Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-02 / 101. szám

2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Halat, csónakot és fát is loptak a csapatban járó tiszai tolvajok A lász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tiszai vízi rendőrei különös csapatot buk­tattak le. A Kiskörei Vízirendészeti Rendőrőrs munkatársai a Tisza tiszaburai szakaszánál figyelő- J szolgálatot láttak el a Szajoli Ha­lász Kft. halőreivel közösen. A rendőrök a hajnali órákban két gyanús személyre lettek figyel­mesek, akik csónakkal, varsák­kal halakat fogtak. Elszámolta­tásuk során megállapították, hogy engedéllyel nem rendel­keztek. Nem sokkal később a harmadik társukat is elcsípték, aki a figyelő szerepét töltötte be a lopásnál. Előállításuk után gyorsan kiderült, hogy az elmúlt időszakban közel tíz hasonló lo­pást követtek el a folyón. ■ A tolvajok még a lopás­hoz használt csónakot is lopták. A tolvajok még a csónakot is lop­ták bűntényeikhez. A házkutatá- | sok során lefoglaltak még közel öt köbméter nyárfát is, melyek szin­tén bűncselekményekből szár­maznak. A rendőrség többrendbe­li lopás bűncselekmény elköveté­se miatt folytat nyomozást. ■ Kiemelt ellenőrzések a Bükkben A szép idő beköszöntővel egyre többen indulnak kirándulni. A látogatók mozgását erősebben ellenőrzik a következő hónapok­ban a Bükki Nemzeti Park foko­zottan védett területein, így a Peskőnél, a Háromkőnél, a Tar­kőnél, a dédesl Kisvár-sziklánál. Eszerint a K-jelzésű turistaút Peskő-szikla fölött vezető szaka­száról letérni tilos. A Tarkő kilá­tópontja a Keskeny-rét (Három­kő), valamint az Őserdő irányából csak a jelzett turistaúton közelít­hető meg. Az Őserdő felől érkezők a sziklaperemhez vezető kitapo­sott, „rövidítő” nyomot nem hasz­nálhatják, azt a helyszínen szala­gozással lezárják. A Tarkőre fölér­ve csak a kijelölt területen belül lehet tartózkodni. A dédesi Kis­vár-szikla mellett elhaladó S és KL jelzésekről is tilos letérni. ■ MEGYEI KÖRKÉP Óvoda, mint közösségi tér Waldorf A módszerben összhangban van a szív, a kéz és a fej A Waldorf óvoda olyan környezetet teremt a gyermek számára, ahol minden érzékszervével megtapasztalhatja a világban lévő jót Civil összefogással Wal­dorf óvodát indítanának Egerben. Van rá igény, de a lehetőségek szűkösek. Bocsi Rita- Az Egri Waldorf Alapítvány 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy Egerben Waldorf pedagó­giai rendszerű oktatási intéz­ményt alapítson és tartson fenn- mondja Szlaukó Mónika, aki élére állt a kezdeményezésnek. Az alapítvány Szarvaskőben működtetett Waldorf játszóházat évekig, de óvoda és iskola alapí­tására még nem került sor. Alap­vetően azért, mert nem találtak olyan létesítményt, amely egyfe­lől megfelelne a pedagógiai prog­ram célkitűzéseinek, másfelől igen drága egy ilyen épületet megvenni vagy akár bérelni. Most találtak egy kertes házat, ami a Gárdonyi kert 5. számú in­gatlana. Ez a Gárdonyi-ház mel­lett van, és az egri önkormányzat tulajdona. A létesítmény, a mö­V GYORSSZAVAZAS ll Ön járatná-e Waldorf óvodába gyermekét? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. götte található udvarával és ősfás kertjével, megfelelő lenne, továb­bá az Almagyar városrészben fekszik, ahol jelenleg nem mű­ködik óvoda. Mivel az épület évek óta üresen áll, ezért renová­lásra és átalakításra szorul. Az alapítvány a szülők segítségével, támogatók bevonásával szeretné felújítani a házat. A tervek között szerepel az is, hogy a Waldorf óvoda folytatásaként iskolát is in­dítanának felmenő rendszerben, amely részben itt, részben pedig, az épületet kinőve, akár egy má­sik intézményen belül vagy azon kívül valósulna meg. A Benedek Elek Óvoda vezető­je, Gál Judit, mivel szimpatizál a Waldorf pedagógiával, ezért az alapítvány elé tárta lehetőség­ként, hogy a Vallon utcában lévő óvoda földszintjén közösen kiala­kíthatnának egy integrált csopor­tot, amelyben a Waldorf pedagó­gia mellett a fejlesztő pedagógiák is teret kapnának. így befogadhat­nának látás- vagy mozgássérült gyerekeket is. Ő úgy látja, egy ilyen óvoda működőképesebb len­ne egy már meglévő önkormány­zati intézményben, hiszen sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb en­nek a fenntartása, mintha alapít­ványi, szülői vagy szponzorációs segítséggel tartanák fönn. Jelenleg mindkét elképzelés­ről tárgyalnak, és a döntéshozó­kon, a szülőkön és támogatókon múlik, hogy a Waldorf pedagó­gia talál-e magának helyet a városban. Az egész családot bevonják a nevelésbe A waldorf pedagógiai rendszerű intézményeket jellem zően szülői összefogással, nonprofit, civil szerveze­tek támogatásával hozzák létre és tartják fenn. Ebben helyi cégek és az önkormányzat is kisebb- nagyobb szerepet szoktak vállalni, hiszen köz­érdekű feladatot látnak el - mondta el SZLAUKÓ MÓNIKA (képünkön). - A Waldorf óvodák és iskolák az egész csa- A ládot bevonják a nevelésbe a programs m kon keresztül: természetes alapanyagú játékok készítésével, kertgondozással és szabadidős tevé­kenység szervezésével. Vagyis egyben közösség­építő feladatokat is ellát, így az épület és a hoz­zá tartozó kert közösségi térként is funkcionál. Tiszteletben tartják a gyermek egyediségét REFORMPEDAGÓGIA alatt azoknak az irányzatoknak az összefoglaló elnevezését értjük, amelyek a pedagógi­ai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására, és a gyermeki egyéniség önállóságának és szabadságának megvalósítá­sára törekednek. A reform- pedagógiák a XIX. század utolsó évtizedétől a XX. szá­zad húszas éveinek végéig jöttek létre Európában és az Egyesült Államokban. Irány­zatai közül Magyarországon a Waldorf pedagógia az egyik legismertebb - tudtuk meg dr. Virág Iréntől, az egri Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Tanszé­kének docensétől. A Waldorf pedagógia tiszte­letben tartja minden gyermek egyediségét, nagy hangsúlyt fektet az egyéni képességek és a tehetség kibon­takozására, az élet- kori sajátosságokra. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztését : egyformán fontosnak tartja, ezért a szív, a kéz és a fej pedagógiá­jának is nevezik. EGYPERCES INTERJÚ A magyarral kezdenek az érettségizők Ma országszerte megkezdőd­nek az érettségi vizsgák. Dr. Sipos Mihályt, a Neumann Já­nos Középiskola és Kollégium igazgatóját kérdeztük.- Milyen rend szerint zajla­nak az érettségik?- A magyar nyelv és iroda­lom írásbeli vizsgával veszi kezdetét a középiskolai tanul­mányokat lezáró megmérette­tés. Az írásbelik az elkövetke­ző két hétben lesznek. A ma­gyar mellett minden érettségi­zőnek vizsgázni kell még ma­tematikából, történelemből, egy idegen nyelvből, valamint egy kötelezően választandó tárgyból.- Mi az oka a korai, május 2-ai kezdésnek?- Elsősorban az, hogy az érettségi kétszintű. Az írásbe­li esetében a vizsga nem igé­nyel külön időpontot, de a szó­belinél már igen. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat, ame­lyeknek az időpontját az okta­tási hivatal határozza meg, jú­nius 14-éig kell lebonyolítani, ezt követik a középszintűek, már az iskola által megadott napokon.- Bonyolítja a helyzetet az előérettségi?- Nem különösebben, mert a fiatalabb évfolyamok tanulói a rendes érettségizőkkel együtt teszik le a vizsgáikat. A tapasz­talat azt mutatja, hogy főként idegen nyelvből vállalkoznak a tanulók az előrehozott vizsgá­ra. De vannak olyanok is, akik a vizsgarutin megszerzése mi­att előérettségiznek. t Dr. Sípos Mihály: - Előérettségizni y főként idegen w nyelvből szoktak Tisztelet. Lengyelországból érkezett az a szobor, amit tegnap a bol­doggá avatott II. János Pál pápa emlékére állítottak a nagyrédei templomban. Az egykori egyházfőt ábrázoló 150 centiméteres alko­tást egy helybeli család ajándékozta az egyházközségnek. A szobrot a vasárnapi misén áldotta meg Juhász Zoltán plébános. Termőhelyek és szüreti időpontok kutatóintézet Ezúttal kísérleti borok kerültek az ítészek poharába- Az eddigi két év tapasztalatai alapján azt mondhatjuk: a ked­vezőbb kitettségű termőhelye­ken kisebb jelentősége Van a szüreti időpontnak, az inkább a bor stílusát befolyásolja. A ked­vezőtlenebb kitettségű termőhe­lyeken viszont nagyobb jelentő­sége van a szüreti időpontnak, itt csak több zöldmunkával és precízebb termesztési technoló­giával lehet jobb minőséget elér­ni. Minderről dr. Bálo Borbála, az egri Szőlészeti-Borászati Ku­tatóintézet igazgatója beszélt la­punknak annak kapcsán, hogy a napokban tartották meg a kísér­leti borok bírálatát. Elhangzott: mintegy harminc szakember vett részt az intézet Összesen 31 mintát kóstoltak meg a borbírák az egri kutatóban hagyományos bemutatóján, ahol a fő hangsúly a különböző ter­mőhelyekről, különböző idő­pontokban szüretelt szőlőből ké­szült borokon volt. Ezek mellett Kékfrankos kiónokat, különbö­ző élesztőkkel erjesztett, illetve az intézetben korábban nemesí­tett hibrid szőlőfajtákból készült borokat is, összesen 31 mintát kóstoltak a bírák. Dr. Bálo Borbála ugyanakkor azt is elmondta: az értékelés­nél fontos szempont volt a 2010-es borokban a tavalyi ked­vezőtlen csapadékviszonyok nyomán megmutatkozó nö­vényvédelmi problémák, így például a feketerothadás jelen­létének elemzése is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom