Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
KEKLAMPASOK NYOMABAN HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 1., PENTEK Vonuló tűzoltóautóval ütközött egy kocsi gyöngyös - Megkülönböztető jelzést használva, száraz- fű-tűzhöz tartott a gyöngyösi tűzoltóság gépjárműfecskendője, amikor még a város területén belül baleset érte: egy személygépkocsival ütközött. A rendőrség elsődleges adatai szerint az autó vezetője nem adta meg az elsőbbséget, s nekiment a szirénázó járműnek. A kocsi egyedül utazó vezetője súlyosan megsérült, a fecskendőre beosztott öt tűzoltónak nem esett baja. Fémtolvajok rongálták meg a vízlépcsőt kisköre - Rézkábelek miatt rongálták meg a kiskörei vízlépcső zsiliprendszerét. A nyomozás már tartott,^mikor arról érkezett bejelentés, hogy a kiskörei hullámtéri duzzasztóműnél keresték a néhány ezer forintért értékesíthető színesfém huzalokat. A szemtanúk beszámolói alapján kiderült: egy fehér Suzuki mindkét helyszínen ott volt. Mikor a személykocsi tulajdonosát kihallgatták, beismerő vallomást tett, s két társát is megnevezte. A lopási kár a két esetben mintegy három- százezer forintra tehető, a rongálással azonban csaknem négymillió forint kárt okoztak az elkövetők. Többmilliós károkat okoztak a tolvajok visoNTA - Egy hat férfiból álló banda épp egy reléházat próbált feltörni a település külterületén, mikor raj-, tűk ütöttek a rendőrök egy éjszakai akció során. Az eltulajdonítani kívánt érték 2,7 millió forint volt. Ugyanez a társaság március elején szintén Visonta külterületén egy konténert tört fel, amelyből több mint kétmillió forint értékben loptak el rézkábelt. Nem sokkal később egy bányatelepre hatoltak be illetéktelenül, majd becsatlakozott rézkábeleket vittek el a helyszínről két és fél millió forint értékben. A 25-30 év közötti, ózdi és Ózd környéki férfiak előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság. Kábító füst és égető láng tüzesetek Saját otthonunkban is komoly sérülés érhet bennünket Polgári védelmi szirénák hangja figyelmeztet a veszélyforrásra Aki időt nyer, életet nyer - fokozottan igaz ez a la- kástüzekre, legyen szó a menekülésről vagy a sérült ellátásáról. Lovász Anikó Az előző év megyei tűzeseteinél hárman vesztették életüket, tizenegyen pedig megsérültek. A tűzoltók főként a fűtési idényben, a kigyulladó épületeknél találkoznak égési sérülést vagy füstmérgezést szenvedettekkel. Akad azonban arra is példa, hogy valaki a lángra lobbanó autója motorháztetőjét felnyitva, vagy gazt tüzelve sebesül meg.- Egy lángokban álló épület esetén a mi feladatunk a bent lévők kimentése, a tűz megfékezése. A kiképzésünk és a felszerelésünk is megvan a sérültek alapvető ellátásához, ám erre csak ritkán van szükség, hiszen a mentők minden ilyen esetnél ott vannak - mondta Mérai Péter százados, az egri tűzoltóság kiemelt főelőadója. Mint hozzátette: egy lakástűznél hőhatással, az égés során felszabaduló anyagokkal, füsttel és rossz látási viszonyokkal szembesül a bent rekedő.- Égési sérülést okozhat a közvetlen lánghatás, a forró gőzzel, gázzal, folyadékkal való érintkezés. A füstben lévő anyagok belélegzése (szén-monoxid, széndioxid, hidrogén-cianid) pedig mérgezést idézhet elő - magyarázta Csathó Mónika, az Egri Mentőállomás vezetője. A szakembertől megtudtuk: az égési sérüléseket súlyosságuk alapján négy fokozatba sorolják. Ha csak a bőr felső rétege károsodik, bőrpír és fájdalom jelentkezik, akkor elsőfokú sérülésről beszélünk. Másodfokú esetén már a bőr mélyebb rétegei is érintettek, égési hólyagok jelennek meg. Ezek az érpályából kilépő vérplazmával vannak tele. Harmadfoknál ezek már fel is szakadnak, s a bőr minden rétege roncsolódik, a sebesült nagy fájdalmakat él át. A legsúlyosabb esetben, a negyedfokú' sérülés esetén a szövetek, inak, csontok is károsodnak. Elbor- zasztó tény, hogy az érzőidegek elégése miatt a sérült ekkor már nem érez semmit. Égési betegség is kialakulhat: ez a keringéGyakorlat. A tűzoltók megfelelő ismeretekkel és minden szükséges eszközzel rendelkeznek a tűzben rekedtek kimentéséhez és alapvető ellátásához is. Ez utóbbira ritkán van szükség, a mentők mindig a helyszínen vannak. si rendszer megterheléséből fakadó sokkos állapot, amely gyakran halálhoz vezet. Ha az égés mellé nem társul füstmérgezés, akkor a beteg általában tudatánál van, hiszen az eszméletvesztést okozó sokk csak órákkal később jelentkezik. Füstmérgezés esetén az égéstermékben lévő anyagok megakadályozzák, hogy oxigén jusson a sejtekhez, így oxigénhiány lép fel, a magas hőmérséklet miatt pedig megéghetnek a légutak. Az irritábilis gázok okozta leggyakoribb tünetek között van a légszomj, a torok- kaparás, a könnyezés, A laikusok is segíthetnek a sérülteken égési sérülés esetén kezdjük meg az égett felület hűtését: 10-20 percen keresztül hűsítsük hideg, folyó vízzel - adott tanácsot Csathó Mónika (képünkön). Ezzel egyszerre csillapítjuk a sebesült fájdalmát és megelőzzük a további szövetkárosodást Fontos, hogy csak az égett részt érje a víz, különben kihűlést idézhetünk elő. Ezután egy laza, steril fedőkötéssel vehetjük elejét a fertőzéseknek. A füstmérgezettet minél hamarabb friss levegőre kell vinni, s amennyiben lehet, oxigénhez juttatni. A szemét, száját tiszta vízzel ki kell mosni, s az arcát is le kell öblíteni. az orrfolyás, a szédülés, a fejfájás, de a hányinger és a szívrit-' mus-zavar is. S hogy mit tehetünk mi, hogy mindezt elkerüljük? Mindenképpen ajánlatos beszerezni egy tűzjelzőt, amely időben figyelmeztet a veszélyre. Ügyeljünk rá, hogy belülről könnyen és jól nyithatóak legyenek az ajtók, ablakok. Ha már megtörtént a baj, akkor mindenképpen a padlószint közelében igyekezzünk menekülni. A hő és a füst ugyanis közismerten felfelé áramlik, így lent frissebb a levegő és a látási viszonyok is jobbak. A szánk elé tartott vizes ruhával megszűrhetjük a füstöt, amivel szintén időt nyerhetünk. A világháborúkat megélők gyakran hallhatták, hogy megszólalnak a közeledő veszélyekre, légitámadásra figyelmeztető szirénák. A berendezések ma is minden településen megtalálhatók és működőképesek, arra az esetre, ha szükség lenne rájuk. Hogy hol mennyi sziréna található, az a település méretétől függ. Az eszközök az állam tulajdonában vannak, ám a működtetésükről a polgármestereknek kell gondoskodniuk. Az idősebbek még tapasztalatból is ismerhetik a szirénák jelzéseit. A légiriadóra a háromszor egymás után megismételt 30 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (280 és 400 Hz közötti) hang figyelmeztet, a jelzések között 30 másodperc szünettel. A katasztrófariadót a 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi. A jelzések feloldása egyaránt a kétszer egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, 30 másodperces megszakításokkal - magyarázta Zelei László pv. százados, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. ■ A szirénák működését ellenőrizni kell, hiszen szükség lehet rájuk. A szirénákat időről időre felülvizsgálják, s ellenőrzik az azok kezelésére jogosultak ismereteit is. Gyöngyös Város Helyi Védelmi Bizottságához 24 település tartozik, amelyeken 54 sziréna található. Ezeken a helyszíneken a közeljövőben a polgári védelem kirendeltségének vezetője, a települések polgármesterei és az ÉMÁSZ szakemberei üzempróbát tartanak. Április 11- én és 12-én Gyöngyösön és Mát- raszentimrén, 13-án Abasáron, Markazon, Domoszlón, Kisná- nán, Vécsen, Detken, Visontán, Halmajugrán, Ludason, Nagyfü- geden és Karácsondon, 14-én Gyöngyössolymoson, Gyöngyös- orosziban, Gyöngyöstarjánban, Gyöngyöspatán, Szűcsiben, Nagyrédén, Gyöngyöshalászon, Atkáron, Vámosgyörkön, Adá- cson és Viszneken hangzik majd fel a szirénák hangja. A lakosságnak nincs teendője, a hanghatások miatt megértésüket kérik a szakemberek. ■ Jótékonysági akció az új defibrillátorok beszerzéséért segíts okosan Minden hazai mentőautót szeretnének ellátni az újraélesztést lehetővé tévő berendezésekkel Minden mentőautóban legyen defibrillátor! - ennek a célnak a megvalósításához szeretne hozzájárulni az egyik nagyvállalat. A cég Segíts okosan! programja keretében a február 11. és március 31. között eladott bizonyos termékei után egy forintot az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Alapítványának utal át. Ebből az összegből vásárolják majd meg az életmentő készülékeket. A kampány kapcsán utánajártunk, megyénkben milyen a mentőjármüvek felszereltsége.- Heves megyében összesen harminc mentőautó dolgozik, ebből 23-ban üzemel defibrillátor. A hazai viszonyok között ez jónak számít, bár van olyan megye - például Vas vagy Veszprém -, ahol már most minden kocsira jut ebből az eszközből - felelte érdeklődésünkre Csathó Mónika, az Egri Mentőállomás vezetője. - Öt autónkban manuális defibrillátor található, ezt csak a szakemberek tudják használni. Tizennyolcban hangos utasításokat adó, félautomata készülékek vannak, ezeket egy nyolcórás képzést követően a laikusok is teljes biztonsággal képesek működtetni. A gépeket igyekszünk ■ A megyében havonta húsz-huszonöt újraélesztést végeznek. Az egri mentők a Round Table 2002-es akciója révén kapták első félautomata defibrillátorukat. Akárcsak a legutóbbit néhány hete. azokban a mentőkocsikban elhelyezni, amelyek a nap legnagyobb részében dolgoznak. A defibrillátor jelentőségét néhány beszédes adattal világította meg a szakember. Hazánkban évente 25 ezer hirtelen szívhalál következik be, amelyet 80-90 százalékban a kamrafibrilláció okoz. Ez egy olyan ritmuszavar, amely leállítja a keringést. A defibrillátor a szívmegállást okozó kóros ritmus kiütésére szolgál, hogy a normál működést helyreállíthassák. Minél később következik ez be, annál rosszabbak a túlélési esélyek. Az előbb említett 25 ezer eset mindössze 3-5 százalékában marad életben a beteg. Ami a helyi viszonyokat I illeti: az Egri Mentőállomás illetékességi területén havonta mintegy 20-25 újraélesztést végeznek, főként belgyógyászati okokból. Ha a defibrillátor ütésére nincs is mindig szükség, monitorán keresztül tudják figyelni a páciens életfunkcióit. A mentők defibrillátorainak egy része központi beszerzés, a többit az OMSZ Alapítványa, illetve helyi támogatók segítségével szerzik be. Egy készülék ára félmillió forintnál kezdődik, ám az „okosabb” típusokért 7-800 ezer forintot is elkérnek. Egy defibrillátor több évig szolgálja a mentők munkáját, az elektróda az az „alkatrész”, amelyből minden esetnél újat vesznek elő. ■ A
