) Összességében azonban nőtt a közterület valamely sajátosságát kiemelő utcanevek száma. Ezek már kifejezik az utca jellegét, az emberhez, másik helyhez, egyéb objektumhoz való sajátos viszo­nyát. Történetileg ez a szempont volt a jellemző a névadásban. A változtatás igénye nemcsak föntről jöhet, olykor maguk az ottlakók vagy’ más magánszemé­lyek is tehetnek javaslatot. így történt ez Fegyverneken is, ahol Hitler tér, valamint Mussolini sétány is volt a megyeszékhelyen- az egri Jókai utca első neve például egy körülírás: „A Piaczról a Barátok felé járó kis Utcza”. A második neve már rövidebb: „Szürke Bará­tok Utczája”. Később Cukor utca lett, amit 1893-ban vál­tott fel a Jókai utca. Azért pont ekkor, mert ebben az év­ben volt Jókai Mór 50 éves írói jubileuma - mondja bar­na Béla, az Eszterházy Károly Főiskola tanársegédje, aki szabadidejében Eger utcaneve­it kutatja. - Sok furcsaságot találni egy-egy régi térképen - folytatja. - A mai Szarvas tér a XIX. század első harmadá­ban kapta a nevét. Ez maradt mindmáig, kivéve egy kis in- termezzót: 1943-ban, amikor Adolf Hitler nevét viselte. Az Állomás teret a szocializmus idején Lumumba Patrikről ne­vezték el. A Csákó városrész­ben Horthy Miklós utca is volt. Egy 1943-as térképen ta­lálunk Mussolini sétányt is. Seregély István korábbi érsek in­dítványára a Felszabadulás utat Szent Erzsébet útra változtatták volna. Végül azonban maradt a régi elnevezés. Az átnevezéseket általában az indokolja, hogy a történelmi hely­zetek, személyek olykor inflálód­nak. Más lesz a megítélésük az idő előrehaladtával. A névadás gesztusa mindig hatalmi kérdés. A névadással birtokba is veszik az elnevezett dolgot1. Mintegy megírják a történetét. A politikai indíttatású átnevezéseknél sok­szor a múltat próbálják meg átír­ni, eltörölni. Ne legyen nyoma. Még táblákon sem. Ezért fontos, hogy szakmai (nyelvészeti) szem­pontok is érvényesüljenek ilyen esetekben, hiszen az okmányo­kat ilyen változtatások esetében cseréim kell. S közvetve vagy köz­vetlenül mégiscsak az állampol­gárok fizetik meg a névadás árát. :* ss' a ■ Egyetért-e az utcanevek megváltoztatásával? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: , p­HE0L.hu W A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Kormányok mennek, rendszerek jönnek, de az utcák maradnak más tendenciák is megfigyel­hetők azonban. Sok települé­sen ragaszkodnak a már meglévő utcanévtáblákhoz. Tarnazsadány polgármestere, dobi István stérint körmá-' "r> nyok mennek, rendszerek jön­nek, de az utcák maradnak.- Gyerekkorom óta ezeken az utcákon járok: Vorosilov, Ságvári Endre. Megszoktam, hogy így hívják őket, ahogy a többi falubeli is. Nincs igény az átnevezésükre, és a lakos­ságot sem akarjuk költségbe verni. Ha egyszer mégis át kell neveznünk egy utcát, biz­tos, hogy valamilyen virágról fogjuk elnevezni. A virágok virágok maradnak minden körülményben. Egy utcára került új tábla még úgy tíz éve: a korábbi Micsurin utat ma Klingler Klaus útnak hív­ják. Az ebben az utcában működő, 200 embernek munkát adó német cég veze­tőjéről nevezték el, aki több beruházást tervezett megva­lósítani a faluban. (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. szóvivője szerint a szi­gorúbb természetvédelmi előírá­sok miatt környezetvédelmi ha­tástanulmányra van szükség, ami csak 2013-ra készíthető el. A nagyprojektnek minősülő, vagy­is brüsszeli hozzájárulást igény­lő beruházás optimális előreha­ladás esetén 2015-ben kezdhető el, befejezése pedig legkorábban 2016-ban lehetséges. A 21-es főút Hatvan és Salgó­tarján közötti szakaszának négy­sávossá bővítését az Új Széche­nyi Terv közlekedési programjai között is feltüntették, mint prio­ritást élvező beruházást - tájé­koztatott Loppert Dániel. ■ Sós Tamás: tanári állások veszélyben Heves megyében közel kétezer pedagógus állása kerülhet ve­szélybe - vetette fel dr. Sós Ta­más keddi sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány által egy éve fel­vetett pedagógus-életpályamo- dell és a fizetésemelések elmara­dása bizonytalanságot szül a ta­nárok körében.- Kijelenthetjük, hogy a bér- csökkenéssel, a túlórapénzek és a helyettesítési pótlékok megvo­násával, a burkolt óraszámnöve­léssel a pedagógusok helyzete fo­lyamatosan romlik. Országosan harminc-negyven ezer fős elbo­csátás várható a közoktatásban. Mindez veszélyezteti gyermeke­ink jövőjét is, különösen azokét, akik valamely hátrányos helyze­tű térségben élnek és tanulnak - hangsúlyozta az elnök. Dr. Sós Tamás elmondta: a jö­vő generációjának egyre nehe­zebb jövőt kínál a kormány, az esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképze­lések. Úgy látja, hogy az igazság­talan adórendszerrel az átlagos és az átlag alatti keresetű szülők gyermekeit veszélyeztetik, mert a nettó jövedelmek csökkennek, miközben az adókedvezményt csak a háromszázezer forint fe­lett keresők használhatják ki. ■ A „többnyelvű” zene sikere kórus a templomban Diákok, szülők, tanárok énekeltek Zsúfolásig megtelt a napokban az egri Református templom, ahol a heubachi Roseinstein Gimnázium diákokból, szülők­ből és tanárokból álló kórusa tar­tott nagy sikerű bemutatót. Ralf Grösster „Mass of joy” című gos- pel-miséjén a szólón és az ének­karon kívül megszólalt egy vo­nósokból, trombitákból, poza- nokból és ütős hangszerekből ál­ló zenekar is. A latin, német valamint angol nyelven megírt szöveghez mondhatni „többnyelvű” zene I társult, mivel a gregoriántól a í szvingig, a barokk fúgától a § gospelig sokféle stíluselem szí- | nesítette a fergeteges sikert ara- £ tott egri produkciót. ■ Az énekkart a koncerten vonósok és fúvósok kísérték Áll a 61 éves magyar író a róla elnevezett téren, testőrök gyű­rűjében, és örül, hogy itt lehet. Nem, ez mégsem jó. Áll a ól éves snájdig - megakad rajta még a nők szeme - magyar író a rokonáról elnevezett téren, őr­ző-védők közt, és örül. Nem, így sem egészen jó. A nők szeme a kilósruha-bolton is megakad. Áll a magyar író, szemben a szi­várgó gyűlölettel, tojás nincs. Ünnep van. így gondozd a ma­gyar íródat 2011. A standokon könyvek, barát­ságban, egymás mellett a fröccsöntött szittya turul fan­tasztikum és a kopásálló törté­nelmi dolgozat. Egymás mellett a Magyarországon világhírű kurzusíró és a magyar határtól másfél lépésre is érvényeset és hiteleset mondó. Nem mind­egy. De jó, hogy legalább éven­FÉL HÉT Az író tojásai te egyszer, egy gyékényen meg­férnek. Ezek vagyunk. Együtt. Hogy mi egy író, azt nagyjá­ból tudjuk. Hogy mi egy jó írás, azt már kevésbé. Nyitok egy ap­ró zárójelet: hogy mi történt ve­lünk itt mondjuk az elmúlt két évtizedben, azt nem a lapok sárguló évfolyamaiból vagy szociológiai, politológiai s egyéb tanulmányok, jelentések tömegéből fogjuk ismerni, ha egyáltalán akarjuk. Hanem egy pár írótól. Itt van például Tar Sándor. Ha azt akarnám tudni, hogy milyen volt a rendszervál­tást követő néhány esztendő vi­déken, hogy miként hullott el, merült alá és pusztult bele tengersok ember ebbe a vérte- len változásba a legendás '90- es években, akkor elég kinyit­ni a Mi utcánkat. Tar gazember volt, besúgó. A saját barátait. Ha igaz. De ez nem fontos. Az írásnál semmiképp. És akkor itt vannak az író to­jásai. Pontosabban nincsenek itt. Minden rendes kultúr- demonstráción van ilyesmi a hanyatló nyugati abcug meg­mozdulásokon. Míg a mi vis­szafogott önuralmunk, mond­hatni, példás. A tojást mi rán- tottának használjuk. Míg az író - ab ovo - ebből indul ki. Szá­mára nem sárga szikanyag, ko­csonyás állomány és meszes héj, hanem életre kelthető csí­ra, vagyis maga az étet. Úgy is mondhatnám: költészet. Áll a 61 éves magyar író, és örülünk neki. ■ Kovács János f I k t

Next

/
Oldalképek
Tartalom