Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-14 / 112. szám

Májusban megalakulhat az Ifjúsági Kerekasztal A megyeszékhely Ifjúsági Cse­lekvési Tervéről tanácskoztak tegnap a Városházán az egri fia­talok és a velük kapcsolatban ál­ló intézmények és szervezetek képviselői. Elhangzott: még má­jusban létrehozzák az Ifjúsági Kerekasztalt, ahol a tervek sze­rint a fiatalabb korosztály is több lehetőséget kap arra, hogy hoz­zászólhasson Eger ifjúságát is érintő témákhoz. ■ Az egri önkormányzat nagyobb szerepet szán a fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek. Ismeretes: a megyeszékhely közgyűlése elfogadta a város if­júsági koncepcióját, amelyben nagyobb szerepet szán az önkor­mányzat a fiatalokkal foglalko­zó szervezeteknek. A közelmúlt­ban döntöttek arról is, hogy a belvárosban kialakítanak egy if­júsági információs és tanácsadó irodát, illetve felállítják az Ifjúsá­gi Kerekasztalt, így tovább növe­kedhet a korosztály érdekérvé­nyesítési lehetősége. Az egyeztetés résztvevői egy­öntetűen támogatták a kerékasz­tal létrehozását, ugyanakkor töb­ben kiemelték: a megyeszékhely Ifjúsági Cselekvési Tervének szövegét a közeljövőben még pontosítani kell. ■ 2 A gazdasággal,, a versmondás is jól megfér Két díjat is elhoztak a gyöngyö­si Károly Róbert Főiskola (KRF) Ká-Ró színkörösei az egri Eszterházy Károly Főiskolán megrendezett Kálnoky László Nemzetközi Egyetemi és Főisko­lai Versmondó Versenyről. Az első alkalommal megtar­tott, egyetemi és főiskolai hall­gatóknak kiírt megmérettetésen Bihari Sára, Ivanyik Tímea és Czakó András képviselte a gyöngyösi intézményt. Gazdasá­gi profilú iskolaként egyedül a KRF vett részt a versenyen, ép­pen ezért örültek annak, hogy versmondó hallgatóik két díjat is elhoztak. Művészi teljesítmé­nyéért Bihari Sára és Czakó And­rás kapott különdíjat. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁJUS 14., SZOMBAT Uj lőirányok, új óvásokkal vadászcélok Tudatos állományszabályozással a védett állatokért Kovács János- Úgy vélem, meg lehet találni az ésszerű megegyezést a termé­szetvédelem érdekeivel, az érté­kek megóvása és egyes, koráb­ban védettnek minősített, de má­ra túlszaporodott fajok tudatos ál­lományszabályozása között - hangsúlyozza a vadászok és a ter­mészetvédők közt az elmúlt he­tekben kipattant vita kapcsán Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadászkamara elnöke. A hazai zöldszervezetek nyílt levélben tiltakoztak Semjén Zsolt javaslata ellen. A miniszterelnök­helyettes - az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként- néhány védett faj vadászhatóvá tételét szorgalmazta. A civilszer­vezetek szerint elfogadhatatlan, hogy az erősödő külföldi és hazai igények miatt lehessen vadászni a veszélyeztetett fajokat. Semjén Zsolt az erdei szalonka tavaszi vadászatának visszaállí­tásánál a nemzeti hagyományok­ra hivatkozott, mondván: a Ma­gyarországon évente elejtett 2000 szalonka nem befolyásolja az eu­rópai állomány létszámát. Semjén vadászhatóvá tenné a nyári és a kanadai ludat, a barát­récét, a menyétet és a nyusztot is.- Heves megyében évente 100-150 szalonkát ejtenek el ez az állomány nagyságához képest elenyésző - jegyzi meg Farkas László Márton. A megyei vadászkamara el­nöke szerint a felmérések alapján sem indokolja semmi, hogy a meg­határozott tilalmi időn kívül olyan védett, fölsza­porodott állo­mányú fajo­kat, mint a nyári lúd, vagy néhány ragadozó madarat és kisemlőst ne lehetne vadászni. A nagyvadak vadászata nemzeti hagyománynak számít. Azzá válhat néhány védett faj elejtése is.- Ezek a túlnőtt állományok környezeti pusztítást is végezhet­nek - mondja a szakember. - Egy- egy nagyobb, 60-80 példányos lúdcsapat képes letarolni a terü­letet, savas ürülékük kiégeti a föl­det. De például a hollók száma is jelentősen nőtt az elmúlt évtize­dekben. 1965-69-ben alig 10 pár élt belőlük a Blikkben, ma nem tudunk úgy vadászni Aldebrő környékén, hogy ne gyűlne oda rögtön egy csapat - teszi hozzá. A természetvédők közelmúlt­ban megfogalmazott nyílt levelét aláírta az egri Életfa Környezet- védő Szövetség is. Mint Fónagy Gergely, a szervezet munkatársa elmondta, egyetértenek a termé­szetvédelmi aggályokkal: határo­zottan tiltakoznak az erdei sza­lonka, a fenyőrigó, ä fürj, a vad­gerle, a barátréce, az egerészölyv, a héja, a barna réti héja, a holló, a menyét és a nyuszt vadászha­tóvá tétele ellen. Nem a túlzott óvás a tökéletes megoldás * A túlzott védelem más fajok és a gazdálkodás rovására is mehet - erő­sítette meg FARKAS LÁSZLÓ MÁRTON (képünkön) is. Ezért a tanácsos egyes fajok helyzetét felülvizs­gálni, s megfelelő állomány esetén csökkenteni a védelmet. Né­hány védett faj - ilyen a seregély és a kormorán - gazdálkodási gon­dokat is okozhat, a kanadai ludat például a tíz legveszélyesebben terjeszkedő madárfaj között tartják szá­mon. A több évtizedes védelem miatt túlszaporodott szárnyas és szőrmés ragadozók az éne­kesmadarak állományában olyan károkat okozhatnak, amelyek a kipusztulás szélére sodorhatják azokat. Ha nem vizsgálják felül egyes ragadozó fajok védettségét, akkor né­hány éven belül a fácán és a mezei nyúl fennmaradása is veszélybe kerülhet. Veszélyben vannak a menyétek is A civilek figyelmeztetnek: a túlszaporodott nagyvadállo­mány ma bizonyítottan aka­dálya a természetszerű erdő gazdálkodásnak, a minőségi vadgazdálkodásnak, ráadá­sul nagy károkat okoz nem csak a mezőgazdaságnak, a biológiai sokszínűség védel­mének is. A természetvédők körében most a hazai me- nyétfélék védelmének megerő sítéséről folyik a vita, ugyanis állományuk az utóbbi tíz év­ben apadóban van. Ugyanak­kor a ragadozó madarak egyedszámáról nem állnak rendelkezésre adatok, mivel egyedszámuk felmérésére nincs elegendő pénz. GVORSSZAVAZAS li ön megengedné-e a veszélyezte­tett fajok vadászhatővá tételét? Szavazzon hírportálunkon vasárnap 15 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. non __ / # A természetvédők szerint egyes védett fajok korlá­tozott vadászhatóvá tétele is veszélyezteti az egyen­súlyt. A vadászok úgy vé­lik: nem természetpusztí­tásról, hanem sokkal in­kább ésszerű állomány­szabályozásról van szó. ABASÁRTÓL Bélapátfalva tárlat Május 17- ig még látogatható Major Sándorné „Horgolt álmok” című időszaki kiállítása a Gesztenyés Kiállítóházban. A kézimunkák a ház nyitvatartási idejében tekint­hetők meg. Eget MOZGÁS Egészségnapot és mozgásfesztivált tartanak va­sárnap 9 órától a Dr. Kemény Fe­renc Körcsarnokban. A program­ban látványos dance-, step- és aerofitt-versenyek is szerepelnek. A vetélkedő a kisgyerekeknek 12 órától, a nagyobbaknak és a fel­nőtteknek 14 órától kezdődik. Egerbocs VIRÁGOSItÁS Ma tart­ják a település első Zöld Napját. A fiatalok, iskolások, tanárok, ön­kéntesek és az önkormányzati képviselők 9-14 óra között sze­metet szednek, fákat, virágokat és cserjéket ültetnek a buszmeg­állónál, a kultúrháznál és néhány, a városlakók által javasolt helye­ken. Ezenkívül tűzrakóhelyet ké­szítenek a kultúrház kertjében, s padokat is felállítanak. A Sport­nál vaddisznópörköltet főznek, amelyből minden résztvevő kap. Este nyolctól Zöld Nap-bulit tarta­nak. Esőnap május 21-e. Gyöngyös sportcentrum Egy új sportcentrum megnyitásával ünnepli a kihívás napját a Károly Róbert Főiskola. A Bene úti sport- komplexumot nyílt napon ismer­hetik meg az érdeklődők, akik ek­kor vehetik majd birtokba a város egyetlen műjégpályáját is. Az egész napos rendezvénysorozat május 18-án éjfélkor kezdődik. A programot hivatalosan május 19-én 9 órakor Faragó László pol­gármester nyitja meg a létesít­ményt 10 órakor a főiskola rekto­ra, dr. Magda Sándor avatja fel. Gyöngyöshalász verseny Bor­versenyt rendezett a Gyöngyös­halászi Hegyközség A zsűrinek 17 borminta közül kellett kiválasz­tani a legszebbeket. A versenyen három aranyérmes, hét ezüstér­mes, két bronzérmes bort minősí­tettek, öt nedű pedig oklevelet ka­pott. Az idei borvers* iy legszebb bora a Hárslevelű Cuvée lett. Kisköre rékasi a 20. századi verseket és prózákat népszerűsí­ti az az irodalmi est, amit május 18- án 18 órától rendeznek meg a polgármesteri hivatal díszter­mében. A program vendége Rékasi Károly színművész lesz, aki „Szerelmem, Erdély” című önálló estjén Wass Albert-verse- ket szaval. Bonyolult szabályok és lehetőségek új út Bringás gyerekek versenyeztek az ünnepélyes markazi avatáson Százötmillió forintból újult meg Markazon a József Attila és az If­júság út. A beruházás tegnapi ünnepélyes átadásán Potoczki László arról beszélt: az Európai Unió nem csak szabályok és kvóták bonyolult rendszere, de lehetőség is. Amivel Márkáz si­keresen élt, és élni is szándéko­zik. Az aszfaltozáson túl elké­szült a csapadékcsatorna-rend­szerbe kötött vízelvezetés, a jár­da, némi parkosítás, és a korsze­rűsítették a közvilágítást. A be­ruházást a településrészen megnövekedett forgalom indo­kolta. Először 2008-ban pályáz­tak - sikertelenül - az építke­zésre, majd 2009-ben már nyer­tek, így kezdhette meg a mun­Az út a helyi közösségek erejét is jelzi Balázs József (középen) szerint kát a közbeszerzésen kiválasz­tott kivitelező, az egri Colas Út Zrt. A projekthez a falu több mint 81 millió forintos uniós tá­mogatást nyert. Balázs József országgyűlési képviselő köszöntőjében azt emelte ki: a magyar falvaknak fontos szerepük van az ország és a nemzet jövőjében, s méltat­ta azokat a helyi közösségeket, amelyek hittel, akarattal, tettel maguk is dolgoznak céljaikért. Az utat eztán Fehér Róbert plébános szentelte meg, majd a már „megszokott” protokolláris szalagátvágás után az iskolások is felavatták az új aszfaltszőnye­get, amelyen biciklis ügyességi versenyt rendeztek. ■ Művészet és befektetés. „A tehetség értékálló marad 2011-ben is” cím­mel nyitották meg Tóth Enikő, az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola diákjának kiállítását az Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. egri fiókjának konferenciatermében. A pénzintézet szorosan kötődik a művészethez, az intézet húsz éve gyűjti a magyar alkotók munkáit. Céljuk, hogy az ifjú tehetségeknek is bemutatkozási lehetőséget teremtsenek. t I I f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom