Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-20 / 117. szám

2011. MÁJUS 20., PÉNTEK 7 INTERJÚ szűcs László Az egész ország profitál a fogászati turizmus fejlesztéséből - Ha kapnának is állami forrást, azt is visszafizetnék - Ezer fogorvos itthon tartását célozzák meg INGYENKENYÉRRE NINCS SZÜKSÉG Nem kapott pénzt a költ­ségvetésből a fogászati tu­rizmus fejlesztésére ala­kult Orvosi Turizmus Iro­da (OTI). Ha kapna is, visszafizetné, nincs szük­sége ingyen kenyérre - jelentette ki a 37 éves Szűcs László elnök-vezér­igazgató a lapunknak és a Világgazdaságnak adott interjújában. Nógrádi Tóth Erzsébet- A miniszterelnök nem csak elfogadta a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konfe­renciára szóló meghívást, de együttműködési nyilatkozatot is aláírt önnel a fogászati tu­rizmus vezető pozíciójának megtartására. Miért éppen ez az egészségügyi terület nyerte el Orbán Viktor elismerését?- Erről a miniszterelnök urat kellene megkérdeznie. A kor­mány már az Új Széchenyi-terv- ben (ÚSZT) kitörési pontként je­lölte meg az egészségipar fejlesz­tését, amelynek az orvosi szol­gáltatásokon alapuló turizmus az egyik legfontosabb területe. Mintaértékű, ahogy az itt dolgo­zó mikro- és kisvállalkozások önmaguk erejéből 40 százalékos európai piaci részesedést értek el. Mondjon ehhez hasonló ága­zatot. Egyébként az előző kor­mányzatok is egyeztettek már a szakma képviselőivel a támoga­tásról, de nem történt semmi.- Mert állami pénzek nélkül is nagyon jól megy a szakma.- Ez ma már nem így van. A fogászati turizmus évente 60-70 milliárd forint bevétellel büsz­kélkedhet, de a pénz harmadát külföldi betegközvetítő cégek fö­lözik le. Olyanok, amelyek 1,5,2, 5 millió forintos befektetéssel vesznek egy laptopot, két-három telefont, beülnek egy szuterén- be, és onnan toborozzák a pá­cienseket.- Ez bizony ronthatja az országimázst.- Nem csak azt. A külföldi be­tegközvetítők elviszik a magyar fogászatok bevételének 25-35 százalékát, mindenfajta hozzá­adott érték nélkül. Ezért sok fo­gászat vált veszteségessé. Egy orvosi praxis kiépítése 55-60 millió forint, ehhez jön még a praxist működtető 2-3 szakem­ber bére. Ezt a pénz valahogy elő kell teremteni, de 30 százalékos mínusszal indítani minden munkanapot nehéz vállalás.- Ezután az Orvosi Turizmus Irodáé lenne a közvetítői díj. Mennyit kell majd önöknek fizetni?- Terveink szerint a szolgálta­tás díja induláskor a bruttó bevé­tel 15 százaléka lesz, de a forga­lom növekedésével ez 4-5 év múl­va 10,5 százalékra csökken. A különbözet a fogorvosnál marad.- Hányán csatlakoztak a prog­ramjukhoz?- Eddig 150-en a 350400, kül­földiekkel foglalkozó fogászat kö­zül. A fogászati turizmus nálunk 2007-ben érte el a csúcsát. Olyan jól ment, hogy mindenki elkez­dett hitelből fejleszteni. Aztán be­következett a 2008-as pénzügyi válság, és az angol piacról dolgo­zó fogászok elvesztették a profit­jukat. Ám nem mertek árat emel­ni, mert a betegek átpártoltak vol­na a lengyel fogászatokhoz. In­kább működési hiteleket vettek föl, de a bankok az addig fedezet nélküli hitelekhez csakhamar fe­dezetet kértek. Ez teremtette meg az ágazatfejlesztési program ki­dolgozásának igényét.- A hitelválság más ágazatot is érintett.- Igen, azonban csak kevés olyan van közöttük, amelyikben ekkora fejlesztési potenciál van, mint a fogászati turizmusban.- Sok egészségügyi szakterü­let nyithatna még a külföld fe­lé. Miért éppen önök a nyerők?- A fogászati turizmus fejlesz­tésére kidolgozott program arról szól, hogy közel 10 éves időtávot figyelembe véve nyereséges együttműködés alakulhat ki az állam, a magánszektor, a fogor­vosi szakma és a turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló ágazatok között, amiből az egész ország profitálhat.- Ugyanezt meg lehetne tenni, mondjuk a szépészeti sebé­szettel. )'- Célunk, hogy az orvosi turiz­mus fejlesztési program fogor­vosokkal kialakított modelljét más területeken is alkalmazzuk, ha azok szakemberei ugyan­ilyen összefogást tudnak felmu­tatni. Lehetséges szakma még a reumatológia, az ortopédia, és bi­zonyos szempontból az esztéti­kai sebészet.- A konferenciájukat követő héten a kormány 1 milliárd fo­rintot csoportosított át a fogá­szati turizmus fejlesztésére a rendkívüli kormányzati intéz­kedés előirányzatából.- A híresztelések ellenére sem az Orvosi Turizmus Iroda, sem a felügyelő bizottság elnöke, Bá- torfi Béla fogorvos, sem a hoz­zánk kötődő civilszervezetek egyetlen fillért nem kaptak a cél­zott pénzből. Ha ez ilyen egysze­rűen menne, miért kellett volna nekem az elmúlt háromnegyed évben száznál több megbeszélé­sen érvelni, hogy elismerjék a fogászati turizmus fejlesztésé­nek szükségességét? A program előkészítése 2009 októberében kezdődött azzal, hogy felmértük a fogászati turizmus piacát. Tisz­tában voltunk azzal, hogy csak egy megalapozott koncepció bir­tokában kereshetjük föl a Nem­zeti Fejlesztési Minisztériumot, így kerülhetett be 2010-ben az USZT vitairatának egészségipar fejlesztésével foglalkozó részébe a fogászati turizmus jövőjére ki­dolgozott program néhány ele­me, amelyet a januárban meg­hirdetett ÚSZT-be is beemeltek.- Ez utóbbiban 1100 milliár- dot meghaladó pályázati forrá­sok vannak, amelyek érinthe­tik önöket. Az ÜTI Zrt., illetve a Bátorfi doktorral tavaly nyá­ron közösen alapított Dental World Hungary Kft. készül a pályázatokra? Szűcs László: A pénzügyi-hitelezési válság béklyóba kötötte a fogásza­tokat - ezt most megpróbáljuk feloldani, hogy ismét prosperáljon a fogászati turizmus- Ha megfelelünk a pályázati feltételeknek, igen. De egy friss projektcég általában nem szo­kott megfelelni. Cégeink tavaly nyáron és ősszel alakultak, és tudtommal kétéves működés, két lezárt éves mérleg kell a pá­lyázatok többségéhez. Mi a koc­kázati tőkére vagyunk optimali­zálva. Nem reménykedik abban, hogy a kormány a kiemelt tá­mogatásokra elkülönített pénz­forrásból juttat önöknek is?- Tárgyalunk a Nemzeti Fej­lesztési Minisztériummal, de ar­ról nem tudok nyilatkozni, hogy bármiféle pénzforrást kapnánk. Ha kapnánk állami forrást, egy idő múlva azt is visszafizetnénk, mert nincs szükségünk ingyen kenyérre. Jelenleg az a gond, hogy a pénzügyi-hitelezési válság béklyóba kötötte a fogászatokat, de ha ezt a közvetítői jutalék felé- re-harmadára csökkentésével, a páciensek számának megduplá­zásával, és a kapacitások jobb ki­használásával sikerülne felolda­ni, az egész ország jól járna.- 5-7 év múlva tőzsdére vin­nék a vállalkozásukat.- Igen, ez a transzparens mű­ködés érdekében is fontos lenne.- Hogyan sikerült megnyerni a hazai orvosi egyetemek ne­ves személyiségeit a fogászati turisztika Professzori Taná­csába?- Számukra perspektíva, hogy olyan szakmai munkában vesznek részt, ami történelmi jelentőségű a fogorvostudo­mány számára. Ilyen összefo­gás, ráadásul az állam segítő szándékával támogatva, még nem volt a fogászat történeté­ben. Jelenleg a tanács minden tagja társadalmi munkában dol­gozik, a fogászati turizmus fej­lesztésének szakmai kereteit és a minőségbiztosítási rendszert ők dolgozzák ki. Magyarország, a szakma és a betegek érdeke az is, hogy a 15 millió forintért kiképzett fogorvosok kivándor­lását megakadályozzuk, akik például Svédországban akár 8000 euróért tudnának elhe­lyezkedni. Névjegy szűcs LÁSZLÓ, (37 éves) Budapesten született. 1992-99 Danubius Grand Hotel Margitsziget 1996-99 televíziós szerkesztő 1999 február óta D&B 2001 Show & Entertainment - igaz­gató, független producer 2000 január: York Communi­cation Kft. médiaügynökség ­ügyvezető igazgató 2009-2010 Magyar Fogá­szati Turizmus Fejlesztési Program gazdaságfejlesztési program - alapító, projektvezető 2010 július: Dental World Hungary Kft. - tulajdonos 2010 augusztus: Magyar Fogá­szati Turizmus Szervező Kft, Ma­gyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft - ügyvezető, tulajdonos 2010 SZEPTEMBER: AdWorth Kft. - ügyvezető igazgató, tulaj­donos, Digital Board Networks Kft. - ügyvezető igazgató 2010 OKTÓBER: Orvosi TuríZ- mus Iroda Zrt. - elnök-vezér­igazgató- Mi haszna származik az önök munkájából az államnak?- A fogorvosok itthon tartása mellett közös érdekünk az is, hogy az országban maradjon an­nak a 15-20 milliárd forintnak egy része, amit most a közvetí­tők kivisznek. Továbbá az, hogy a fogászati turizmus fejlesztésé­vel rövidesen akár 80-150 ezer páciens jöhet az országba, és így csak az OTI által közvetített be­tegek szolgáltatásai után továb­bi 4-6 milliárd forint adó kerül­het be az államkasszába. Három­ezer új munkahelyet teremtünk, 1000 fogorvos itthon tartását cé­lozzuk meg.- A nyereségből visszacsorgat­nak a közbiztosító fogászati el­látásba?- A választ a minőségbiztosí­tási és az akkreditációs rendszer fogja megmondani. De nem vár­ható el egyetlen szervezőirodától sem, hogy külföldi beteget irá­nyítson egy olyan orvoshoz, aki idegen nyelvet nem beszél, és nem képezi folyamatosan magát és a munkatársait. Egyébként egy a közbiztosító által finanszí­rozott és némi magánbeteget el­látó orvos évente körülbelül 14- 15 ezer dollárt „termel”, míg a külföldiekkel foglalkozó fogor­vos 140-150 ezret. £ v;- Ön a pécsi egyetemen vég­zett, azt követően pedig bejár­ta jóformán a vüágot. Hogyan kötött ki végül a fogászoknál?- Keresztapámnak köszönhe­tően - aki a bécsi Mátyás Pince egyik vezetője és a szakmában nagy legenda volt - már 14 éve­sen beleszerettem a gasztronó­miába, majd a szállodaiparba, így már 23 éve a turizmussal is foglalkozom. 15 éve foglalkozom médiával és kommunikációval, 10 éve projektfejlesztéssel, de a zenekaraimmal háromszor kör- beturnéztam már az országot. Több mint tíz évig dolgoztam az RTL Klubnak, egy műsorhoz kapcsolódva ausztráliai ösztön­díjat is elnyertem egy 2006-os cannes-i fesztiválon. De Horvát­országban is forgattam a balká­ni háború után, ott találkoztam a horvát származású, amerikai borásszal, Miljenko Grgichcsel, akivel Kaliforniában, Napa Valley-ben forgathattam egy do­kumentumfilmet.- Mondja, mit nem csinált maga eddig az életében?- Ezen én is sokat gondolkod­tam. De azért van egypár dolog még.- Végül engedje meg, hogy rá­kérdezzek: az ön vezetőtársa, Bátorfi Béla valóban az Orbán család fogorvosa?- Bátorfi doktor minden tudá­sáért, sikeréért keményen meg­dolgozott az elmúlt évtizedek­ben. Több olyan újítást dolgozott ki a 2000-es évek elején, ami ké­sőbb, a magyar fogászati turiz­musban példátlan módon, kül­földi betegek ezreit vonzotta be az országba. Egyedülálló praxis­működési struktúrát fejlesztett ki a fogászati turizmusra. A mi­niszterelnök úrral kapcsolatos orvosi kérdésekben pedig sze­rintem a Miniszterelnökséget kell megkérdezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom