Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

2011. JÚNIUS 1., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Tájházat avattak, és a honatya is verselt a Hősök napi ünnepségen A jászberényi huszárok és a szi- halmi fúvósok csalogatták a kömlőieket a község idei legna­gyobb ünnepségére, a Hősök napjára, amely a falu alapításá­nak 750. évfordulója is volt. A rendezvényre hazahívták a Kom­lóról elszármazottakat, és vendé­gül látták a lengyel testvértele­pülés, Rychtal küldöttségét is. ■ Öt telekcserével szerez­ték meg a Tájházat. Jéger Károly címzetes kano­nok ünnepi miséjével kezdődtek az események, majd dr. Tóth Jó­zsef országgyűlési képviselő em­lékezett a világháborúk áldozata­ira. A honatya később verselt is: dr. Nagy Jenő helyi költő In me­mórián című művét mondta el. A nyugdíjaskórus és a női kar műsora után a településről el­származott 75 éves Bartus Zsig- mond foglalta össze Kömlő 750 éves múltját. Ezután avatták fel a Tájházat. Öt telekcserével men­tette meg az önkormányzat a fa­lu legrégibb épületét, amely a to­vábbiakban hagyományőrző cé­lokat szolgál, a pajtájában pedig lakodalmakat rendezhetnek. Utóbbiból ízelítőt is kaphattak az ünneplők a szihalmi Tobán táncegyüttes jóvoltából. ■ Nagy családokat ruháztak fel a hotel dolgozói Folytatás az 1. oldalról- Nekünk a fejünk alatt is gye­rek van - adott képet helyzetük­ről Nagyné Váradi Melinda, amikor a Hotel Eger & Park ru­hagyűjtési akciójának eredmé­nyét átvette. A férjével hét gyer­meket nevelő egri anyuka na­gyon örült a szálloda adományá­nak, miként az átmeneti otthon­ban elhelyezett másik, hattagú családnál is jó helyre kerültek a felajánlások.- így áttétel nélkül, közvetle­nül juttathatjuk el a leginkább rászorulóknak a nagyon fontos használati cikkeket - indokolta a mostani akciót Harmati Péter szállodaigazgató, aki azt ígéri, hogy lesz folytatása a kezdemé­nyezésnek. ■ B. Cs. A fúvószene ismét az ünnepek része lehet Egerben. A nemrég alakult egyesület a hagyományokat ápolva szeretne városi zenekarrá válni. A rezesbanda újra játszik promenádzene Megalakult az Egri Obsitos Fúvószenekar Egyesület Az Egri Helyőrség, vele a fúvószenekar is 2008. január 1-jén szűnt meg Egerben. Sokan emlékez­nek azonban még a patto­gós ritmusú katonazenés ébresztőkre, a rangos fesztiválokra. Mazurka Zita Az Egerben korábban oly sike­res katonazenekar hagyománya­it folytatva idén májusban meg­alakult az Egri Obsitos Fúvósze­nekar Egyesület. Művészeti vezetője Karnizs Csaba nyugállományú százados, zenetanár, karmester, aki az Eg­ri Helyőrségi Zenekar „iskolájá­ból” kikerülve vált a Székesfe­hérvári Helyőrségi Zenekar kar­mesterévé, végül azonban visz- szatért Egerbe.- Az egri 24. Bor­nemissza Gergely felderítő zászlóalj­ban voltam katona 16 évig - mondta Karnizs Csaba. - Szeretnénk felélesz­teni, folytatni a zenei és kulturális hagyo­mányainkat, ismét beépíteni a város kulturális életébe a fúvószenekari műso­rokat, fesztiválokat. Egyesületünknek 2 5 tagja van, nyolcvan százalékát nyugal­mazott katonazené­szek alkotják, a töb­biek civilek, akik el­kötelezettek a zene iránt. Bárki csatla­kozhat hozzánk, aki szeretne fúvószene­karban játszani. A Szálkái Gyuláné Szálkái Gyula: Katonazene itthon és a világban A MAGYAR KATONAZENE első történeti bizonyíté­kát a 926-ban lejegyzett Ekkehard krónika örö­kítette meg, melyben egy magyar katonai csapat dél-németországi hadicselekményeiről ad hírt. Első szervezett for­májával a XVI. század­ban találkozhatunk a török szultán haderejé­ben, ahol már tudato­san használták a kato­namuzsikusok által ját­szott zene erejét a hit és az elszántság megerősí­tésére. Az első katona­zenekar a XVIII. szá­zadban a német Spiel volt, amely a síp és a dob együttes elnevezése. Muzsikálás közben érte aknatalálat a muzsikusokat frontszolgálat alatt A MEGYESZÉKHELY egyházi és polgári életében a XVII. szá­zadtól már fontos szerepet ját­szott az itt állomásozó ezred fúvószenekara. A frontszolgá­lat alatt, 1944-ben muzsikálás közben érte aknatalálat a ze­nekart. Ezután több mint tíz évig „csendes” volt a laktanya, mígnem 1957-ben honvédelmi minisztériumi parancs újra életre hívta a fúvósokat. Az Eg rí Helyőrségi Zenekar megha­tározó szereplője lett a város és a megye kulturális eseményei­nek. Az igazi sikereket az 199(Ees évek hozták meg kovács László százados, kar­nagy és dohos László ezredes, Liszt-díjas főkamagy munkás­ságának köszönhetően. Részt vettek a Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválokon, városunkba is elhozták a ren­dezvénysorozatot, több éven át külföldi szerepléseikről is dí­jakkal tértek haza. Farkas Ferenc Zeneiskola végzett fiataljainak is lehetőséget adunk a promenádmuzsika művelésére. A fegyelmezett katona és a muzsikuslélek kettőssége ragad­ta meg Szálkái Gyulát, aki az egyesület elnöke. A nyugdíjas katonatiszt 2005-ben került Egerbe. Bár nem katonazenész, tiszteli és szereti a műfajt.- Már gyerekkoromban is sok­szor vágyakozva néztem a kato­nazenekarokat, hallgattam a ze­néjüket - mesélte a százados. - Amikor meghallom a nagydob ritmusát, ma is érzem a menete­lést a lábamban. Felesége, Szalkainé Patófalvi Margit, az egyesület titkára so­káig aktívan részt vett Eger kul­turális életében.- A dohánygyárban dolgoztam gépészet, logisztika és építészet területen. Fiatalon szereplője és szervezője voltam, ma is rend­szeres látogatója vagyok a kultu­rális rendezvényeknek. Az 1970- es évek végén, az 1980-as évek­ben a helyőrség tagjai aktívan be­kapcsolódtak a városi progra­mokba, így a civilek megismer­hették a katonazenét. Ezt a han­gulatot, a rendezvényeket szeret­nénk feleleveníteni, újra az ün­nepek részévé tenni a szabadté­ri fúvószenét, hiszen a múltban oly sok örömet és kellemes per­ceket szerzett a lakosságnak. EGYPERCES INTERJÚ A folytonosság elkötelezettje a parancsnok Seres Tibor tűzoltó alezredes vezetői kinevezéséről döntött a megyeszékhely közgyűlése. Az Egri Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóság parancs­nokát kérdeztük.- Mi a vezetői hitvallása?- Tűzoltónak lenni szolgá­lat. Parancsnokként e szolgá­lat megmutatását tartom szem előtt úgy, hogy ezt az ál­lampolgárok szükség esetén- és azon kívül is - érezhes­sék. Arra törekszem, hogy te­vékenységünk az itt és a kör­nyékünkön élők számára biz­tonságérzetet adjon.- Mit tart a legfontosabb feladatnak?- A folytonosság a legfonto­sabb. Elődömmel elkezdtük a személyi állomány képzésé­nek, gyakorlati tudásának mi­nőségi és mennyiségi javítását. Ezt szeretném továbbvinni. Szerencsére fiatal, jól terhelhe­tő emberekről van szó, hiszen a 101 tűzoltó átlagéletkora - benne néhány idősebb mun­katárssal - mindössze 33 év.- Ha sok pénzhez jutna a szervezet, mire fordítanák?- Az önkormányzat eddigi támogatásának köszönhetően most sem állunk rosszul. Ám ha lenne még pénz, el tud­nánk költeni értelmes célok­ra. Például az épület hőszige- teléses korszerűsítésére, a „korosodó”, bár jó műszaki ál­lapotú járműpark frissítésére. •Természetesen szükség lenne tűzoltóim illetményének a nö­velésére is. A realitások tala­ján maradva: ahol elengedhe­tetlen a pótlás vagy csere, azt ha segítséggel is, de meg fog­juk oldani. ■ S. B. S. Seres Tibor:- Ha lenne több pénz, el tudnánk értelmes célokra költeni. A Sajt Lovagrend tagja lett Prázmári László Svéd diákok ismerkedtek meg Egerrel látogatás A Dobó István Gimnáziummal alakítottak ki cserekapcsolatot Ma van a Tej Világnapja. Az eb­ből az alkalomból kedden tartott ünnepségen Prázmári Lászlót, a tiszanánai Agrocentina Kft. ágazatvezetőjét beválasztották a Sajt Lovagrendbe. A 2003-ban alapított lovagrendnek 18 tagja van, Heves megyét egyedül Prázmári László képviseli, de a termelők közül is kevesen kerül­tek be eddig. A Tej Terméktanács tegnapi fórumán Jakab István, a Magosz elnöke elmondta, az ágazati sze­replők nagyobb összefogásával és a hozzáadott érték növelésé­vel fokozni kell a magyar tejága­zat versenyképességét. Megvan­nak a feltételek a tejtermelés nö­velésére, a szükséges szaktudás is rendelkezésre áll. Az elmúlt években csökkent a hazai tejfo­gyasztás, miközben az eladások­ból az importkészítmények ré­szesedése egyre nőtt. Magyar- országra dupla annyi értékben hoznak be tejet és tejterméket, mint amennyit innen kivisznek. Az egy főre jutó tej- és tejtermék- fogyasztás ma fejenként alig éri el a 150 litert, 2005-ben megha­ladta a 162 litert. Istvánfalvi Miklós, a termék- tanács elnöke szerint el kell ér­ni, hogy a belföldi értékesítés­ben 80 százalék legyen a ma­gyar termékek aránya. A tejelő tehenek számát a 2003-as 365 ezres szintre szeretnék növelni a jelenlegi 200 ezerről. ■ Remekül érezték magukat azok a svéd diákok Egerben, akik a Dobó István Gimnáziummal ki­alakított cserekapcsolat kereté­ben érkeztek a hevesi megye- székhelyre Skeleftea városból. A vasárnaptól csütörtökig tar­tó látogatásuk idejére gazdag programot szervezett számukra a házigazda intézmény. Először természetesen az iskolával és ta­nulóival ismerkedtek meg. Elő­adást tartottak nekik a hungari- kumokról, de ők is készültek egy bemutatóval hazájukról. A két ország diákjai közös sport- J programon is részt vettek. A külföldi vendégeket Rázsi | Botond is köszöntötte a Városhá- 1 zán. Az alpolgármester mesélt a A svéd fiatalok megcsodálták Kopcslk Lajos Marcipániáját is I— ' ? megyeszékhely történelmi sze­repéről, Dobó István és hős kato­nái várvédéséről. Kiemelte: épí­tett öröksége mellett különösen értékessé teszi a várost a számos kulturális és sportolási lehető­ség. Természetesen kitért az eg­ri borokra is, amelyek fogyasztá­sát mértékkel ugyan, de ajánlot­ta a fiatal svédeknek. A külföldi tanulók ezt követő­en kisvonatos körutazáson tet­tek városnéző sétát, valamint egy számukra összeállított játé­kos feladatsor alapján megis­merkedtek a megyeszékhely ne­vezetességeivel, jártak a várban, a Minaretnél, és több múzeum­ban Is. Ma pedig szilvásváradi kiránduláson vesznek részt. ■-«I

Next

/
Oldalképek
Tartalom