Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-23 / 145. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI miatt szükséges a belvízvédelem Több mint 400 millió forintból - hazai és uniós támogatásból - ké­szül el Pély teljes belterületi csa­padékvíz-elvezető hálózata. A kö­zelben zajló hanyi-tiszasülyi ár­apasztó építése miatt kiemelt fon­tosságú a mélyen fekvő község infrastruktúrájának kiépítése.- Még az ősszel elindulhat és egy, másfél éven belül megvaló­sulhat a száz százalékban támo­gatott beruházás - jelezte Ari Norman polgármester. - A be­ruházás a község teljes belterü­letét érinti, hiszen esősebb, árvl- zesebb időszak és az árapasztó megnyitása megemelheti a falu portáin, közterületein a belvizet. Hamarosan munkálatok kez­dődnek a sportpálya öltözőjében és a buszvárókban is. ■ Szükség lesz szellemi, fizikai dolgozókra is Várhatóan egy éven belül Tenken új üzemcsarnokot avatnak. A műanyag nyílászárókat gyártó üzem nyert pályázatot munka­hely-megtartásra és kapacitásbő­vítésre, ezután kezdték el a 3 ezer négyzetméteres üzemcsar­nok építését a falu határában. Bár a cél az álláshelyek meg­tartása, már most látható, hogy az új üzem átadása után szelle­mi és fizikai létszámbővítésre is szükség lesz. A tetőtérben kiala­kítandó ezer négyzetméteres iro­dahelyiségben jövő tavasszal ad­minisztratív dolgozók találhat­nak munkahelyet. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Hevesi kistérségi oldalunk legközelebb 2011. július 21-én jelenik meg. Nem dobták el a fakanalukat sem női sors A polgármester asszonyok hétköznapjai sokkal nehezebbek a férfiakénál Női országgyűlési képvi­selője még nem volt a dél­hevesi térségnek, ám ön- kormányzati cikluson­ként 3-4 polgármester asszony „befut”. Mit vál­lalnak a vezetői székbe ülő asszonyok? Szuromi Rita- Meg kellett tanulnom, hogyan válasszam külön a hivatást és a magánéletet, hiszen négy gyer­mek mellett másképp nem lett volna könnyű szervezni az éle­tet - mondja Forgács Jánosné, Erzsiké, Erdőtelek polgármes­ter asszonya, aki a vezetői szék­ben az első ciklusát tölti. A hiva­tali munka azonban egyáltalán nem volt újdonság számára, hi­szen megválasztása előtt Tarna- zsadány jegyzője volt, így a na­pi feladatok elvégzéséhez még ingázik is. A faluvezető vissza­emlékezése szerint sosem adó­dott probléma családon belül az ő elfoglaltságai miatt.- Volt az életünkben egy pil­lanat, amikor el kellett dönteni, hogy a férjem vagy én tanulunk- e tovább - foly­tatja. - Rám esett a választás, és innentől kezdve magától értetődő volt, hogy ő vállal többet a családért és az utódokért. Szerencsére a páromnak is kötetlen a munka­ideje, ezért rugalmasan tudjuk szervezni az életünket, főként úgy, hogy a gyerekek most már nagyok, önállóak. Erzsiké az 1990-es évek köze­pe óta a közigazgatásban dolgo­zik, a hivatali elfoglaltság pedig gyakran nem ér véget négy óra után. Ha a munka túlzottan igénybe vette az egyik napon, akkor a másikon ezt megpróbál­ta odahaza pótolni. Igazán nehéz addig volt a hétköznapok meg­szervezése, amíg a gyerekek ki­csik voltak, ő pedig a munkán és a családdal való törődésen túl ta­nult. Ilyenkor a hiányzó időt az éjszakai alvástól „lopta” el. S hogy nőként nehezebb-e ez a hivatás, mint férfiként? Tény, hogy sokkal többet kell egy nő­nek az asztalra letenni, mint egy férfinak. A nők vállát a háztartás is nyomja, még akkor is, ha a férj és a gyerekek is sokat segítenek. Forgács Jánosné a négy gyermek mellett is szívesen kertészkedik ■ Gyakran még a férjeknek is lennének protokolláris kötele­zettségeik.- Ahhoz, hogy beálljon egy harmonikus egyensúly, meg kellett tanulni a hivatást és a magánéletet különválasztanom - feleli. - A családom sokszor kérdezget este, mi történt nap­közben, de erről igyekszem a leg­kevesebbet be­szélni, részint mert köt a hiva­tali titoktartás, részint mert igyekszem a mun­kát nem hazavinni és a családomat terhelni ezzel. Most már nem gond két mobiltelefont fenntartani, így ha szabadságra megyek, a hivatalit kikapcso­lom. Egyébként az ajtóm min­dig nyitva áll, s tudják a helyiek is, ha nagy baj van, bármikor bekopogtathatnak. mv/Miwi kuoLiviiv uuoi-rw u -jujui ■ ■ iu^u uhui uvtuii riiu^unu FORGÁCS JANOSNE, ERZSIKÉ SZÜLETETT: Heves, I960, november 29. család: férjezett, 4 gyermek hobbi: kézimunka, kertészkedés Molnár Lászlóné, Bori máso­dik ciklusban irányítja Tarna- szentmiklóst. A hivatali munka tőle sem volt megválasztásakor idegen, korábban anyakönyvve­zetőként dolgozott ugyanott, ahol most elsőszámú irányító.- Mivel odahaza sosem volt semmi elhanyagolva, ezért a csa­ládom természetesnek fogadta el a hivatásomat - árulja el Mol­nár Lászlóné. - Ugyanúgy műve­lem a kertet, ellátom az állato­kat, kétnaponként főzök, rend­szeresen vasalok, mint az, aki „civil” pályán van. Munkát csak akkor viszek haza, ha testületi ülésre készülök, vagy beszámo­lót kell készítenem, olyankor éj­szaka nyugodt körülmények közt tudok dolgozni. Szerencsé­re kicsi az alvásigényem, éjjel 11 körül fekszem, és ma is hajnal 4- kor már talpon voltam. Bori szintén megtanulta azt, hogy a hivatali gondokkal nem terheli a családját, ám a kistele­pülés vezetőjeként az ő ajtaja is nyitva áll mindenki előtt. A hi­vatásából adódóan megtanulta, ha egy adott probléma megoldá­sában mással nem, de jó szóval segítem tud, az is a munkájával járó kötelessége. Családi háttér nélkül nem lehetne száztíz százalékot teljesíteni magyar csilla (képünkön), Kisköre polgármestere első ciklusos városi veze­tő. Ráadásul ő „hivatalon kívülről” ér­kezett, hiszen a foglalkozása pedagó­gus. A legfiatalabb női polgármester a térségben, ráadásul kisgyermeket nevel.- Amikor az embertől napi 100 vagy 110 százalékos teljesítményt várnak, annak teljesítéséhez családi háttér kell- mondja. - A szüleim minden olyan ■terhet igyekeznek a vállamról levenni, ami a napi életszervezéshez kötődik, be­fizetik a számlákat, intézik a privát le­velezésem. Arra viszont nagyon ügye­lek, hogy a gyermeknevelés ne szenved­je kárát a hivatali elfoglaltságomnak. Az estéket csak a fiammal töltöm, és a hétvégi rendezvényekre is ma­gammal viszem. Sütésre egyre ke­vesebb az időm, pedig nagyon ki­kapcsol, sőt ha idegesen megyek haza, éjszaka is képes vagyok feszültség-levezetés miatt sütni. Azért, mert nő vagyok, még soha nem ütköztem falakba, dp tény, hogy nekünk a gyer­meknevelés és háztartás miatt ezer­szer nehezebb a helytállás. MOLNÁR LASZLONE, BORI SZÜLETETT: 1955., Bika jegyében család: férjezett, 2 gyermek hobbi: rejtvényfejtés, kertészkedés S hogy a férj miben tudja se­gíteni a polgármester asszonyt?- Való igaz, hogy lennének a férjeknek is protokolláris köte­lességei a feleségeik mellett, ahogy fordítva is működik a do­log - válaszolja. - Falunapokon, rendezvényeken sokszor jó len­ne, ha mellettem lenne, de ő nem olyan típus, aki szereti ezeket az eseményeket, így megértő va­gyok. Ám azt be kell vallanom, hogy amikor látom a párban ér­kezőket, akkor egy kicsit hiány­zik mellőlem a társ. De a család így sincs mellőzve, a gyermeke­im Budapesten élnek, így ami­kor ők hazajönnek, ak­kor igyekszünk minden időt együtt tölteni. MAGYAR CSILLA SZÜLETETT: 1972., Vízöntő jegyében család: hajadon, 1 gyermek HOBBI: olvasás A legjobb iskola lett a mérai oktatás Vállalkozók, szülők segítik a versenyeztetést A tarnamérai általános iskola nyerte a „Heves megye legjobb eredményt elért iskolája” címet és vándorserleget. A helyi tan- intézményben sokéves hagyo­mánya van a tehetséggondozás­nak és a megyei vetélkedők szer­vezésének.- Büszkék vagyunk tanítvá­nyainkra, hiszen ebben a tanév­ben 82 versenyen közel száz gyer­mek vett részt, és többen országos vagy megyei győztesként tértek haza - mondta Kassáné Dér Gi­zella igazgató. - Elég csak a me­sevetélkedő országos harmadik, vagy a megyei matematika-vetél­kedő első helyét említem. Mind­ezen túl rajzpályázatokon, me­gyei helyesíró versenyen, olvasó­pályázaton, atlétikai versenyen, vers-, próza-, mesemondó és me­seíró versenyen, közlekedési ve­télkedőn szerepeltek tanulóink. Az eredmények mögött jelen­ős összefogás áll: a pedagógu­sok és a gyermekek jó kap­csolatán, az alapos felkészült­ségen túl a felnőttek igen jó hozzáállása is segíti az iskolá­ban dolgozók és tanulók sike­res munkáját. Számos esetben a szülők szállították, kísérték a gyermekeket a versenyekre, a szülői munkaközösség anyagi­lag támogatta a versenyeztetést. A fenntartó önkormányzat, va­lamint a helyi vállalkozók és az alapítványok is hozzájárultak a sikerek eléréséhez. ■ Kassáné Dér Gizella: Összefogás volt a siker kulcsa Kocsmában várták a híreket menekültek Kincstári fehérneműben érkeztek a rendőrök Ma már csak a legidősebb köm- leiek emlékeznek azokra a hábo­rús napokra, amikor a kincstár­tól kapott egy váltás fehérnemű­ben lengyelek érkeztek a faluba.- Negyven katonát irányítot­tak Kömlőre, köztük Lódz rend­őrségének tagjait is - idézi fel emlékeit Bessenyei lózsefné Kö­römi Mária. - A két katonai te­herautóval érkezett lengyel szál­lítmány csepp volt a tengerben, hiszen akkoriban 200 ezer len­gyel menekült el otthonából a szovjet megszállás elől. A ma­gyar kincstár egy váltás fehérne­művel és két takaróval látta el őket. A családunkhoz küldött külföldieknek a férfiak a széna­pajtában friss szalmából vetettek ágyat. Az asszonyok üstökben vi­zet forraltak, hiszen akkor már jó ideje nem fürödtek. Népes csalá­dunk lányai lelkesen szárították és vasalták a ruháikat. Marika néni visszaemlékezé­se szerint a beszállásolt férfiak segítettek a ház kö­rüli munkákban, az állatok etetésénél. Ellátásukról a ma­gyar állam gondos­kodott, minden dél­ben a falu kultúrházában terítet­tek meg nekik, de a házaknál végzett munka fejében is jó szív­vel látták őket az asztaloknál. A katonák reggelente részt vettek a misén, dr. Nemes János kántor megszerezte a lengyel himnusz magyar nyelvű szöve­gét, így a helyiek is bekapcso­lódtak az énekbe. A parancsno­kukat Oláh Sándor községi bíró­nál szállásolták el, a vendégek esténként Godó Zsigmond kocs­májában várták a híreket, me­lyeket a bécsi rádió adásából első világ­háborút megjárt bakák tolmácsol­tak. A katonák egy hajnalon távoztak. A sors érdekessége, hogy fél évszázaddal később Kömlő úgy létesített testvértelepülési kap­csolatot a lengyel Rychtal-lal, hogy közben már senki sem emlékezett a lódz-i negyven hontalanra... ■ ■ Húsz éve ápol­nak barátságot a lengyel Rychtal-lal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom