Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-03 / 129. szám

2011. JÚNIUS 3., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Füzesabony SEGÍTSÉG Átcsopor­tosított meglévő forrásaiból 100-100 ezer forintot két na­gyon beteg helybeli gyermek, egy óvodás és egy kisiskolás kislány megsegítésére legutóbbi tanács­kozásán a városi önkormányzat képviselő-testülete. Az erről szóló javaslatot az oktatási, kulturális és sportbizottság terjesztette a képviselők elé. A határozatban kijelöltek a támogatásra szoru­lóknak egy családgondozót is, a helyi gyermekjóléti szolgálat egyik munkatársát, aki ebben a nehéz helyzetben tanácsokat ad és egyéb módokon is segítsé­get nyújt a szülőknek. Hatvan HULLADÉK Folytatódik a Zagyva-parti városban a hulla­dékgyűjtési mozgalom. A „Hozd vissza, Hatvan!" elnevezésű ak­ció keretében ma, a környezet- védelmi világnap alkalmából a gyűjtőszigeten szemétcserét szerveznek. Mindenki, aki ezen a napon a településen különvá­logatott papírt, műanyagot, üve­get, fémet vagy elektronikai hul­ladékot, akkumulátort és elemet hoz a Damjanich János szakkö­zépiskola melletti szelektív szi­gethez, az jelképes jutalmat kap. A gyűjtési akció egyszerre kilenc térségbeli településen zaj­lik, és a végén összesítik az eredményeket. Heves SIKER Szép eredményt ért el az immár hagyományos­nak számító, és idén már tizenki­lencedik alkalommal megszerve­zett Kaán Károly Országos Ter­mészet- és Környezetismereti Versenyen a 11-12 évesek kor­csoportjában Lassú Róbert. A Mezőtúron negyvennégy tanuló részvételével rendezett megmé­rettetésen a hatodik osztályos hevesi diák nem csak városát, hanem a megyét is képviselve, összesített eredménye alapján az ötödik helyezést érte el. Recsk LÁTOGATÁS A polgármes­teri hivatalban látták vendégül a közeli napokban a Heves Me­gyei Önkormányzat Örökzöld Nyugdíjasklubját. Pócs István polgármester adott tájékoztatást a nagyközség életéről, sikereiről és gondjairól. Hugyecz János helytörténész az egykori interná­lótábor területén működő sza­badtéri történelmi emlékparkban ismertette a létesítmény műkö­désének körülményeit. A Bá­nyász Kultúrotthonban lévő ás- ványkiállítás kapcsán az ércbá­nya múltjáról és jövőjéről hallhat­tak előadást a vendégek. Hatéves korig nincs szín szegénység A nyomorból nehéz jövőt, reményt, kiutat látni Túlélni a mai napot. A hátrányos helyzetű családokat ez vezérli, eközben a gyermekek ingerszegény környezetben növekednek. A szegény embernek nin­csenek vágyai, nincs jö­vőképe, motiváltsága, csupán egyetlen ösztön vezérli: túlélni a mát, megélni a holnapot. A szegénység a társadalom országos terhe lett. Szuromi Rita T — Egy csomag vetőmaggal nincs or­vosolva a szegénység, mert lehet, hogy annak a családnak, amely kapja, se földje, se munkaeszkö­ze, se gazdálkodási tapasztalata nincs. Erről is szóltak azon a kon­ferencián, ahol a dél-hevesi gyer­mekszegénység elle­ni küzdelem lépése­it ismertették.- Ha nem csak ve­tőmagot adunk, ha­nem tudást és a cél el- * éréséhez akaratot is, akkor elérhetjük, hogy nem csak a kerteket műve­lik meg, hanem az egészséges étkek a család , asztalára ke- j rülnek, és a J gyermekek táplálkozása is jelentősen javul- fogalmazott Kun Zsuzsa, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tár- sadalomkutató Központjának munkatársa. A szociológus ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a Dél-Hevesben indult gyer­mekszegénység elleni küzdelem gyakorlati megoldásait az unió is példaértékűnek és újszerűnek minősítette.- A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, ahová Dél-He­vest is sorolták - folytatta a szo­ciológus -; nem elég a gyermek­re figyelni, hanem a szülőt is meg kell tanítani szülőként élni. Mi hiába figyelünk csak a gyermek­re, annak nevelése, világban va­ló eligazodása a családban dől el. Nálunk az iskolarendszer is ele­ve kódolja a gyermekek jövőbeli esélyeit azzál, hogy kialakultak elitiskolák, amelyek mellett mű­ködnek úgynevezett kisebbségi Öt kistérségben indult a program az ország 33 leghátrányo­sabb kistérsége közül ötben indult el a gyermekszegénység elleni küzdelem: a bátonytere- nyeiben, a baktalórántházi- ban, a sásdiban, a kisteleki­ben és a dél-hevesiben. Az utóbbi 17 települést érint. A térségben a roma népesség aránya 25-30 százalékos. Az óvodás- és iskoláskorú gyer­mekek száma 5500, akiknek fele hátrányos, harmada hal­mozottan hátrányos helyzetű. vagy szegényiskolák. Az előbbi jól képzett, felkészült, nyelveket beszélő tanulókat képez, akik biz­tosan elmennek a térségből. Az Három évre félmilliárd forint jut a küzdelemre A dél-hevesi gyermek- \' szegénység elleni küz­delem hároméves Élj program, az intéz­mény- és szakember­hálózatának kiépíté­sére félmilliárd forin­tot költhetnek. A tér­ségben élők már tapasz­talhatták, hogy megvalósult a mozgó gyermekorvosi szolgál­tatás, amelyet Átányban min­den előzetes reklámozás nél­kül is tizennégyen vettek igény­be. Hét iskolai és óvodai szoci­ális munkás tartja a kapcsola­tot a szülőkkel - mondta kun zsuzsa (képünkön). utóbbi pedig olyan felnőtteket ad, akik maradnak, és bizonyosan nem tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, vagyis újra­termelik a szegénységet. A gyermekszegénység elleni küzdelem legkorábban a szécsé- nyi kistérségben indult. Ott már egyéves tapasztalatokról tudnak beszámolni: az intézményrend­szer és a szakemberhálózat segít­sége magabiztosabbá tette a szü­lőket és a gyermekeket, így hatá­rozottabban döntenek sorsukról.- Sok múlik azon is, mennyire befogadó vagy kirekesztő egy te­lepülés lakossága, hiszen ez ele­ve eldönti: lecsúszó vagy felzár­kóztató folyamatok indulnak-e el - mondta Kun Zsuzsa. - A gyer­mek hatéves koráig nem lát bőr­színt. Ám utána egy életre meg­tanulja, hová tartozik. A tapasztalatok azt mutatják, sokszor egy jó szándékú ember mentorsága, az egyén kiemelked­ni akarása is csodákra volt képes. II Felszámolható a gyermeksze­génység hazánkban? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu V' A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. SZUROMI RITA Isten tenyerén a pipacs volt az oka mindennek. Ott virított az út mentén és a határban, kék szarkalábakkal tarkítva a tájat. A reggeli nap már perzselt, a fények úgy festet­ték meg a kiszáradt rónát, mintha egy XIX. századi fes­tő ecsetvonásai elevenedtek volna meg. kábultan csaptam be ma­gam mögött az autó ajtaját. Nem a térbe, az időbe lép­tem. Ott, azon a végtelen magyar pipacsos-szarkalá- bas tájon éreztem: Isten te­nyerén vagyok. Másodper­cekre talán, de sikerült el­hagyni az anyagi világot, s eggyé válni az univerzum­mal. Bódító érzés volt. szeretek utazgatni a világ­ban, piramisokat, sivatagot látni, évszázados kastélyok­ban bolyongani vagy tenger­ben fürödni. De mindezek csupán turistalátványossá­gok, fényképalbumba szánt érdekességek, megörökítésre késztető percek. Egyik sem volt az a tenyér és az a haza, amelynek jelentését dema­góg felhangokkal torzítjuk, politikai jelszóvá silányítjuk és ideológiákkal vértezzük fel. Azon a pipacsos magyar földön értettem meg, mit je­lent tartozni valahová. boldog ember vagyok, mert éreztem, mit jelent Isten te­nyerén állni, függetlenedni a hétköznapi világtól, az oly­kor nyomorúságos, filléres mindennapoktól. Ezek azok a pillanatok, amelyekről a külföldre távozással ka­cérkodók még nem tudhat­ják: nem cserélhetők fel euróbán utalt fizetésért, ide­gen nyelvért, befogadó or­szágért. Akkor sem, ha az ilyen pillanatokhoz kátyús utakon és gyakran egy hal­dokló, csődközeli falun át le­het eljutni. Mert Isten tenye­rét megtalálni csak ott le­het, ahová tartozunk. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Ünnepi könyvhét: őrök, kötetek, tolerancia, élhetőbb ország irodalom Kora délután egri alkotók is dedikáltak a könyvfiesztán, ahol az Agria Szaxofon Quartett is zenélt Esterházy Péter: - Természetes civil társadalmi öröm adhat erőt. Folytatás az 1. oldalról Az egri Eszterházy téren meg­tartott megnyitójában a Kossuth- díjas író arról beszélt: sokáigre­ménykedett abban, hogy Ma­gyarországon kialakul egy civil társadalmi öröm, ami erőt ad, amitől könnyebb lesz reg­gel felkelni, és jobb lesz élni az ország­ban Azt mondta: nem szeretne arról beszélni, kié ez az ország. Se Kádáré, se Hor- thyé - folytatta -, ez a magunk országa, csak azt nem tudjuk, kik vagyunk. A megnyitó kap­csán arra is utalt: a Szezám, tá­rulj! óhaja nem nyit meg min­dent. - Remélem, az egri könyv­hét meg fog nyílni - zárta szava­it. Megnyitóbeszédét nem zavar­ta meg közbekiabálás, a néhány tiltakozó is csendben hallgatta végig. A megnyitó után a megyei könyvtárban Molnár Ferenc ta­nár beszélgetett Es­terházy Péterrel a zsúfolásig megtelt olvasóteremben. Ehhez itt is a köny­vek és a biztonsági őrök adták a hátteret. Az aulá­ban a tiltakozók szórólapokat osztogattak, ezeken az író egy korábbi munkájából vett idéze­tek szerepeltek, alattuk pedig ez állt: méltatlan, hogy ő nyissa meg az ünnepi könyvhetet. ■ ■ Lehet írni köny­veket, de ez ke­vés. A remény forrása az olvasó. Szerencsés pillanat: könyvek és olvasók találkozása i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom