Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-11 / 136. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 11., SZOMBAT Eper nem lesz a fagyasztóban alacsony ár Nagyon kevesen termelnek, és már frissiben elfogy a gyümölcs Képviselők kampányoltak a magyar áruk mellett Az idei esztendőben egyáltalán nem dolgoztak fel epret a nagyrédei hűtőházban. A bogyós gyümölcsök korábban munkát és biztos jövedelmet adtak, ám ma már az őstermelőknek nem éri meg a termesztés. Juhász Marianna A nagy érdeklődésnek köszönhetően gyorsan létre is jött a bogyósgyümölcs-szakcsoport, 1700 taggal. Ők végezték a kézi munkát, a Szőlőskert Szövetkezet a gépi technológiát, az öntözést és a növényvédelmet. A rendszerváltás után minden megváltozott, és a faluban szép lassan elsorvadt a termesztés, eltűntek a rédei határból a málna-, szeder- és eperültetvények. Akik mégis folytatták, azok az elmúlt években már nem a nagyrédei hűtőháznak adták le a termést, hanem a kereskedőknek, akik magasabb áron tudják felvásárolni, mint amit az ipari alapanyagért a hűtőház tud fizetni. Cseh László, a Jász-Tész Kft. Nagyrédei Hűtőház igazgatója szerint ez a termelési színvonal visszaesését is gyorsítja, mivel az üzem már nem érdekelt a magas minőségű technológiai szolgáltatás biztosításában.- Nem csak az ültetvények, hanem azok az emberek is kiöregedtek, akik értettek a kultúra megműveléséhez. A fiatalabb generáció már nem akarja vállalni, hogy hétvégén vagy hajnalonta málnát szedjen. Ráadásul az emberek nem szívesen fektetnek energiát abba a munkába, aminek a jövedelmezősége nagyot csökkent - sorolja az ágazat hanyatlásának okait az igazgató. - A bogyós- gyümölcs-termesztés visszaesése országos jejenség. Húsz éve még évi 25 ezer tonna málnát fagyasztottunk. Ennek ma csak a nyersanyagértéke 8-10 milliárd forint lenne. Igaz, az összegnek a vállalkozókra jutó részaránya az éves megélhetéshez nem volna elég, azonban megfelelő kiegészítő jövedelmet biztosíthatna. Sajnos ez sem elég vonzó, a fiatalok nem vállalkoznak a termesztésre. Az eper ára (kg) Felvásárlási ár Bolti, piaci ár f- Az édesanyám egy háztájiból még egy Ladát vett a testvéremnek. De nem ám akármilyet, a legújabbat - egyenesedik ki a nagyrédei földjén éppen epret szedő Jekkel Angyalka, aki szerint ma három háztáji terméséből sem telne autóra. - Most a viszonteladó többet keres a gyümölcsön, mint a termelők. Az epret kilónként 350-400 forintért adjuk oda, amit a kereskedő akár 700-ért is értékesíthet. A pénzünkből nagy terveket nem lehet szőni, inkább jövedelemkiegészítésnek jó. Ezért is foglalkozunk eperrel egyre kevesebben. Pedig a kilencvenes évek közepén hazánk egyik legnagyobb bogyósgyümölcs-termést adó körzeteként tartották számon Nagyrédét. Több mint száz hektáron termett a szamóca, a málna, a pöszméte és a szeder. Ennek ma már nyoma sincs. Mindössze 15 hektáron gazdálkodnak a helybeliek.- Minden megvolt ahhoz, hogy ne az ország másik végéből érkező, sokszor kifogásolt minőségű termést dolgozza fel a nagyrédei hűtőház, hiszen itt is volt földterület, lehetett öntözni, és éltek itt is szorgos emberek, akik annak idején örömmel vágtak bele a huszonöt-harminc éve még jövedelmező bogyósgyü- mölcs-termesztésbe - emlékszik vissza Benedek László kertészmérnök, akit 1981-ben kértek fel arra, hogy a nagyrédei mellett irányítsa és segítse a Szécsényben, Vámosgyörkön, Nagyfügeden és Tarnaörsön folyó gyümölcstermesztést is. A munka kihívás volt Benedek Lászlónak. Ő tanította meg a mezőgazdasági munka fortélyaira azokat, akik újonnan kezdtek gazdálkodni. A rendszerváltást követően minden megváltozott, és a faluban lassan elsorvadt a bogyós gyümölcsök termesztése. Egyre kevesebben foglalkoznak epertermesztéssel. Nem éri meg. Ma már nem vagyunk eléggé szorgalmasak- nem csak a jövedelmezőséggel van itt gond, hiszen sokan még akkor is műveljük a földet, ha tudjuk, hogy mind az eper, mind pedig a málna csak a tavalyi bevétel felét hozza majd - vélekedik Balázs Csaba őstermelő. - A két-három évvel ezelőtti felvásárlóiár-csökkenés is elvette az emberek kedvét, de talán sokkal jellemzőbb, hogy a fiatalok már másként viszonyulnak a mezőgazdasághoz. Azt látom, a szüléink sokkal szorgalmasabbak voltak, mint például az én korosztályom. A harmincas éveiben járó fiatalember heti 50 órát tölt a gyümölcsösében amellett, hogy napi 8 órát dolgozik hűtőgépkezelőként. Azt mondja, két kicsi gyerek mellett nem engedheti meg magának, hogy ne gazdálkodjon. Jövőre már a felesége is segíteni tud neki, mert a kisebb gyermek is egyéves lesz. Ha a fiatalasszony „ki- kilózza” az epret, akkor a piacon a dupláját is megkeresheti annak, amit az idén kapnak a felvásárlótól a gyümölcsért. Nagyrédei hűtőház: inkább zöldséget fagyasztanak és inkább itthonra eper híján zöldborsóval indult a termelés a nagyrédi hűtőházban, ahol nem kevesebb, mint ezer tonna gyümölcs feldolgozását tervezték, de már világos, hogy az elképzelés teljesíthetetlen.- Alkalmazkodnunk kell a mezőgazdaságban végbemenő szerkezetváltáshoz, és át kell állnunk a zöldségfagyasztásra. Az értékesítésben is szükséges a struktúraváltás, mert a csaknem 70 százalékos export-részarány a gyümölcsmennyiség csökkenése miatt 30 százalékra esett vissza. Éppen ezért belföldön, országos üzletláncokban szeretnénk megjelenni a termékeinkkel - mondta Cseh László, a hűtőház igazgatója. Egri önkormányzati képviselők is csatlakoztak a Védd a magyart, vedd a magyart! elnevezésű országos kezdeményezéshez. Pénteken Mártonná Adler Ildikó és Gál Judit az egri piac előtt hívta fel a figyelmet arra, hogy minden eszközzel támogatni kell a magyar gazdaságot és a hazai termelőket. Kiemelték: a hazai gazdálkodók segítése, a magyar agrárium életben tartása minden polgár közös felelőssége. A képviselők azt tanácsolják a helyi és környékbeli embereknek is, hogy amikor csak tehetik, a hazai - köztük az egri - termelők portékáit részesítsék előnyben. Mártonná Adler Ildikó kiemelte, hogy nem csupán a piacokon vásárol hazai gazdálkodóktól, hanem arra is figyel, hogy a nagyobb boltok polcairól is magyar árut tegyen minden alkalommal a kosarába. A Köztársasági Elnöki Hivatal országos kezdeményezéséhez csaüakoztak a megyeszékhelyek polgármesteri hivatalai, valamint Schmittné Makray Katalin is. Az akció keretében, a köz- társasági elnök feleségével egy időben tizennyolc megyei jogú város polgármester-feleségei, képviselői vagy a hivatalban kiválasztott hölgydolgozók a helyi piacon, a helyi zöldségeseknél egyszerre vásároltak magyar élelmiszereket. ■ Informatikai - fejlesztések a megyeszékhelyen Közel kétszázmillió forintból fejlesztették az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények informatikai infrastruktúráját Egerben. A pályázati úton elnyert összegből az iskolákba háromszázhárom személyi számítógép és száztizenkilenc interaktiv táblákkal, notebookokkal és projektorokkal felszerelt modern tantermi szett került. Emellett wifi-csomagokat, a szükséges szoftvereket és a sajátos nevelési igényű tanulók informatikai oktatását segítő speciális eszközöket is kaptak az intézmények. Az eszközbeszerzéseken kívül a programban támogatták a pedagógusok továbbképzését is. ■ dohnál áron A fiatalon elment alkotó tárlata Egerben Szergej Jeszenyin költeményei az orosz klubban Munkahelyet teremtenek, és még pénzt is spórolnak Az MKB Bank egri épületében a közelmúltban fájdalmasan fiatalon elhunyt művész hagyatékából nyílt az életművet bemutató kiállítás, amely a Dohnál Áron Kiállítóterem névadója s egyben első rendezvénye is volt. A megnyitó méltatásai felidézték az alkotó emberi karakterét és művészi pályáját. Az egri kötődésű Dohnál Áron (1977-2009) már huszonévesen a hazai képzőművészet élvonalbeli alkotói közé tartozott. Sokoldalú emberként bölcseleti és művészeti tudása a fizika iránti érdeklődéssel párosult. Több műfajban dolgozó, kereső-kutató és megoldó művész volt, a fény szerelmese. ■ Volt ismerősök, barátok idézték fel Dohnál Áron elétútját Dr. Lőrincz Julianna, az Eszter- házy Károly Főiskola tanára mutatta be Szergej Jeszenyin költészetét csütörtökön este a Bródy Sándor Heves Megyei és Városi Könyvtárban. Az egri Orosz Nyelvi Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közösen szervezte meg az Orosz Kulturális Napokat Egerben. Az igazi szellemi csemegéket nyújtó kiállításokat, előadásokat felvonultató programsorozat június 16-án, csütörtökön délután öt órakor tartja záróeseményét az egri Kálvin Házban. A „Dve gitárt” együttes az Orosz dalok estjén kedvelt énekekkel és népdalokkal várja az orosz kultúrára fogékonyakat. ■ Folytatás az 1. oldalról A visontai erőmű kezdeményezése azért is jelentős, mert a tapasztalatok alapján a fuvarozási tevékenység jelentősen visz- szaesik az őszi és a téli időszakban, amikor leállnak a mezőgazdasági, valamint az útépítési munkák. A lignitértékesítésben résztvevő vállalkozóknak a Mátrai Erőmű Zrt. árkedvezményt ad, valamint csökkenti a kereskedők kockázatát azzal, hogy a kezelés során megromlott tüzelőanyagot eladási áron visszavásárolja, valamint a nem értékesített készletet visszaveszi, és nem kell érte fizetni. Valaska József, az igazgatóság elnöke elmondta: az alacsony ár miatt az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakossági kereslet a lignit iránt, ugyanis szénnel a felére csökkenthető télen a fűtés és a melegvíz-előállítás költsége. Az idén a Mátrai Erőmű Zrt. csaknem 500 mülió forintos beruházással kiépített egy modern, minőségi szénkiadást biztosító rendszert Visontán és Bükk- ábrányban is annak érdekében, hogy a megnövekedett igényeket ki tudja elégíteni. A bánya kiadási pontjain a tüzelőanyag nettó ára mázsánként 448 forint, ez kevesebb mint a fele az alternatív tüzelőanyagok árának, igaz, a kezelése is nehézkesebb. , ■
