Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-21 / 143. szám

HEVES MEGYE GAZDASAGA Egervin-saga: negyedszerre is meghirdették a vállalat vagyonát Június 27-én 9 és 11 óra között adhatják be személyesen, köz­jegyző jelenlétében az egykori Egervin, ma Integrált Borgaz­daság Zrt. összes fellelhető va­gyonára vonatkozó pályázatu­kat az érdeklődők a Ratis Kft. egri fiókirodájában - tájékozta­tott Szűcs Zoltán, a felszámoló cég regionális igazgatója. Mint emlékeztetett, a teljes vagyonra ez a negyedik pályá­zati felhívásuk volt, összességé­ben viszont már a nyolcadiknál tartanak. Lényegi változtatás nincs a mostani kiírásban: közel nettó egymilliárd forintért árulják az Egri Borvidék hajdan meghatá­rozó vállalatát. - Bár vannak biztató jelek, ám majd csak 27- én dől el, ezúttal lesz-e vevő a borgazdaságra - tette hozzá a felszámoló képviselője. ■ Támogatják az erdősítést, legelők fásítását Még június 30-ig igényelhető uniós támogatás a mezőgazda- sági területek erdősítéséhez, va­lamint az agrár-erdészeti rend­szerek mezőgazdasági területe­ken való első létrehozásához. A támogatási kérelmeket az MVH formanyomtatványán az érintett erdőrészlet, illetve me­zőgazdasági terület fekvése sze­rint illetékes megyei kormány- hivatalok erdészeti igazgatósá­gához kell postán eljuttatni, ír­ja a Magyar Agrárkamara. Forrást juttatnak az agrár-er­dészeti rendszerek fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gaz­dálkodás fenntartására, a mo­zaikos tájszerkezet kialakításá­ra. A támogatásért hektáron­ként 100-150 fa telepítését, fenntartását írja elő a rendelet, igazolt származású szaporító^ anyaggal. Gyeptelepítéshez legalább négy fajból álló magkeverék használandó, melyből az egyik pillangós. Az első évi munkála­tokhoz alap- és kiegészítő támo­gatás is kérhető, amelyből léte­síthető kerítés vagy villany­pásztor, talajvédő padka, belvíz elleni bakhát. ■ Ü« HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 21., KEDD A szolgáltatói szektorban egyre több egyéni vállalkozó működik. Hevesben huszonöttel bővült tavaly a létszámuk. Képünk illusztráció. Visszafogták költségeiket egyéni vállalkozók Több a nyilvántartott, de kevesebb a működő Kisebb bevételt értek el tavaly az egyéni vállalko­zások, de kiadásaikat is jócskán lefaragták. Négy- ezer-nyolcszáz embernek adtak munkát. Tóth Balázs Az adóalany-nyilvántartás sze­rint Heves megyében tavaly év végén 12.340 egyéni vállalkozó volt, az országoshoz hasonlóan két százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tevékenységet folytató, értékelhető bevallást adó egyéni vállalkozások száma azonban két százalékkal keve­sebb volt a megelőző évinél, 10.505 fő, csökkent a főfoglalko­zású és nyugdíjas vállalkozók létszáma. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a Heves megyei egyéni vállalko­zók 2010-ben 64,877 milliárd fo­rint bevételt realizáltak, amely 8,6 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, míg országos szin­ten csupán 4 százalékos vissza­esés következett be. A legna­gyobb mértékű bevallás és forga­lom-visszaesés - megyei és nem­zetgazdasági szinten egyaránt - az ÉVA hatálya alá tartozók kö­rében következett be. Ebben sze­Tételes költségelszámolású vállalkozások eredménye 2010-ben Bevallók (db) Bevétel (millió Ft) Eredmény (millió Ft) Nyereséges 5055 41383 2 364 Veszteséges 2932 13 795-1771 Nullás 906 4 674 0 Hat százalékkal részesednek az adóbefizetésekből AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK tavaly 8,107 milliárd forintot fizettek be SZIA, ÁFA, EVA, TB járulék és EHO jogcímeken az ál­lamkasszába, ez a megyei összes adóbevétel 6,1 szá­zalékát tette ki, ismertette a számokat lukács György, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adó- igazgatóságának ve­zetője (képünkön). A kiemelt adóbevé­telek együttesen 7,7 százalékkal maga­sabbak a 2009. évinél, ám nem érik el a 2008-as szin­tet A megyében a legnagyobb bevételt, 596 millió forintot egy kereskedő jegyezte, 2009-ben 607 millió forinttal egy épí­tőipari vállalkozás vezette a rangsort. A legnagyobb nye­reséget, közel 73 mil­lió forintot egy szak­mai, tudományos, műszaki tevékeny­ség ágazatba tar­tozó vállalkozás érte el, egy évvel korábban 50 mil­lió forinttal egy ke reskedő állt az élen repet játszott az is, hogy többen visszatértek a számukra kedve­zőbb tételes költségelszámolás­ra. A megyében az egyéni vállal­kozások 85 százaléka tartozott utóbbi körbe, míg 9 százalékuk EVA-s és 6 százalékuk átalány- adózó volt. A költségeikkel tételesen el­számoló egyéni vállalkozók - ők közel 8900 an voltak tavaly - a megelőző évinél jóval, 8,7 száza­lékkal kevesebb, összesen 59,852 milliárd forint bevételre tettek szert. Mivel a bevallók szá­ma ennél jóval kisebb mérték­ben, alig egy százalékkal csök­kent, az egy vállalkozóra jutó adóköteles bevétel 7,8 százalék­kal, 7,298 millió forintról 6,73 millió forintra mérséklődött. Ezen vállalkozások jövedelmező­sége viszont megyei és országos szinten is egyaránt javult, hiszen a bevételektől nagyobb mérték­ben estek az elszámolt költségek. A legtöbb költségelszámoló vál­lalkozó, több mint 6700 legfel­jebb ötmilliós bevételt könyvel­hetett el tavaly, de az ő összesen 9,63 milliárd forintjuk csak az egyéni vállalkozói bevétel ló szá­zalékát adta. A hatszázaléknyi, Nőtt a foglalkoztatott! létszám és a nyereség a megyében az egyéni vállalko­zások eredménye több mint másfélszeresére, a 2009-es 591 millió forintról 916 millióra emelkedett. Adózott eredmé­nyük tavaly 3,882 milliárd fo­rint volt, azaz mérsékelten nőtt. Az összevont eredmény egy év alatt hatszorosára, 593 millió forintra nőtt, az ötezer nyeresé­ges vállalkozás 2,36 milliárd nyereséget ért el, míg a közel háromezer veszteséges vállalko­zó 1,77 milliárdos mínuszt ter­melt. Több mint kilencszáz egyéni vállalkozó nullás egyen­legről számolt be. Az egyéni vállalkozói kivétek visszaestek, a foglalkoztatottak száma 48- cal bővült, 4788-ra emelkedett. 25 millió forintot meghaladó ár­bevételű vállalkozásé volt a befo­lyó összegek több mint fele, 31,8 milliárd forint. Az átalányadózók bevétele átlagban 1,53 millió, az EVA-s alanyoké átlagban 4,23 millió forintot tett ki. GAZDASÁGI HÍREK Fogyasztóvédelem és idegenforgalom EGER A Heves Megyei Kor­mányhivatal Fogyasztóvédel­mi Felügyelősége a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen elő­adást tart az idegenforgalmi szezon fogyasztóvédelmi el­várásairól. Szerdán fél tizen­egykor a HKIK székházában Pintér István, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság fő­igazgatója a hivatal szemlé­letváltásáról tart tájékozta­tót, majd Czuppon Rita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője, il­letve dr. Bernáth Luca, a He­ves megyei felügyelőségének vezetője ismerteti az idei el­várásokat. A Korrekt Partner Védjegy bevezetéséről File Sándor, a HKIK gazdaságfej­lesztési igazgatója beszél, a. Turisztikai Desztináció Me­nedzsment szerepéről pedig Dancsok Ágnes, az Egri TDM megbízott menedzsere mesél majd. Jelentkezni Pintérné Dobó Tündénélle- het a tunde@hkik.hu e-mail címen. Küldöttgyűlést tart az agrárkamara gyöngyös A Heves Megyei Agrárkamara június 27-én 15 órától tartja küldöttgyűlé­sét Gyöngyösön, a Károly Ró­bert Hotel „A” épület rendez­vénytermében. Az egységes kérelmek megyei helyzetéről Simon Attila, a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hiva­tal Heves megyei kirendelt­ségvezetője ad jelentést, Vágner Ákos, az agrárkama­ra megyei titkára pedig az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltét­elei kialakításáról, illetve a megyei szervezet tavalyi te­vékenységéről és költségveté­séről ad elő. A küldöttgyűlé­sen átadják a Heves Megye Mezőgazdaságáért Díjat. Kitüntetések az ipartestületnél EGER Az Eger és Vidéke Ipar­testület pénteken délután fél ötkor tartja éves közgyűlését az Ipartestület székházában. Beszámolók hangzanak el a testület munkájáról, s kitün­tetéseket is átadnak. A köz­gyűlést rendhagyó módon bográcsozással zárják. Észak-Magyarország a lengyelek nagy kedvence turizmus Egyre több külföldi jön a régióba, de még mindig a főváros a legvonzóbb úti cél Kevéssel ugyan, de több külföl­di látogató érkezett hazánkba az idei első negyedévben, mint 2010 azonos időszakában. A 7,6 millió külföldi összesen 16,6 millió napot töltött el Magyaror­szágon, mindkét adat egyszáza­lékos növekedést takar. A turis­ták háromnegyede csupán egy napra érkezett hazánkba, akik­nek közel négytizede csak átuta­zóban tartózkodott nálunk. Vá­sárolni egyre kevesebben jár­nak Magyarországra. A KSH szerint az egynapos lá­togatók jelentős része Szlováki­ából, Ausztriából és Romániából érkezik. Sok a cseh és horvát ki­ránduló is. Egyre többen jönnek huzamosabb időre, a több nap­ra érkező 1,8 millió utazó közel négyötöde turisztikai céllal láto­gatott hazánkba, a legnagyobb számban Németországból, Ro­mániából és Ausztriából. A hosszabb pihenésre érkezők fe­jenként hat napig élvezték ven­dégszeretetünket. A válság kö­vetkeztében azonban költekezé­süket visszafogták, hiszen 208 milliárd forintot fizettek ki kü­Részesedés a külföldi vendégforga- bmból 2011 első negyedévében ( Észak­Tlsza-tó Magyarország 1-3 éjszaka 7,6 0,3 4 vagy több éjszaka 2,4 0,2 összesen 5,8 0,2 forrás: KSH A hazánkba látogató ázsiai utazók 1,7 százaléka fordul meg régiónkban lönböző termékekre, szolgálta­tásokra, ez pedig 4 százalékos csökkenést jelent. A külföldiek kedvenc turiszti­kai területe még mindig Buda­pest és a Nyugat-Dunántúli ré­gió voltak, együtt összesen het­ven százalékos részesedéssel. Észak-Magyarországra a külföl­di turisták 5,8, a Tisza-tóra 0,2 százalékuk látogatott el, előbbi 4,1 százalékról javított sokat, míg utóbbi 0,3 százalékos része­sedéséből veszített. Régiónkat különösképpen kedvelték a lengyelek és a Szlo­vákiából érkezők. A Tisza-tóhoz a hazánkba látogató lengyelek és svájciak, illetve afrikaiak közül viszonylag sokan jöttek el. ■ A kárenyhítési alapba várják a befizetéseket A hónap végéig kell befizetni­ük hozzájárulásukat a Nemze­ti Kárenyhítési Rendszerbe az alaphoz csatlakozott gazdálko­dóknak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az egy­séges kérelem végleges terület­adataira alapozva hivatalos ér­tesítésben ismerteti az érintet­tekkel a hozzájárulás pontos összegét. Befizetni csak banki átutalással lehet, s az előírt kö­telezettség teljes összegét leg­később június 30-án jóvá kell, hogy írják a kárenyhítési lebo­nyolítási számlán. A törvény ér­telmében a mulasztóktól be kell hajtani a hátralékot, s eb­ben az esetben nem kap pénzt az alapból. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom