Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-22 / 144. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 22., SZERDA SZÓLÓ ES BOR Egri Borvidék: igen kedvező terméskilátások, növekvő árréssel- Az elmúlt évhez képest nagyon szépen mutat a szőlő: a korábbi rügyvizsgálatok alapján nagyobb fürtszám várható. A tavaszi faka- dáskor, majd a virágzáskor is ked­vező volt az időjárás, a növény így viszonylag gyorsan el is virágzott, ami egységesebb termést ígér - osztotta meg lapunkkal tapaszta­latait Varsányi Lajos, az Egri Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnöke. Szerinte komo­lyabb növényvédelmi probléma sem adódott, csak egy-két helyen jegyeztek fel molykártételt. - Ko­rai még termésbecslésre vállal­kozni, ami most látszik, az alap­ján a közepestől jobb mennyiség és nagyon jó minőség várható. Fejlődnek a fürtök. Akár nagyon jó is lehet az idei termés minősége. Az ugyanakkor már gondot je­lent, hogy a borértékesítésben tovább nő a termelői és kiskeres­kedelmi ár közti olló, ami már 300 százalék fölött jár: az alig 200 forintért felvásárolt bor a boltok polcaira már 600 forin­tért kerül, ami végső soron a ter­melőket sújtja. ■ A fővárosiakat meglepte a mátrai borok minősége A budapesti Borkollégium időről időre vendégségbe invitálja azo­kat a termelőket, akiknek bora­it alkalmasnak véli egy-egy ter­mőhely bemutatására. A Mátra eddig kissé háttérben volt eze­ken a fővárosi rendezvényeken, ezért nemrég a borvidék nyolc borásza kapott meghívót. Mészáros Gabriella, a Borkol­légium igazgatója elmondta: egyre szebb, egyedi és megbíz­ható kínálattal állhatnak a mát­rai termelők a fogyasztók elé, ám ezt csak kevesen tudják. A szak­ember szerint jóval hatékonyabb marketinggel maguk a mátrai borászok is sokat javíthatnának népszerűségükön. ■ Pincéből kelnek el a borok maróti attila A Sár-hegy zamatét rejtik a gyöngyösi palackok Maróti Attila. Talán kicsit módosítani kell a leendő pince tervein, de az biztos, hogy a feltörekvő Mátrai Borvidéken építi majd meg. Az idei egy jó év lehet, ha a politika és az időjárás bele nem szól véli Maróti Attila. Gyöngyös 2011-es városborának készítője bizakodó a Mátrai Borvi­dék jövőjét illetően is. Suha Péter Nincs azzal baj, hogy én csupán egy apró fogaskerék vagyok egy nagy gépezetben. Csak a gépezet működjön jól - határozza meg saját helyét és szerepét a Mátrai Borvidéken Maróti Attila. Az idei gyöngyösi városbor készítő­je azt mondja: a jó működés egyik feltétele lenne a kiszámít­hatóság, ami egy ideje már leg­kevésbé sem jellemző a szőlő- és borágazatra. Ám ezzel együtt is úgy látja, hiszi és reméli, hogy a borvidék felfelé tart.- A ’90-es években voltak kivá­ló esztendők, amikor ha az ember odatette magát a munkához, ak­kor megtalálhatta a számítását. Ám 2001 óta lefelé tart a dolog. De ezt választottam, hát csiná­lom. És bízom benne, hogy lesz jobb. A 2011-es évre például most végre normális palackos ár néz ki a piacon, amiből a tisztességes üzemek vissza fognak osztani a termelőknek. Talán - ha senki és semmi nem zavar bele - akkor végre kialakulhat egy egyensúlyi helyzet - mondja Maróti Attila. Főállásként 1999 óta foglalko­zik szőlőtermesztéssel, 45 hek­tár saját ültetvénye van, ezzel fe­lerészt tulajdonosa egy összesen 90 hektárt birtokló kft.-nek, ami további 90 hektárt integrátor­ként művel. A fő te­vékenység tehát a szőlészet. A borász­kodás méretét te­kintve is kézműves: 40-200 hektó bort készít egy-egy szüret alkalmával, hagyományos technológiával.- Tervezem a fejlesztést méret­ben és technológiában is, de a bo­rászatba csak a szőlőből tudok pénzt betenni. Választhattam vol­na más utat, de nem akartam, nem mertem hitelfelvételbe bele­vágni. És nem bánom, hogy má­sok szerint talán túlzottan is óva­tos voltam. Kész terveim vannak egy nagyobb és nagyon szép pin­cére, amit majd itt a borvidéken, egy forgalmas helyen szeretnék megépíteni. A 2002-ben készült elképzeléseket persze kicsit már módosítani kell. De a lényeg, a szándék és a meggyőződés válto­zatlan: a bort a pincéből kell elad­ni - közöl egy újabb alapvetést. Magyarázatként hozzáteszi: a mostani fogyasztási szokások ­Néha megtelik az ember, de mindig jön valami, ami továbblendít. bort, mosóport és plazmatévét ugyanott, a nagyáruházakban vesznek az emberek - nem ked­veznek a nagyüzemeknek sem, és a kézműves borászatoknak sem. Ez utóbbiak sikere nem is az áruházláncoktól várható, ha­nem a személyességtől.- Vannak visszatérő vásárlók, és mindig jönnek újak is, hiszen igyekszem - fő­ként a borvidéken kívül - bemutat­kozni, megismer­tetni magam. A pincében a vevő nem csak a boraimmal, velem is megismerkedik. Ez vagyok, ilyen vagyok, ilyen a borom. Itt nincs mellébeszélés. Ha tetszik, ha íz­lik neki, akkor jó szájízzel távo­zik. És visszajön. Egyre többen visszatérnek - igazolja a direkt értékesítés lényegét és sikerét. S a siker az, ami a holtpont­okon áüendít. Mert bár nem bán­ja, hogy közalkalmazotti állását hagyta ott ’99-ben a gazdálkodá­sért, nem titkolja, „olykor megte­lik az ember”. S ilyenkor jól jön egy elismerés, érkezzen fogyasz­tótól, kollégától, zsűritől.- Mindenki szeret nyerni, én is. Úgy vagyok ezzel: ha nem si­kerül, akkor nem kell vele foglal­kozni. Ha meg sikerül, akkor úgy van jól - a harmadik alapvetés Maróti Attilától. A Gyöngyös Vá­ros Bora címre kiválasztott 2010- es Olaszrizlingje mutatja: sike­rült. És így van jól. Hogy üzleti­leg is jó lesz-e, az majd kiderül, de önbizalmat mindenképp ad, hogy egy hagyományos úton ké­szült mátrai kézműves bor Gyön­gyös Város Bora 2011-ben. Egy olyan borásztól, aki amikor a hobbijáról kérdezném, annyit fe­lel: a szőlész-borász szakma nem munka, hanem életforma. Ezzel kelünk, ezzel fekszünk. Január elsejétől december 31-ig. MARÓTI ATTILA végzettség: agrármérnök (kertészeti szakirány) munkahelyek: Károly Róbert Pincészet, Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, 1999 óta családi gazdálkodó, vállalkozó. család: nős, egy gyermek édesapja. hobbi: családi kirándulások; foci, bár versenyszerűen már nem sportol az egykori NB III-as játékos. BORVIDÉKEINK Traktorverseny a Bikavér-ünnepen Az egri borászok összefogá­sát is hivatott demonstrálni az idén először megrende­zendő traktoros felvonulás, szépség- és gyorsulási ver­seny. A Bikavér-ünnep ki­egészítő programjaként júli­us 9-én, szombaton 15 óra­kor a Dobó térről indul a fel­díszített járművekből álló menet a színház elé, a gyor­sulási versenyt itt tartják 16 órától. A zsűriben dr. Torgyán József egykori kis­gazda-elnök, dr. Csernus Imre pszichiáter és Ganxsta Zolee rapper kap helyet. A pincék szépét is megválasztják Nagyrédén Kinyitnak a borospincék jú­nius 25-én Nagyrédén, ahol a finom nedűk kóstolói nem csak szomjukat olthatják, kemencében sült ételekkel éhségüket is csillapíthatják. A település különböző pont­jain kézműves- és néptánc­bemutató, valamint kirako­dóvásár várja az érdeklődő­ket. A nap végén megvá­lasztják a pincék szépét is, a díjat annak a pincének adják, amelyikre a legtöb­ben szavaznak. Sötétedés után pedig ünnepélyes talp- gyökér-égetést tartanak. Párizsban is tarolt a Mátrai Irsai Olivér A XXXII. Országos Borver­seny díjnyertesei közül 31 magyar borászat 44 tételét mutatták be Párizsban, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) székházában. A magyar bo­rok bemutatóját a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a párizsi magyar nagykövetség közösen szer­vezte. Yves Bénard, az OIV elnöke külön elismerését fe­jezte ki a magyar szőlő- és bortermelőknek a bemuta­tott borok minőségével kap­csolatban - közölte a HNT. A kóstoló során 15 borvidék termelői mutatkoztak be. A szakemberek körében sikert arattak a tipikusan magyar szőlőfajtákból készített bo­rok, mint a Kunsági Cser­szegi Fűszeres, a Mátrai Irsai Olivér, a Somlói Juh­fark, a Badacsonyi Kéknyelű és a Szekszárdi Kékfrankos. A bor már kész, a legenda most születik egri csillag Márciusban saját fesztivált kap az Egri Bikavér fehér testvére Harmincnégy alkotó összesen 43 munkával nevezett be az Eg­ri Csillag legendaíró pályázat­ra. A zsűrit Eperjes Károly Kos- suth-díjas színművész, dr. Ködöböcz Gábor, az EKF Ma­gyar Irodalomtudományi Tan­székének docense, Ipacs Géza grafikusművész, Gál Tibor egri borász és Varga Ottó, lapunk fő- szerkesztő-kiadó- igazgatója alkotja. Az eredményhir­detést július 9-én 18 órakor, a Bika­vér-ünnep kereté­ben az érsekkerti színpadon tart­Gál Tibor: - Az Egri Csillag segíti a fehér­borok értékesítését ják. Az első helyezett jutalma 200, a másodi­ké 100, a harmadiké 50 palack egri bor lesz, az utóbbi kettő sorsá­ról a közönség- szavazatok dön­tenek. (A pá­lyázatokat a , bírálatot kö­vetően a HE0L.hu n tesszük közzé.)- A piac nagy örömmel fogadta az Egri Csillagot, mert értelmez- hetőbbé teszi a bonyolultnak tar­tott Egri Borvidéket - jelentette ki Gál Tibor. - Ez azért lényeges, mert húsznál is több féle fehér szőlőfajtával dolgoznak a gazdák, az Egri Csillag révén viszont ezek nem külön-külön termékként je­lennek meg, hanem házasítva, közös koncepció alatt, ami a kom­munikációt és az értékesítést is egyszerűsítheti - mutatott rá a fi­atal egri borász. Elhangzott: a Bikavér-ünnepen már önálló sátrat kap az Egri Csil­lag. Gál Tibor megemlítette azt is, március harmadik hétvégéjén - hagyományteremtő szándékkal - már Egri Csillag-fesztivállal kö­szöntenék a tavaszt. ■ K. G. JATEKAHEOLHU-N! * Legalább hányféle bor há- zasításából készülhet az Egri Csillag? * Hány javaslat érkezett be az Egri Csillag névpályá­zatra? * Melyik évben mutatták be először hivatalosan az Egri Csillagot? A jó megoldást a HrOLhu portálunkon választhatják ki játé­kos kedvű borkedve­lő, 18 éven felüli ol­vasóink! Az új eljárással több vitamin marad a borban A szőlő- és borkultúra fenntart­hatóságát nem csak a rá gyako­rolt fizikai, kémiai és földtani té­nyezők hatása alapján, hanem különböző társadalmi szem­pontok szerint is megvizsgálták a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kolán (KRF) tanácskozó európai kutatók. Gergely Sándor, a KRF Kutató-Fejlesztő Központ pro­jektmenedzsere elmondta: az új vizsgálati tényezőre azért van szükség, mert feltételezik, hogy mind többen vannak, akik nem mint alkoholra tekintenek a bor­ra, hanem valóban kulturáltan fogyasztják. A tizenhárom ország részvéte­lével lezajlott konferencián be­számoltak a szakemberek a nö­vényvédőszer-felhasználás terü­letén elért eredményekről is. Eb­ből kiderült, hogy a kémiai anya­gok környezetre gyakorolt nem- kívánatos hatása ezredére csök­kent a 40-50 évvel ezelőtt ta­pasztaltakhoz képest. Emellett olyan új musterjesztési, borké­szítési eljárásokat is bemutattak, amelyek nemcsak tovább javít­ják a borok élvezeti értékét, ha­nem elősegítik, hogy a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok minél inkább kifejthessék az em­beri szervezet számára kedvező hatásukat. A prezentációban ha­zai szakemberek, többek között a KRF egri Szőlészeti, Borászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vettek. ■ J. M. t n

Next

/
Oldalképek
Tartalom