Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-12 / 85. szám
14 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 12., KEDD A Petőfi-túrán a túramozgalom legjobbjait Március 15-e tiszteletére Eger Város Természetbarát Bizottsága Pe- tőfi-túrát szervezett, mely része az „Ifjúsággal a Blikkben” túra- mozgalomnak is. Hatvanhat fő érkezett a Berva-völgyi Leshelyre, ahol az EKF gyakorlóiskola tanulói Varga Katalin tanárnő vezetésével megemlékező műsort adtak elő. A jelenlévők hat egri természetjáró egyesületet és egyéni turistákat képviseltek. Ezek után a 2010-es „Ifjúsággal a Blikkben" túramozgalom eredményhirdetése következett. Egyesületek, szakosztályok esetében: gyermek kategóriában a felsővárosi Balassi Bálint iskola, ifjúságiaknál a Gárdonyi Géza Ciszter Gimnázium, felnőtt kategóriában pedig a Bükki Vörös Meteor SE tagjai lettek az elsők. Egyéniben Benkó Zsolt, Halmos Hanna, Markó Katalin, Melczer László, Melczer László- né, Papp László, Varga Katalin teljesítette legeredményesebben a túramozgalom feltételeit és kapta elismerésül az alkalomra készült kitűzőt és oklevelet. A túra- mozgalom 2011-ben is folytatódik, és ez évben a kulcsos házak felkeresése ad témát a túráknak. ■ Melczer Lászlóné Heves Megyei Természetbarát Szövetség Odaadó gyógyítók az egri kórház reumaosztályán A Markhot Ferenc Kórház Reumatológiai osztályán (Fürdő utca) dr. Nagy Katalin Ph.D. osztályvezető főorvos és csapata rendkívül magas színvonalú szakmai munkával segítette elő egészségi állapotom javulását. Az osztályon töltött két hét alatt olyan megható figyelmet, végtelen türelmet, odaadó emberséget kaptam az orvosoktól, a rehabilitációs kezeléseket végző szakemberektől, osztályos nővérektől, valamint az osztály minden dolgozójától kivétel nélkül, melyet eddig nem tapasztaltam. Kivételes, hogy ezen a kórházi osztályon mennyi emberség aktiválódik, és milyen kiváló szakmai munka folyik. Mindannyi- uknak sok erőt, kitartást, jó egészséget kívánok. ■ Galiné Pataki Teodóra, Eger Ki gondol a melósokra? dilemma Egerben nem élhet meg mindenki az idegenforgalomból Az elmúlt években rengeteg ipari cég szűnt meg Egerben. Kérdés: az egykor itt dolgozók ma miként boldogulhatnak? Képünk illusztráció. Eger vezetése célul tűzte ki, hogy a jövőben a turizmus jelenti majd a város legfőbb bevételi forrását. Végül is van várunk, Szépasszony-völgyünk, Fazola- kapunk és sok más látnivalónk. A turista sem szentmisére jön a templomainkba, hanem nézelődni. Megiszik sok-sok jó egri bort, eltölti a néhány fizetett éjszakáját, és továbbutazik. A nyári időszakokban ez működhet is. De vajon kiket is foglalkoztat az idegenforgalom? Főként a vállalkozókat és azok alkalmazottait. Szomorú tény, hogy a városvezetőkben fel sem merül a kérdés: mi van és mi lesz azokkal az emberekkel, akik fizikai munkát végeztek egész életükben? Dolgozzanak a turisztikában? Próbáljanak sokéves ipari gyakorlattal, 40-50 évesen, kezdőként elhelyezkedni? A most végzett „vendéglátós” fiatalok sem találnak munkát. Hát még egy idősebb, családos ember... Mivel Egerben ipar gyakorlatilag nincs, ilyen jellegű állást sosem fognak találni. Hány ipari cég is szűnt meg az elmúlt 20 évben Egerben? Hány cég tette utcára a dolgozóit egyik napról a másikra, amint lejárt az iparűzési adókedvezményük? Akik ezeknél a cégeknél dolgoztak, ma már nem húszévesek. Rájuk gondol-e valaki? Ők miként fognak megélni egy „tisztán turizmusból” működő városban? A nek végre rá kellene jönnie, hogy aki másik városban dolgozik, az | annak a másik városnak fizeti az adóját is. És ha már az adózásnál tartunk: Eger miért csak a külföldi „multikat” halmozza el adó- kedvezménnyel? A magyar vállalkozóknak miért nem jár ugyanúgy 10 év iparűzési adó- kedvezmény? A munkahelyteremtés elsődleges feltétele lenne a vállalkozások támogatása. A már működő vállalkozásoké és a most indulóké is. Szép dolog, hogy a kormány ígéretet tett egymillió új munkahely teremtésére 10 éven belül. Efeer közel 57 ezer lakosára, ez azt jelenti, hogy itt is mintegy 5700 munkahely létesülne 10 éven belül. A kedves Olvasó el tudja képzelni, hogy Egerben 5700 ember csak a turizmusban tevékenykedik? Remélhetőleg a városunk vezetői sem gondolják ezt komolyan... Viszont semmi jele, | hogy a turizmuson kívül bárki egyéb foglalkoztatáson gondolkodna. Eger munkaképes dolgozói főképp az ipari tevékenységet végző vállalkozásoknál tudnának elhelyezkedni. Véleményem szerint a turizmus ehhez képest csak elenyésző munkaerőt igényel. Ezen ipari vállalkozásokat az önkormányzat kötelessége lenne támogatni: kedvezményes telephely-lehetőséggel, illetve adó- és bértámogatással. ■ Kovács-Ferencz László, Eger válasz sejthető... Sehogy. Az ön- kormányzatnál egy témát nagyon kínosan kerülnek: a munkahelyteremtést. ■ Ugyanis a munkahely nem terem „csak úgy”. A munkahelyet meg kell teremteni, és gondolni kell azokra is, akik évtizedeken keresztül a város fő adófizetői voltak: a gépiparban és műszeriparban dolgozókra. Pontosabban az egykor ott dolgozókra, akiknek egy része mára munkanélküli lett. A munkaügyi központnál velük már nem foglalkoznak, hiszen munkanélküli-segélyre nem jogosultak, munka pedig nincs. Őket sohasem fogja a turisztikai szektor foglalkoztatni! Mit tehetnek ők? Vagy beletörődnek a munkanélküliségbe, és igényelnek rendszeres szociális segélyt (kérdés: kapnak-e?), vagy keresnek munkahelyet más városban. Van, aki közülükmár elköltözött Egerből, vagy épp a költözést fontolgatja. De ugyanez vár a frissdiplomás villamos- vagy gépészmérnökökre, informatikusokra, illetve közgazdászokra is. Ha a munkaképes emberek elvándorolnak Egerből, az csak Eger leépülését segíti. Turizmus ide vagy oda... A városvezetésItt is sokan félnek az „ózdi cipőtőr' SAJNOS FEL KELL TENNÜNK a kényelmetlen kérdést: mi lesz akkor, ha a város vezetése nem lesz hajlandó elősegíteni Eger „újraiparosodását"? Ózd láttán mindenki el tudja képzelni, hogy mit tesz egy várossal a munkanélküliség. Ha hajlandóak vágunk beismerni, ha nem: Egerben most ugyanolyan eséllyel lehet munkát találni, mint Ózdon. A kérdés: kíván-e „Ózdot csinálni” Egerből a tisztelt városvezetés, vagy sem? Mozgalmas évkezdet a csányi idősek otthonában A csányi Idősek Otthonában az elmúlt év gazdag programjait követve az idei év is számos szórakoztató és a hagyományokat őrző rendezvénnyel kezdődött. januárban az elmaradhatatlan pótszilveszteri bulival búcsúztattuk az óévet. Farkasné Horváth Magdolna igazgató asszony köszöntőt mondott, és egy nehézségekben szegény, de eredményekben gazdag új évet kívánt mindenkinek. A február legnagyobb eseménye a farsangi bál volt, mellyel elűztük a telet. A fergeteges hangulatot csak fokozta a finom fánk és a mulatós zene. Hagyományainkhoz híven januárban és februárban is megrendeztük a sportnapot. Teadélutánt is tartottunk, valamint egy vidám, játékos feladatokkal teli Ki mit tud?-ot is rendeztünk. Nagy örömünkre szolgált, hogy ismét részt vehettünk a parádi Idősek Otthonában megrendezett „Parádi Farsangi Parádé”-n. Gratulálunk a szervezőknek. Reméljük, jövőre is meghívást kapunk! ■ Teadélutánt is tartottunk, valamint egy vidám, játékos feladatokkal teli Ki mit tud?-ot is rendeztünk. A hitélet gyakorlása már évek óta biztosított intézményünkben. Somodi János kanonok úr minden hónap első péntekjén istentiszteletet celebrál a lakók részére. Nagy szomorúsággal tudtuk meg, hogy a kanonok úr idén őszszel nyugdíjba vonul. A hatvani református gyülekezet is minden hónap első szombatján ellátogat hozzánk Tatai lelkész úr vezetésével, és bibliaórát tartanak. Március 8-án ünnepeltük intézményünkben a nőnapot, ahol a férfiak egy szál virággal és egy finom süteménnyel köszöntötték a női lakókat és dolgozókat, valamint intézményünk új dolgozója, Gulyás Natália énekelt egy szép népdalcsokrot. Nagy fájdalom érte a lakói közösséget, hiszen március 10-én nagy hirtelenséggel elhunyt Burgely János, aki több mint tíz éve volt otthonunk lakója. Mindig szerepet vállalt az intézmény életében, a lakói önkormányzat oszlopos tagja volt, citerazenéjé- vel kísérte a zenés programokat. Emlékét örökre megőrizzük. ■ Juhász Árpád, Csány Remekelt az egri kontratenor a tavaszi fesztiválon ősbemutató A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóprogramjával Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékeztek A Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendelésére március 18-án Fekete Gyula „Excelsior!” című operájával nyílt meg az idei programsorozat. Az új magyar opera a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkciója, amely Liszt Ferenc születése 200. évfordulójának állít maradandó emléket. A zeneszerző Fekete Gyula komoly kutatómunkájának eredménye ez a jól megkomponált muzsika: a Lisztről készült naplókat, leveleket és zenetudósok írásait tanulmányozva született meg a darab. Papp András igazi szakértője a témának, librettója hiteles és összefüggő, elevenen ábrázolja a zeneóriás szerelmi életének utolsó, legdrámaibb epizódját. Számomra már a főpróbán kiderült, hogy kiforrott csapatmunkáról van szó. A rendező Gothár Péter, akinek ez a tizedik közös munkája a szerzővel, különleges színpadképpel lepi meg a közönséget, megváltoztatva ezzel Thália nézőterét. A közönség egy része felkerült a színpadra, így minden oldalról nagyon légies attitűdöt élünk át. A karmester Kesselyák Gergely élvezetes, hozzáértő dirigálása az est külön kiemelkedő pontja. A romantikus történet Liszt és menyasszonya, Carolyne esküvői készülődésével kezdődik. Carolyne Mester Viktória csodálatos esküvői ruhájában jelenik meg, és gyönyörű hangjával prezentálja szerepét. A fiatal Liszt, Fekete Attila szuggesztív hangjában és megjelenésében mindig bízhat az operabarát közönség. Otthonosan mozog a kortárs zenében is; nem véletlen, hogy a szerző eleve neki szánta a főszerepet A súlyos, olykor vészterhes perceket Kiss Tivadar személyében a bohém inas, Spiridion igyekszik üdíteni, és fiatal kora ellenére bizonyítja, hogy igazi „hangi akrobata”. Liszt képzelete eleveníti meg Szent Erzsébetet a vörös rózsáival, akinek fennkölt alakját Kertesi Ingrid éteri bája és hozzá illő csengő dallamhangjai kísérik. Az egyetlen prózai szerep az idős Liszt, Fodor Tamás. Kifinomult humorával és nosztalgikus alakjával ő az előadás narrátora. IX. Pius pápát kontratenor szólaltatja meg Bellim Normájából a „Casta diva” című ária dallamaival, amelyet korabeli feljegyzések szerint a pápa egy vatikáni koncerten szintén előadott, egyházi szöveggel és Liszt zongorakíséretével. Ezt a szerepet az egri művész, Bírta Gábor jeleníti meg, erősen átlényegülve az alakításhoz. Magas, mégis férfias csengésű, karizmatikus hangjával és ég felé tárt karjaival a mennyboltig emeli a történések drámaiságát.- IX. Pius nagyon érzékeny karakter - meséli Gábor. Nem csak azért, mert a pápa fiatalkori epilepsziája miatt köztudottan ingerlékeny ember volt, hanem mert a színpadi jellemét tekintve nagyon vékony a határ a történelmi hitelesség és a karikatúra között. Semmiképp sem akartam nevetségessé tenni ezt a nemes szereplőt, így vállaltam a rögösebbik utat. Ezzel együtt boldog és megtisztelő felkérés egy valós történelmi alakot megénekelni. Abszolút értem Fekete Gyulát, hogy a pápát, Isten földi helytartóját az éghez legközelebb álló férfihangra írta. IX. Pius az, aki Liszt életét egyetlen intéssel a földi hívságoktól az ég és a hit felé ragadja - ezért is lett a darab alcíme „Liszt Ferenc mennybemenetele”, amit Kesselyák Gergellyel együtt én is kifejezőbbnek érzek. Az Excelsior sokszor musicalek és operettek dallamvilágát idéző alkotás, így nem csak opera- rajongóknak, hanem kortól függetlenül mindenki számára kellemes muzsika. A bemutató előadást óriási ovációval fogadta a hazai közönség. Gratulálok hozzá! ■ Szabó Ágnes, Eger ■ A fiatal Liszt, Fekete Attila szuggesztív hangjában és megjelenésében mindig bízhat az operabarát közönség.
