Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-12 / 85. szám

14 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 12., KEDD A Petőfi-túrán a túramozgalom legjobbjait Március 15-e tiszteletére Eger Vá­ros Természetbarát Bizottsága Pe- tőfi-túrát szervezett, mely része az „Ifjúsággal a Blikkben” túra- mozgalomnak is. Hatvanhat fő ér­kezett a Berva-völgyi Leshelyre, ahol az EKF gyakorlóiskola tanu­lói Varga Katalin tanárnő vezeté­sével megemlékező műsort adtak elő. A jelenlévők hat egri termé­szetjáró egyesületet és egyéni tu­ristákat képviseltek. Ezek után a 2010-es „Ifjúsággal a Blikkben" túramozgalom eredményhirdeté­se következett. Egyesületek, szak­osztályok esetében: gyermek ka­tegóriában a felsővárosi Balassi Bálint iskola, ifjúságiaknál a Gár­donyi Géza Ciszter Gimnázium, felnőtt kategóriában pedig a Bük­ki Vörös Meteor SE tagjai lettek az elsők. Egyéniben Benkó Zsolt, Halmos Hanna, Markó Katalin, Melczer László, Melczer László- né, Papp László, Varga Katalin tel­jesítette legeredményesebben a túramozgalom feltételeit és kap­ta elismerésül az alkalomra ké­szült kitűzőt és oklevelet. A túra- mozgalom 2011-ben is folytató­dik, és ez évben a kulcsos házak felkeresése ad témát a túráknak. ■ Melczer Lászlóné Heves Megyei Természetbarát Szövetség Odaadó gyógyítók az egri kórház reumaosztályán A Markhot Ferenc Kórház Reu­matológiai osztályán (Fürdő ut­ca) dr. Nagy Katalin Ph.D. osz­tályvezető főorvos és csapata rendkívül magas színvonalú szakmai munkával segítette elő egészségi állapotom javulását. Az osztályon töltött két hét alatt olyan megható figyelmet, végte­len türelmet, odaadó embersé­get kaptam az orvosoktól, a reha­bilitációs kezeléseket végző szakemberektől, osztályos nővé­rektől, valamint az osztály min­den dolgozójától kivétel nélkül, melyet eddig nem tapasztaltam. Kivételes, hogy ezen a kórházi osztályon mennyi emberség ak­tiválódik, és milyen kiváló szak­mai munka folyik. Mindannyi- uknak sok erőt, kitartást, jó egészséget kívánok. ■ Galiné Pataki Teodóra, Eger Ki gondol a melósokra? dilemma Egerben nem élhet meg mindenki az idegenforgalomból Az elmúlt években rengeteg ipari cég szűnt meg Egerben. Kérdés: az egykor itt dolgozók ma miként boldogulhatnak? Képünk illusztráció. Eger vezetése célul tűzte ki, hogy a jövőben a turizmus jelen­ti majd a város legfőbb bevételi forrását. Végül is van várunk, Szépasszony-völgyünk, Fazola- kapunk és sok más látnivalónk. A turista sem szentmisére jön a templomainkba, hanem néze­lődni. Megiszik sok-sok jó egri bort, eltölti a néhány fizetett éj­szakáját, és továbbutazik. A nyári időszakokban ez mű­ködhet is. De vajon kiket is foglal­koztat az idegenforgalom? Főként a vállalkozókat és azok alkalma­zottait. Szomorú tény, hogy a vá­rosvezetőkben fel sem merül a kérdés: mi van és mi lesz azokkal az emberekkel, akik fizikai mun­kát végeztek egész életükben? Dolgozzanak a turisztikában? Próbáljanak sokéves ipari gya­korlattal, 40-50 évesen, kezdő­ként elhelyezkedni? A most vég­zett „vendéglátós” fiatalok sem találnak munkát. Hát még egy idősebb, családos ember... Mivel Egerben ipar gyakorlati­lag nincs, ilyen jellegű állást so­sem fognak találni. Hány ipari cég is szűnt meg az elmúlt 20 évben Egerben? Hány cég tette utcára a dolgozóit egyik napról a másikra, amint lejárt az iparűzé­si adókedvezményük? Akik ezeknél a cégeknél dolgoztak, ma már nem húszévesek. Rájuk gondol-e valaki? Ők miként fog­nak megélni egy „tisztán turiz­musból” működő városban? A nek végre rá kellene jönnie, hogy aki másik városban dolgozik, az | annak a másik városnak fizeti az adóját is. És ha már az adózásnál tartunk: Eger miért csak a külföl­di „multikat” halmozza el adó- kedvezménnyel? A magyar vál­lalkozóknak miért nem jár ugyanúgy 10 év iparűzési adó- kedvezmény? A munkahelyte­remtés elsődleges feltétele lenne a vállalkozások támogatása. A már működő vállalkozásoké és a most indulóké is. Szép dolog, hogy a kormány ígéretet tett egy­millió új munkahely teremtésére 10 éven belül. Efeer közel 57 ezer lakosára, ez azt jelenti, hogy itt is mintegy 5700 munkahely léte­sülne 10 éven belül. A kedves Olvasó el tudja kép­zelni, hogy Egerben 5700 ember csak a turizmusban tevékenyke­dik? Remélhetőleg a városunk vezetői sem gondolják ezt komolyan... Viszont semmi jele, | hogy a turizmuson kívül bárki egyéb foglalkoztatáson gondol­kodna. Eger munkaképes dolgo­zói főképp az ipari tevékenysé­get végző vállalkozásoknál tud­nának elhelyezkedni. Vélemé­nyem szerint a turizmus ehhez képest csak elenyésző munka­erőt igényel. Ezen ipari vállalko­zásokat az önkormányzat köte­lessége lenne támogatni: kedvez­ményes telephely-lehetőséggel, illetve adó- és bértámogatással. ■ Kovács-Ferencz László, Eger válasz sejthető... Sehogy. Az ön- kormányzatnál egy témát na­gyon kínosan kerülnek: a mun­kahelyteremtést. ■ Ugyanis a munkahely nem terem „csak úgy”. A munkahelyet meg kell teremteni, és gondolni kell azok­ra is, akik évtizedeken keresz­tül a város fő adófizetői voltak: a gépiparban és műszeriparban dolgozókra. Pontosabban az egy­kor ott dolgozókra, akiknek egy része mára munkanélküli lett. A munkaügyi központnál velük már nem foglalkoznak, hiszen munkanélküli-segélyre nem jo­gosultak, munka pedig nincs. Őket sohasem fogja a turisztikai szektor foglalkoztatni! Mit tehet­nek ők? Vagy beletörődnek a munkanélküliségbe, és igényel­nek rendszeres szociális segélyt (kérdés: kapnak-e?), vagy keres­nek munkahelyet más városban. Van, aki közülükmár elköltözött Egerből, vagy épp a költözést fontolgatja. De ugyanez vár a frissdiplomás villamos- vagy gé­pészmérnökökre, informatiku­sokra, illetve közgazdászokra is. Ha a munkaképes emberek el­vándorolnak Egerből, az csak Eger leépülését segíti. Turizmus ide vagy oda... A városvezetés­Itt is sokan félnek az „ózdi cipőtőr' SAJNOS FEL KELL TENNÜNK a kényelmetlen kérdést: mi lesz akkor, ha a város vezetése nem lesz hajlandó elősegíteni Eger „újraiparosodását"? Ózd láttán mindenki el tudja képzelni, hogy mit tesz egy várossal a munkanélküliség. Ha hajlan­dóak vágunk beismerni, ha nem: Egerben most ugyanolyan eséllyel lehet munkát találni, mint Ózdon. A kérdés: kíván-e „Ózdot csinálni” Egerből a tisz­telt városvezetés, vagy sem? Mozgalmas évkezdet a csányi idősek otthonában A csányi Idősek Otthonában az elmúlt év gazdag programjait kö­vetve az idei év is számos szóra­koztató és a hagyományokat őrző rendezvénnyel kezdődött. januárban az elmaradhatatlan pótszilveszteri bulival búcsúztat­tuk az óévet. Farkasné Horváth Magdolna igazgató asszony kö­szöntőt mondott, és egy nehézsé­gekben szegény, de eredmények­ben gazdag új évet kívánt min­denkinek. A február legnagyobb eseménye a farsangi bál volt, mellyel elűztük a telet. A fergete­ges hangulatot csak fokozta a fi­nom fánk és a mulatós zene. Ha­gyományainkhoz híven január­ban és februárban is megrendez­tük a sportnapot. Teadélutánt is tartottunk, valamint egy vidám, játékos feladatokkal teli Ki mit tud?-ot is rendeztünk. Nagy örömünkre szolgált, hogy ismét részt vehettünk a parádi Idősek Otthonában megrendezett „Parádi Farsangi Parádé”-n. Gra­tulálunk a szervezőknek. Remél­jük, jövőre is meghívást kapunk! ■ Teadélutánt is tartot­tunk, valamint egy vi­dám, játékos feladatok­kal teli Ki mit tud?-ot is rendeztünk. A hitélet gyakorlása már évek óta biztosított intézményünkben. Somodi János kanonok úr min­den hónap első péntekjén isten­tiszteletet celebrál a lakók részé­re. Nagy szomorúsággal tudtuk meg, hogy a kanonok úr idén ősz­szel nyugdíjba vonul. A hatvani református gyülekezet is minden hónap első szombatján ellátogat hozzánk Tatai lelkész úr vezetésé­vel, és bibliaórát tartanak. Március 8-án ünnepeltük in­tézményünkben a nőnapot, ahol a férfiak egy szál virággal és egy finom süteménnyel köszöntötték a női lakókat és dolgozókat, vala­mint intézményünk új dolgozó­ja, Gulyás Natália énekelt egy szép népdalcsokrot. Nagy fájdalom érte a lakói kö­zösséget, hiszen március 10-én nagy hirtelenséggel elhunyt Burgely János, aki több mint tíz éve volt otthonunk lakója. Min­dig szerepet vállalt az intézmény életében, a lakói önkormányzat oszlopos tagja volt, citerazenéjé- vel kísérte a zenés programokat. Emlékét örökre megőrizzük. ■ Juhász Árpád, Csány Remekelt az egri kontratenor a tavaszi fesztiválon ősbemutató A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóprogramjával Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékeztek A Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendelésére március 18-án Fekete Gyula „Excelsior!” című operájával nyílt meg az idei prog­ramsorozat. Az új magyar opera a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkci­ója, amely Liszt Ferenc születése 200. évfordulójának állít mara­dandó emléket. A zeneszerző Fe­kete Gyula komoly kutatómun­kájának eredménye ez a jól meg­komponált muzsika: a Lisztről ké­szült naplókat, leveleket és zene­tudósok írásait tanulmányozva született meg a darab. Papp And­rás igazi szakértője a témának, librettója hiteles és összefüggő, elevenen ábrázolja a zeneóriás szerelmi életének utolsó, legdrá­maibb epizódját. Számomra már a főpróbán ki­derült, hogy kiforrott csapat­munkáról van szó. A rendező Gothár Péter, akinek ez a tizedik közös munkája a szerzővel, kü­lönleges színpadképpel lepi meg a közönséget, megváltoztatva ez­zel Thália nézőterét. A közönség egy része felkerült a színpadra, így minden oldalról nagyon légi­es attitűdöt élünk át. A karmes­ter Kesselyák Gergely élvezetes, hozzáértő dirigálása az est kü­lön kiemelkedő pontja. A romantikus történet Liszt és menyasszonya, Carolyne eskü­vői készülődésével kezdődik. Carolyne Mester Viktória csodá­latos esküvői ruhájában jelenik meg, és gyönyörű hangjával pre­zentálja szerepét. A fiatal Liszt, Fekete Attila szuggesztív hangjá­ban és megjele­nésében min­dig bízhat az operabarát kö­zönség. Ottho­nosan mozog a kortárs zené­ben is; nem véletlen, hogy a szer­ző eleve neki szánta a főszerepet A súlyos, olykor vészterhes perce­ket Kiss Tivadar személyében a bohém inas, Spiridion igyekszik üdíteni, és fiatal kora ellenére bi­zonyítja, hogy igazi „hangi akro­bata”. Liszt képzelete eleveníti meg Szent Erzsébetet a vörös ró­zsáival, akinek fennkölt alakját Kertesi Ingrid éteri bája és hozzá illő csengő dallamhangjai kísé­rik. Az egyetlen prózai szerep az idős Liszt, Fo­dor Tamás. Ki­finomult hu­morával és nosztalgikus alakjával ő az előadás narrá­tora. IX. Pius pápát kontratenor szólaltatja meg Bellim Normájá­ból a „Casta diva” című ária dal­lamaival, amelyet korabeli fel­jegyzések szerint a pápa egy va­tikáni koncerten szintén előadott, egyházi szöveggel és Liszt zongo­rakíséretével. Ezt a szerepet az egri művész, Bírta Gábor jeleníti meg, erősen átlényegülve az ala­kításhoz. Magas, mégis férfias csengésű, karizmatikus hangjá­val és ég felé tárt karjaival a mennyboltig emeli a történések drámaiságát.- IX. Pius nagyon érzékeny karakter - meséli Gábor. Nem csak azért, mert a pápa fiatalko­ri epilepsziája miatt köztudottan ingerlékeny ember volt, hanem mert a színpadi jellemét tekint­ve nagyon vékony a határ a tör­ténelmi hitelesség és a karika­túra között. Semmiképp sem akartam nevetségessé tenni ezt a nemes szereplőt, így vállaltam a rögösebbik utat. Ezzel együtt boldog és megtisztelő felkérés egy valós történelmi alakot meg­énekelni. Abszolút értem Fekete Gyulát, hogy a pápát, Isten földi helytartóját az éghez legköze­lebb álló férfihangra írta. IX. Pius az, aki Liszt életét egyetlen intéssel a földi hívságoktól az ég és a hit felé ragadja - ezért is lett a darab alcíme „Liszt Ferenc mennybemenetele”, amit Kesse­lyák Gergellyel együtt én is kife­jezőbbnek érzek. Az Excelsior sokszor musica­lek és operettek dallamvilágát idéző alkotás, így nem csak ope­ra- rajongóknak, hanem kortól függetlenül mindenki számára kellemes muzsika. A bemutató előadást óriási ovációval fogadta a hazai közönség. Gratulálok hozzá! ■ Szabó Ágnes, Eger ■ A fiatal Liszt, Fekete Attila szuggesztív hang­jában és megjelenésé­ben mindig bízhat az operabarát közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom