Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-11 / 109. szám

14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011 MÁJUS 11, SZERDA Széncinke és vadgesztenye természet Május 10-én több figyelmet kap a környezetünk A tanulók a gombafajok jellemzőivel is megismerkedhettek dr. Estók Bertalan professzor segítségével A minimálbérrel azonos összegű ápolási díjat szeretnének Elszigeteltségben és szegénység­ben élnek a sérült gyermekeket nevelő családok, mondta a Hal­mozottan Sérültek Országos Ér­dekvédelmi Szövetségének elnö­ke. Pusztafóldi Judit erről Eger­ben, azon a programzáró konfe­rencián beszélt, amit a Halmozot­tan Sérültek Heves Megyei Szülő­szövetsége rendezett A szervezet azt szeretné elérni, hogy az ápo­lási díj legalább a minimálbérrel egyezzen meg, s hogy az évtize­dekig tartó nevelés a szülőknek jogszerző munkaviszonynak szá­mítson. Célul tűzték ki azt is, hogy segítsék a halmozottan fo­gyatékos gyermekek beilleszke­dését a közoktatási rendszerbe. ■ Megyénkben körülbelül 130-150 halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő család él. A rendezvényt Rázsi Botond, Eger alpolgármestere nyitotta, meg, majd Domán László, a me­gyei szövetség elnöke köszöntöt­te a szakterület képviselőit és a szülőket. Az országos érdekvé­delmi szövetség egyébként He­ves, Pest és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kezdeményezésé­re tavaly októberben alakult, hogy az egymástól függetlenül működő szervezetek érdekeit képviselje. ■ Varró Gabi alkotásai a kifutókon Varró Gabi alkotásait is bemutat­ták a minap Budapesten, a Finn Nagykövetségen tartott divatbe­mutatón. A jótékonysági rendez­vényen az egri selyemfestő mun­káin kívül Juhász Zsuzsanna di­vatkollekcióit is láthatta a közön­ség. A nagykövetség és a Buda­pesti Diplomatafeleségek Klubja által szervezett program bevétel­ét a Dóri Hospice Ház fenntartá­sára fordítják, illetve egy főváro­si speciális gyógypedagógiai ok­tatási intézménynek utalják át. A közelmúltban Varró Gabi nyerte a Néprajzi Múzeum „Igé­nyes ajándékok turistáknak” el­nevezésű pályázatát, ugyanis az ő alkotásaira voksoltak a legtöb­ben az interneten. ■ A világon először Magyar- országon szervezték meg a Madarak és Fák Napját. Védelmük érdekében 109 esztendeje minden május 10-én ismeretterjesztő programokat szerveznek. Az Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola 5. osztályos ta­nulóinak rendeztek játékos ve­télkedőt és előadásokat a Mada­rak és Fák Napja alkalmából teg­nap Egerben, az Érsekkertben.- A mai gyerekek jóval keve­sebb időt töltenek a természetben, mint 30 évvel ezelőtü társaik - mondta dr. Papp Zoltán, a Heves Megyei Kormányhivatal Nép­egészségügyi Szakigazgatási Szerv Egészségfejlesztési Osztá­lyának vezető tisztiorvosa. - In­formációik nagy részét könyvek­ből és az internetről szerzik, emi­att úgy gondoltuk, hogy a Mada- § rak és Fák Napján természetkö- ~ zeli környezetben, szakemberek J segítségével tájékoztatjuk őket. s A diákok Rausz Ritától, a Ma­gyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület bükki csoportjá­nak munkatársától hallhattak elő­adást az odúlakó madarak életé­ről. A szakember elmondta, hogy a 2011-es Év madara címet a szén­cinege kapta. - A faj alkalmaz­kodóképes, mesterséges odúkkal jól telepíthető, nem csökken az ál­lománya, és így nem is veszélyez­tetett Éppen ezzel a pozitív példá­val szeretnénk bemutatni, hogy mindannyian tehetünk az élőhelyrombolás, a fajok eltűné­se ellen - tette hozzá a szakember. A Magyar Lapkiadók Egyesüle­te (MLÉ) május 14-én ötödik al­kalommal rendezi meg a lapki­adók ünnepén a Sajtófesztivált. A budapesti Vörösmarty téren több mint 40 standon a nyomta­tott sajtó színe-java mutatja be kiadványait. Az olvasók ezúttal nemcsak a lapkiadás végső termékeivel ta­lálkozhatnak - az országos és megyei napilapoktól a különfé­le magazinokon, gyerekkiad­Garamszegi István, az Egererdő Zrt. egri erdészetének vezetője a fa és a kő kiemelkedő szerepéről, az Érsekkertben ta­lálható fák származási helyéről, a fák és a madarak együttélésé­ről számolt be a gyerekeknek.- Egy öreg tölgyfán körülbelül 200 faj, főleg rovarok találják meg életközösségeiket. Az Ér­sekkertben vadgesztenyéből van a legtöbb, ez a fa a Balkán-hegy­ségből ered. A legérdekesebb, a mocsári ciprus a Mexikói-öböl ványokon át a szaklapokig, fo­lyóiratokig -, de azokkal is, akik létrehozzák azokat: kiadó­vezetőkkel, főszer­kesztőkkel, újság­írókkal. A program 10 órakor az Alma zenekar koncertjé­vel kezdődik, majd bohócmű­sor, Kassai Zsolt beatbox-bemu- tatója szórakoztatja az érdeklő­dőket. A 14 órakor kezdődő nyi­tóünnepség után zumba-bemu­környékéről származik, míg a kertben szintén fellelhető páf­rányfenyő Kína keleti részén for­dul elő gyakran. Miről ismerhető fel a gyilkos galóca? A kérdést már dr. Estók Bertalan, az Életfa Környezetvé­dő Szövetség elnöke tette fel a gyerekeknek. - A legtöbb gom­bamérgezést okozó faj, a gyilkos galóca tönkjén lelógó gallér és jól fejlett bocskor van. Lemezei fehérek, húsa fehér és nem vál­tozik, a kalap színe zöld vagy tató, 15 órától a Balkan Fanatik, 17 órától pedig a Moog koncer­tezik. A „Te vagy az én embe­rem” című pályá­zat nyerteseit dél­után negyed ötkor hirdetik ki. A Magyar Lapki­adók Egyesülete küldetésének tekinti az olvasási kultúra ter­jesztését: ennek szellemében hívta életre 2007-ben a Sajtófesz­tivált, ami az olvasás népszerű­barnászöld árnyalatú. A mérge­zés elkerülése érdekében min­den gyűjtött gombát célszerű megmutatni gombaszakértőnek - javasolta a diákoknak a szövet­ség elnöke. A világon először Magyaror­szágon szervezték meg a Mada­rak és Fák Napját Chernél Ist­ván ornitológus vezetésével 1902-ben, azóta minden május 10-én figyelemfelhívó akciókkal tartunk ünnepet a madarak és a fák védelmében. sítésén túl a nyomtatott sajtó sze­repének és létjogosultságának demonstrálása is. Az idei feszti­vál célja a fiatalabb korosztályok megszólítása, amit a megyei na­pilapok olvasásra nevelő SÉTA- és LADIK-programjai már évek óta segítenek. Az MLE meggyő­ződése, hogy a sajtónak kiemelt szerepe van a szövegértési kom­petencia fejlesztésében, ezzel együtt a kritikai szemléletmód erősítésében. ■ Vidékfejlesztés: főszerepet szánnak a helyi termékeknek A termőterületeket, gazdasági és kulturális örökségeinket, a táj adottságait, a helyi kézművessé­get, illetve a helyben előállított termékek feldolgozását nevezte a vidéki értékek alappilléreinek pétervásárai előadásában Busi Lajos. A vidékfejlesztésért fele­lős helyettes államtitkár a mező- gazdasági szakiskolában az eu­rópai uniós pályázatokat is is­mertette. A program megnyitójá­ban Eged István, a város polgár- mestere azt hangsúlyozta: fon­tos, hogy a vidéken élő emberek tisztában legyenek lehetősége­ikkel, és a lehető legjobban ki is használják azokat. ■ Kiemelt figyelmet kap a vidéki munkahelyek megőrzése és a népes­ség megtartása. Az államtitkár ismertette a kormány vidékpolitikai stratégi­áját, amelyben kiemelt szerepet kap a vidéki munkahelymegőr­zés, a népesség megtartása és a megújuló energiaforrások helyi kihasználása. Kiemelte azt is, hogy az agrárium szereplőinek szemléletváltásra van szüksé­gük, hiszen az árut nem elég megtermelni és piacra vinni, a gazdáknak fejlődni, ehhez pedig fejleszteniük is kell. ■ Fantáziára bízott ruhaanyagok divatbemutatója Texstyle - A textil varázsa cím­mel rendeztek divatbemutatót Egerben, a Café Tulip kávézó­ban. A másfél éve üzemelő artcafé egyaránt otthont ad kül- és beltéri képzőművészeti kiállí­tásoknak, illetve rendszeresen tart művészeti előadásokat és bemutatókat. A divatbemutató a kávézó teraszának megnyitásá­hoz, illetve arculatának váltásá­hoz kapcsolódott. Az egész estés programban Mancz Virág divattervező te­remtett tekeréssel, csomózással, csavarással, varrás és szabás nélküli anyagokból szebbnél szebb utcai, estélyi és koktélru­hákat. A költeményeket Túri Kit­ti, Bogdán Eszter és Halász Be­atrix mutatta be. ■ Újságokat is adnának a fiatalok kezébe sajtófesztivál Szórakoztató programokkal készülnek a lapkiadók ■ Az MLE pályáza­tának nyerteseit is kihirdetik. Osztályterem-színház: kétszemélyes drámából drogprevenció színdarab A függőségről tartottak rendhagyó előadást egri középiskolásoknak az ismert magyar színművészek A középiskolás korosztály nap mint nap plakátokon, esetleg elő­adásokon vagy osztályfőnöki órá­kon találkozhat drogprevenciós témákkal. Bár a felhívások többé- kevésbé elérik céljukat, hiszen a józan észnek is köszönhetően majd' mindenki tudomásul ve­szi: a drog öl és függőséget okoz. A drogos le akar szokni, a még „tiszta” fiatal pedig el akarja ke­rülni a kábítószereket. De mint mindenre, időnként a drogmeg­előzéssel kapcsolatos kezdemé­nyezésekre is ráfér a frissítés. Az Egri Kulturális és Művé­szeti Központ szervezésében két színművész, Scherer Péter és Kovács Krisztián az Andrássy György Közgazdasági Szakkö­zépiskola diákjainak egy külö­nös osztályterem-színházzal mutatta be korunk egyik társa­dalmi problémáját. „A gyáva” cí­mű kétszereplős drámában Krisztián, a főiskolai felvételi előtt álló fiatal srác szobájában vagyunk, aki a kamaszokra jel­lemző lazasággal, látszólagos ér­dektelenséggel beszél függősé­ge kialakulásáról. Monológjait a tanácstalanságba már-már bele­őrülő apja szakítja meg, aki őr­jöng, számon kér, kérdez. Az előadás fő vonala a kábító­szer-használat miatt félresiklott egyéni sors bemutatása, de per­ceken belül mélyebb összefüg­gések is előkerülnek. Krisztián - akinek mérnök apja mindent Scherer Péter (balra) és Kovács Krisztián közös darabjukban hívják fel a figyelmet a kábítószer-használat veszélyeire megad a fiának - jó dolgában lát­szólag nem tud mit csinálni, ezért a drogokhoz nyúl. De meg­tudjuk: szülei el­váltak, anyja gyógyszerfüggővé vált, egy darabig a nagyanyja is nevel­te, gyakorlatilag ér­zelemmentes gyer­mekkora volt. Később részben emiatt is a kábítószerekhez for­dul, amiktől valami olyasmit vár, amit azelőtt családjától és kör­nyezetétől kapott. Kovács Krisztián sablonoktól mentesen, hitelesen mutatja be a veszedelmes és sokszor végzetes út stációit. A Nézőművészeti Kft. és a Manna Kulturális Egyesület előadása a társadalmin túl művé­szi felelősséggel nyúl a témához. A Scherer Péter rendezte darab művészi eszközö­ket használva a gyáva mellébeszé­lések helyett szem­besít, miközben ki­válóan kommuni­kál a fiatalokkal, akik értik és megérzik ezt. A színészek közvetlensége és a darab személyes hangvétele a problémáról egy, a megszokott­nál jóval nyitottabb párbeszédet indított el. Az előadás után Scherer Péterrel, Kovács Kriszti­ánnal és egy addiktológussal hosszasan és láthatóan felszaba­dultan beszélgettek a fiatalok.« ■ A színészek az Andrássy egyik osztálytermében játszottak a kö­zépiskolásoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom