Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 138. szám

5 Hollandiai mesterpecás bemutatója a Szabics-kikötőben Vízbe lógathatta a lábát gátőr „A mai Tisza már nem természetes, hanem ember alkotta” EGYPERCES INTERJÚ Százmilliók kellenének árvédelemre- Ha a gátról lenéztünk, minde­nütt erdő borította az árteret. De szép is volt! - nosztalgiázik sarudi házukban Manci néni, Nagy József egykori gátőr neje, aki férjével évtizedeket töltött a Tisza-parti gátőrházban. A családfő kubikusként kezd­te, csatornaőrként folytatta, vé­gül gátőr lett. Mindenhol szor­galma miatt figyeltek fel rá, így egyik lehetőség hozta a másikat. A sorsfordító nap az életükben 1964. november 1-je volt, ami­kor elfoglalhatták az 5/3-as gát­őrházat, vagyis a cserőközit.- Az ártérre a Kis-Tisza hídja- in lehetett lejutni - idézi a múl­tat Nagy József. - Cserőköznél volt egy nagyon erős betonúid, Sarudnál egy betonalapokon ál­ló fahíd, Újlőrincfalván meg egy elfuserált, ami nem sokkal ké­sőbb, hogy átadták, összedőlt. Jla lenéztünk a gátról, az ártéren marhacsordák legeltek. Minden falunak volt gulyája. Gátőri munkája idején létesí­tették a kiskörei erőművet, töltöt­ték fel a tározótót.- Annyit tudtunk, hogy fen­tebb van egy erőmű, ilyen lesz a kiskörei is - emlékezik a hajda­ni gátőr. - Többet nem mondtak, nem is kérdezhettük. Tarra kel­lett vágni az ártéri erdőt. Elin­dultunk Tiszanánáról és halad­tunk észak felé. A víz örökre elnyelte a hidakat is, amelyek betonszerkezete a tó­ban nyugszik.- Az ártér víz alá került, a Kis- Tisza pedig eltűnt - mondja Jó­zsi bácsi. - Akkorra már hozzá­szoktunk a munkákhoz, meg különben is azt mondták ne­künk, jó világ jön ránk, mert ha felülünk a gátra, a vízbe tudjuk lógatni a lábunkat!- Nekem is mondták, hogy magát meg azért irigylik majd, mert otthonról lógathatja a lábát a vízbe - szól közbe Manci néni. A nagy építkezések idejét a nagy árvizek sem kímélték. Nagy Az 1970-es nagy árvíz emlékezete A Tiszán az egyik legkomo­lyabb árvíz az 1970-es volt. Három hónapig tartott a védekezés. A közeli nagy­fordítói részen terméskővel védték a gátat, mert meg­csúszott. Az akkori gát bel­ső oldala téglával volt ki­építve, e közé úgynevezett pilótafát hordtak, amit 4-5 méteres rőzsehengerrel tömtek ki Kitelepítési terv mégsem készült, bíztak a gátak erejében. Józsefet több dunai áradáshoz is elvezényelték, gyakran hónapo­kat volt távol. A gátőrházban asz- szony egyedül ennyi ideig nem maradhatott, ezért Manci néni ilyenkor kisegítő embert kapott. A Nagy család szívesen emlék­szik mind a négy szakaszmér­nökre, akikkel együtt dolgoztak.- Szerettük mindegyiket, mert tudtak fegyelmet tartani, de ha fehér asztal mellett ültünk, akkor emberként, sőt barátként beszél­Nagy József ma már nem jár ki a Tiszára. A kedvünkért ült csónakba, hogy felidézze a folyó szépségét. Műtárgyak is maradtak a víz alatt a tisza-tó kialakításának utolsó üteme meglehetősen gyors volt. Ennek tudható be az, hogy nem maradt idő a kidöntött fákat kihordani, sem a hídalapokat felrobban­tak velünk - mesélik. Manci né­ni legkedvesebb emlékei Lédi és Gyöngyi, a két kicsi őz. Ő nevel­te, etetgette őket cumisüvegből, olyan szelídek voltak, hogy ha el­kiabálta magát, jöttek egy hívó szóra. Egyszer aztán elmaradtak, talán a túlzott emberszeretetük okozta a vesztüket. A családfőt is sok szép pillanattal ajándékozták meg a vadak, előfordult, hogy tő­le három méterre szoptatta a gi- dát az őzmama. tani. Minden a víz alá került. Épület szerencsére ekkor már nem állt az ártéren, az egyko­ri Tiszahalász területén fekvő erdészházat már korábban széthordták. Nagy József, miután nyugdíjba ment, még kijárt a Tisza-tóra hor- gászni, ám idővel a felszerelést is eladta. Ez már nem az ő világa.- Ma már a turizmus dominál, odalett a természet szépsége - jegyzi meg. - Régen olyan erdők voltak, amelyek árnyat adtak. Ma szinte el sem lehet húzódni a nap melege elől. Nekünk ez már nem az a Tisza, amelyik az emlékeinkben él. Nem termé­szetes, hanem ember alkotta. 2011. JUNIUS 15., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Minden kezdő és profi horgász­nak élményt adott Villem Stolk süllőspecialista a tiszaörvényi Szabics-kikötőben tartott előadá­sában. A holland mesterpecás el­árulta: a csali árnyéka legalább olyan fontos, mint a színe, és szí­vesen alkalmaz csalira permete­zett feromonokat is. A radar és a GPS segítségét egyaránt kihasz­náló pecás a vízmeder szerkeze­te alapján választ horgászhelyet. ■ A csali árnyéka olyan fontos, mint a színe, a holland pecás szerint. A beszámoló második részé­ben a hollandiai halgazdálko­dásról szólt. Náluk gyakori volt, hogy naponta 40-50 süllőt fog­tak, de hosszú időn át ennyi hal elvitele ökológiai katasztrófát okozna. A problémát már húsz éve felismerték, és napi kettőre korlátozták a kiemelhető kopol­tyúsok számát. A nagyobb ha­lakra is bevezettek felső korlá­tot, ami szerint 75 centi felett ti­los elvinni a süllőt. A rendőrség naplót vezet a horgászokról, rendszeres ellen­őrzéssel mindent tudnak a szo­kásaikról. Vagyis a horgász ta­nulmányozza a halat, a halak őr­zői pedig a horgászt. Ezt egészí­ti ki hazájában élénk klubélet, amely segít kiszűrni az etikát­lan horgászokat. ■ Szűrés, sport az óvodai dolgozók napján Egerben Első alkalommal rendezték meg a megyeszékhelyen az Óvodai Dolgozók Napját a Kossuth Zsu­zsa szakközépiskola sportpályá­ján. A játékos sportvetélkedőkön és szakmai előadásokon a város valamennyi gyermekintézmé­nyének dolgozója részt vett. A hagyományteremtő céllal szervezett rendezvényen az egri Markhot Ferenc Kórház szakem­berei ingyenes szűrést biztosí­tottak a közel háromszáz jelenlé­vőnek. Az egri óvónők viszon­zásként július 4-től két héten át szakmai segítséget nyújtanak a kórház nyári napközijében, ame­lyet az intézmény dolgozóinak gyermekei vesznek igénybe. ■ Virtuóz személyiség a XIX. századból A rózsaszentmártoni önkor­mányzat vezetése július köze­pén nyújtja be pályázatát ar­ra a 300 millió forintos euró­pai uniós támogatásra, amely­ből a csapadékvíz-elvezetést szeretnék megoldani.- Mióta küzd a település az árvizekkel?- Évtizedes problémát orvo­solnánk - mondta Sipos János- né polgármester. - A bajok 1953-ban kezdődtek, amikor a bánya védelmi okokból módo­sította az Ágói-patak nyomvo­nalát. Emellett esős időben völ- gyes-dombos községünkre há­rom oldalról, ezerhektáros víz­gyűjtő területről zúdul az ár, s ez már kezelhetetlen.- A pályázati pénz birtoká­ban melyek a legfontosabb teendők?- A külterületen záportáro­zó épülne, s az egész falut kör­gyűrű övárok védené. A legve­szélyeztetettebb utcákban fe­dett árokrendszert létesíte­nénk. Az Ágói-patakot meg­tisztítanánk, s bizonyos sza­kaszokon leburkolnánk. Oly­annyira reménykedünk a tá­mogatás elnyerésében, hogy az előkészítő munkálatokat novemberben elkezdtük.- Mikor indulhatna a beru­házás?- A pályázat eredményhir­detése ősszel várható. Addigra befejeződne a csatornaépítés, így az utak rendbetétele előtt ezt a feladatot is elvégezhet­nénk. Anyagilag sem terhelné meg túlságosan a községet a fejlesztés, mivel „csupán” az ötszázalékos önerőről kellene gondoskodnunk. ■ T. 0. Sípos - Három Irányból zúdul Rózsára a víz Gyöngyire és Lédire úgy emlékszik Manci néni, mintha csak tegnap etette volna őket cumisüvegből. Az egykori gátőrfeleség állatok tucatjait nevelte, amíg a férjét áradásokhoz vezényelték. Szuromi Rita verseny Liszt Ferenc életéről, munkásságáról adtak számot a diákok Húsz város, 120 iskola és 222 öt­tagú csapat. Összesen ennyien vesznek részt az Országos Liszt Ferenc Műveltségi Vetélkedőn, melynek kezdeményezője és szervezője az érdi Körösi Csorna Sándor Általános Iskola volt. Egerben a városi elődöntőn hat csapat közül a Lenkey János Általános Iskola diákjai jutottak tovább maximális pontszámmal. A győztesek szeptember 10-én Érden az országos területi kis- döntőn mérhetik össze tudásu­kat a megyei jogú városok kép- | viselőivel. J A10-15 évesek számára kiírt | négyfordulós játék fő célja, hogy £ a fiatal korosztályhoz is köze- A Lenkey János Általános Iskola tanulói maximális pontszámmal holtver- lebb hozzák Liszt Ferenc életét senyben végeztek az élen a Farkas Ferenc Zeneiskolával és munkásságát. Az életút feltá­rásával a diákok megismerked­hetnek egy gazdag személyiség cselekedeteivel, gondolkodás- módjával, virtuóz előadó-művé­szetével, ami akár példaértékű­vé is válhat az ifjúság számára. A játékon résztvevők műveket hallgattak és elemeztek, melyek segítségével bepillanthattak nemcsak a XIX. századi zenei életbe, hanem a magyar és az eu­rópai kultúra világába is. Megyeszékhelyünkön a zenei műveltségi játékot Varga Károly nyugalmazott zenetanár vezette, aki korábban 25 évig a Magyar Televízióban, 45 éven keresztül pedig a Magyar Rádióban veze­tett zenei műsorokat. ■ HIRDETÉS SZÉCHÉNYI TERV Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és konzorciumi partnere, a Füzesabonyi Városi Intézményi Központ az ARIADNÉ PROGRAM - találd meg a saját utad az építő közösségekben @tanulás, képzés, önfejlesztés által című TÁMOP 3.2.3/08/1-2009-0042 sz. projekt során 2-szer 300 órás képzést tartott munkaképes korú, inaktív, az általános iskola 5. osztályát el nem végzett felnó'ttek számára „5-6. osztályos felzárkóztató képzés” címmel. A program célja volt, hogy megkönnyítse a résztvevők mindennapi életben való boldogulását. A tanulók bizonyítványt kaptak az osztályok elvégzéséről, amely a továbblépés lehetőségét teremti meg számukra a munka világa felé. A képzés főbb elemei voltak az egyéni és kiscsoportos képességfejlesztések, illetve az általános műveltséget megalapozó tantárgyak oktatása. ■ti Fejleutésl Ügynökség *».uj*itchtnyrt trv.gov.hu EGRI KULTURÁLIS ÉS ! művészeti központ valósul meg. (281391-335618) t I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom