Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-06 / 131. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Változó játékszabályok a Megyeházán adósságkezelés Ez bizony nagyon fájni fog: válságköltségvetés, reorganizációs terv, vagyonvesztés Országos figyelem kíséri a Megyeházán zajló ese­ményeket: az idáig példa nélküli adósságkezelési eljárás könnyen más me­gyék számára is valós for­gatókönyvvé válhat. Hogy mi elé nézünk, azt Sá- moly Györgytől, az adós­ságkezelő megbízottjától igyekeztünk megtudni. Kühne Gábor- Mindenekelőtt a félreértéseket elkerülendő, tisztázni szeretném: pártoktól, politikától függetlenül végezzük a munkánkat. Az eljá­rásban nem a hitelezőket képvi­selem és nem is a megyei önkor­mányzatot. Az én dolgom, hogy a felek betartsák a játékszabályo­kat, s hogy sikerüljön egyezségre jutnia a megyének a hitelezőkkel- szögezte le Sámoly György, a Heves Megyei Önkormányzat mellé a megyei bíróság által adós­ságkezelőnek kirendelt Mátra- holding Zrt. képviselője. A megyei önkormányzatok esetében eleddig példa nélküli adósságkezelési eljárást igen sok helyről követik árgus szemekkel, ami nem véletlen: minthogy min­ta nincs, az idevágó törvény pedig még ’96-ban, jóval hazánk uniós csatlakozása előtt született, szá­mos izgalmas kér­dés vár most meg­válaszolásra. Nem is szólva arról: az erős politikai fel­hangoktól kísért folyamat végki­csengése több más, a hírek sze­rint Hevesnél sokkal rosszabb pénzügyi helyzetben lévő megye sorsára is kihatással lehet.- A gazdasági társaságok adós­ságrendezése tekintetében a ’86- os csődtörvény határozta meg az irányt. Miután a rendszerváltást követően az önkormányzatok számára is megnyílt a hitelfelvé­tel lehetősége, ezt a kérdést az ő esetükben is szabályozni kellett. Az 1996-os törvény - önkormány­zatokról lévén szó - nem beszél felszámolásról, itt tehát más, ám szintén a bíróság előtt zajló tech­nikákat kell alkalmazni - bocsá­totta előre az üzletág-igazgató. Sámoly György megjegyezte: azzal nem kíván foglalkozni, mi­A kötelező felada­tok ellátását bizto­sító törzsvagyon, így például az isko­lák, a kórház, vagy a Megyeháza nem mozdítható. ért, hogyan került ez az ügy a me­gyei bíróság elé, az ő munkája az adósságkezelési eljárás jogerőre emelkedését követően, május 19- ével kezdődött, Innen kell számol­ni a törvény által megszabott 210 napos időkeretet.- Most három szálon futnak az események. Egyrészt 30 na­pon belül el kell készíteni a me­gye pénzügyi mérlegét, olyat, mint az év végi zárszámadás, to­vábbá fel kell mérni a vagyoni helyzetet is. Ez már érdekesebb, hiszen ez a vagyon szolgál majd alapul a hitelezői igények kielé­gítésére - kezdte az elkövetkező időszak feladatainak számbavé­telét a pénzügyi gondnok képvi­selője. - A vagyonelemeket ketté kell választani: a kötelező fel­adatok ellátását biztosító törzs­vagyon - így például az isko­lák, a kórház, vagy a Megyehá­za - nem mozdítha­tó, a többi viszont igen. A másik szá­lat a válságköltség­vetés elkészítése je­lenti, erre ugyan­csak 30 nap áll ren­delkezésre. Ez alap­vetően azt a célt szolgálja, hogy a me­gye ne költ- hessen többet, minta bevétele. Ez a büdzsé kizárólag a kötelező - okta­tási, egészségügyi, szociális - felada­tok ellátását tartal­mazhatja. Jelenleg 28 intézménye van a megyének, ebből kettő, a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszín­ház kiesik ebből a körből, esetükben új működte­tési formát kell talál­ni, másik kettőt, a gyöngyösi Vak Bottyán gimnázi­umot és a Pátzay János Ze­neiskolát pedig átveszi az Egri Fő­egyházmegye. A megmaradó 24 in­tézményt viszont mindenképpen működtetnie kell a megyének. (Az per­sze más kérdés, hogy ez milyen kényszerű ta­karékossági intézkedé­sekkel jár majd együtt.) Ha összeállt a válságköltség­vetés, annak elfogadására 30 napot enged a törvény. A harmadik szál a hitelezői oldalon fut. A követeléseket a Mátraholdinghoz kell benyújta­ni, amire 60 napjuk van a hite­lezőknek, ez a határidő jogvesz­tő. Ezen igények jogosságát a gondnok tisztázni fogja a me­gyével, nem ismeretlen jelenség ugyanis, hogy ilyenkor „vasta­gabban fog a ceruza”, vagy ép­pen valótlan követelések is fel­bukkannak az igazi számlák kö­zött. Ez viszont azt is jelenti, hogy ma még nem lehet tudni pontosan, mekkora követeléssel kell szembenéznie Hevesnek. (Korábban 7,5 milliárdos hitelállományról beszélt a megyei vezetés - A szerk.)- Július 19-e tehát fontos mérföldkő az eljárásban, ekkor fut össze a három szál, s csak ezt kö­vetően kezdődhet meg a reorgani­zációs terv elké­szítése, ami megalapozza a megye ké­sőbbi gazdál- kodását, működését, s ekkortól lehet dol­gozni a hi­telezőkkel való megegye­zés előkészíté­sén is - mu­tatott rá, Sámoly György. Ez utóbbi körrel szerinte az ősz elején indulhatnak meg a tárgyalások. Sámoly György: - Az én dol­gom, hogy a felek betartsák a játékszabályokat, és sike­rüljön egyezségre jutnia a megyének a hitelezőkkel A vár és a kórház többmilliárdos beruházásához törvénymódosító javaslat benyújtása szükséges a már említett ’96-os törvény értelemszerűen nem szabályoz­za az uniós pályázati források kérdését. Ezzel kapcsolatban sámoly györgy úgy fogalma­zott: az adósságrendezési eljá­rás alatt az önkormányzat nem dönthet többletkiadással járó kötelezettségvállalásról. Magyarul: erősen aggályosak azon pályázati forrásra épülő beruházások, ahol most kell(ene) az önerőt előteremte­ni, esetükben tehát egyedi elbí­rálásra van szükség. Az önerőt nem igénylő fejlesztések előtt viszont zöld a lámpa, azokat nem kell leállítani. Ami az előbbieket illeti: ez két nagybe­ruházást, az egri vár 1,5 és a megyei kórház 5,5 milliárd fo­rintosfejlesztését érinti. Jelen állapotok szerint a várét min­denképpen felül kellene vizs­gálni, a kórháznál viszont más a helyzet. Az intézmény ugyan­is gazdasági társaságnak szá­mít, azt egy kft. működteti. Ha a cég saját forrásból, a megye bevonása nélkül elő tudja te­remteni a fejlesztéshez szüksé­ges önerőt, akkor várhatóan nem lesz akadálya a beruhá­zásnak. Ha viszont pluszterhe­ket róna a megyére, itt is felül­vizsgálatra kell számítani. A megyei közgyűlés fejlesztési bi­zottságának elnöke által a mi­nap vázolt elképzelés viszont mindezt felülírhatja: oroján Sándor szerint habis László parlamenti képviselő beterjesz­teni tervezett törvénymódosítá­sa garantálhatja azEU-s beru­házások sértetlenségét. (E tör­vénymódosító javaslatról egyébként a Mátraholdinggal is egyeztettek a politikusok.) Bizottság hozza a döntéseket sámoly györgy az adósságke- zelési eljárás kapcsán egy má­sik félreértést is igyekezett el­oszlatni. A döntéseket többségi szavazással egy öttagú bizott­ság hozza meg. Ebben helyet kapott szabó Róbert közgyűlé­si elnök, dr. gondos István al- elnök (Fidesz-KDNP), dr. nagy imre, a pénzügyi bizottság el­nöke (MSZP), dr. barta VIKTOR főjegyző, a grémium elnöke pe­dig a pénzügyi gondnok. - Eddi­gi tapasztalataim kedvezőek: konstruktív munka zajlik, hi­szen közös érdek, hogy az eljá­rás végén sikerüljön megállapo­dásra jutnunk a hitelezőkkel. Persze, arra is van forgatókönyv, ha működésképtelenné válna ez a bizottság, ekkor a pénzügyi gondnok javaslatára a bíróság egyezkedés nélkül osztja szét a vagyont - tette hozzá. Hogyan jutott idáig a megye? az adósságkezelési eljárás kapcsán nem árt felidézni az ezt kiváltó közvetlen előzményeket A Markhot Ferenc Kórház 2000- ben pályázatot írt ki integrált kórházi informatikai rendszer szállítására, amit a HVL Invest jogelődje, aHospnetKft nyert meg. A megkötött szerződés alapján a hálózat kiépült, azt üzembe is helyezték. Ám 2001 augusztusában az egészségügyi intézmény akkori vezetése a megállapodást a pályázatnyer­tes szerződésszegésére hivatkoz­va felmondta. A cég „bérleti díj” és kártérítés címén keresetet in­dított. A hosszan elnyúló ügy vé­gére a Fővárosi ítélőtábla (FÍ) idén február 18-án tett pontot azzal, hogy helybenhagyta a me­gyei bíróság ítéletét, miszerint a HVL Invest jogosan követel a megyétől 99 miW'- forint tőke- tartozást és annak kamatait, összesen mintegy 280 milliót. Miután a megye nem tudott (vagy nem is akart) fizetni, a Heves Megyei Bíróság május 13- án elrendelte az adósságkezelési eljárást. A 18-ai rendkívüli köz­gyűlésen a testület lemondott a fellebbezési jogáról, így a folya­mat 19-ével jogerőre emelkedett, ekkor lépett színre a Mátrahol- ding és Sámoly György. „Mi honfitársai vagyunk egymásnak” Esterházy Péter A Kossuth-díjas író a különböző kultúrafelfogásokról Egri kötődésű írók adják meg a város szellemiségét Esterházy Péter volt a díszven­dég a 82. Ünnepi Könyvhéten Egerben. A Kossuth-díjas íróval a Bródy Sándor Könyvtárban be­szélgettünk.- Egyik Balassa Péterről szóló írásában azt kérdezi, vajon ő most mit látna, mit látna meg? Miről írna és miről hall­gatna? Ön szerint?- Az a mondat főleg arról szólt, hogy nagyon hiányzik. Hogy nincs. Hogy már soha töb­bé nem is lesz. A dolog drámai­ságát épp az mutatja a leg­jobban, hogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Ha tud­nék, akkor nem volna talán a hi­ánya sem olyan fájdalmas.- Hogy érzi magát Egerben?- Hogy érti ezt?- Most itt kávézgat, előtte meg­nyitotta az Eszterházy téren az ünnepi könyvhetet. Mit érez most?- Itt csupa olyan dolog törté­nik, amit én szeretek. Szeretek a könyvhéten fontoskodni. Szere­tek fólolvasni a könyvemből.- Nem zavarták az atrocitások?- Atrocitások nem voltak, jobbikos honfitársaimnak ellen­kező a kultúrafelfogásuk, mint nekem. Két állítás hangzott el, ahogy a térre bejöttem. Férfias férfiak álltak ott, és az egyik azt mondta: „Huzat!”. Azt akkor nem értettem pontosan, mi re gondol, de rögtön ki­fejtette: húzzak el az országból. Ezt a kéré­sét, átsétálva az Eszterházy Károly téren, nem tud­tam igazán értel­mezni. A másik „Le a kultúrmo- csokkal!” föliratú táblát mutatott felém. Azzal én is egyetértek, hogy le a kultúr- mocsokkal. A to­Esterházy Péter: Szeretek a könyv­héten fontoskodni vábbiakban nem definiáltuk a kultúrmocsokot. Attól tartok, nem ugyanazt értjük rajta. Ők azt értik rajta, amit én csiná­lok, én meg azt, amit ők csinálnak. Még hozzátartozik az el­húzáshoz, neki av­val a tudattal kell él­nie itt, le kell nyel­nie, hogy én is eb­ben az országban élek. És nekem is le kell nyelnem, hogy ők ebben az országban élnek. Mi honfitársai va­gyunk egymásnak. Többek közt ezt jelenti magyarnak lenni. ■ B. R. A könyvhéten több helyi kötő­désű szerző is dedikált Eger­ben. Egy város arcát az.a szelle­miség is alakítja, amit az ott élő alkotók hoznak létre. Serfőző Simon A magunk szárnyán, Lisztóczky László Az utolsó szalmaszál, Kristóf János Vala­hol Oroszországban című új műveivel bemutatón találkoz­hattak az irodalombarátok. A könyvfiesztán Hubai Gruber Miklós, Kárpáti János, Kiss Pé­ter, Ködöböcz Gábor, N. Hor­váth Margit, Renn Oszkár és Surányi Imre mutatkozott be az írók sátrában, majd az ünnepé­lyes megnyitó után Pierrot és Szélesi Sándor várta a Ju- murdzsák gyűrűje című Eger­ben játszódó kalandregényük dedikálására az érdeklődőket. A könyvhét még pénteken is kínált programokat: Bakacsi Er­nő, Csata Béláné, Cseh Károly, Szecskó Károly és Szalóczy Dá­niel találkozott az olvasókkal a Líceum előtt. Utóbbi szerző és Varró Dániel verseiből Líra a té­ren címmel a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola színjátszó cso­portja mutatott be néhány dara­bot. A könyvhét kuriózuma volt a Borúra derű című bemutató, ahol a török múlt erotikus mesé­it Gyuris Dorka táncprodukció­ja és Nádasy Erika színművész előadása tette izgalmassá. A könyvről Soós Tamás orientalis­ta, a kötet fordítója beszélt. ■ 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom