Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-25 / 70. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Rabosították is Eger korábbi szocialista polgármesterét Folytatás az 1. oldalról A Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányságon megerősítették: ked­den gyanúsítottként kihallgat­tak egy egri férfit az ügyben, akit rabosítottak, vagyis ujjlenyoma­tot vettek tőle, fényképeket is ké­szítettek róla. Lapunknak dr. Nagy Imre el­mondta: nevetségesnek tartja a vádat, miszerint több év után az­zal gyanúsítják, hogy az egri kis­térségben tanuló gyermekek lo­gopédiai ellátására igényelt nor­matívával megkárosították a Gyurcsány-kormányt, és „jogo­sulatlan” előnyhöz juttattak csa­ládokat. Szerinte a vádaskodást választási kampány részeként indította Deák Boldizsár. ■ Tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé.- Ma is ugyanazt mondhatom, mint az akkori vizsgálat során, azaz: a kistérség az igényelt nor­matívát az utolsó fillérig szabá­lyosan a gyermekekre fordítot­ta, a fel nem használt összeget az államnak visszautalta. Megér­tem, hogy a nagy múltfeltárás keretében a jelenlegi hatalom­nak akár koncepciós perek árán is példát kell statuálnia. Ám ter­mészetesen tiszta lelkiismeret­tel állok a vizsgálat elé - nyilat­kozta a Hírlapnak dr. Nagy Imre, aki jelenleg a megyei közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottsá­gának az elnöke. ■ Takarodót fújt Heves megyeben az influenza Tovább csökkent az influenzasze­rű megbetegedések száma me­gyénkben. Az arány all. héten jóval a járványküszöb alatt ma­radt. Az új megbetegedések szá­ma a megyében százezer lakosra vonatkoztatva 65 volt. A figyelő- szolgálatra kijelölt praxisoknál 195 beteg fordult orvoshoz. Ez az adat már a megelőző he­ti betegszám felét sem éri el. A kórházi adatok szerint új beteget nem vettek fel. Országszerte meg­figyelhető ez a trend, két megye kivételével már csak szórványo­san fordul elő az influenza. ■ A magyar történelemben számos adónem létezett már, például menyasszony utáni is. A füstért lerovandó pénz se lehetetlen. Képünk illusztráció. Ebadó, füstadó is jöhet gazdálkodás A helyhatóságok nem terhelnék már a lakosságot Akár új helyi adókat is kivethetnének az önkor­mányzatok - az új hely- hatósági finanszírozási rendszer előkészítése kapcsán. A kisebb telepü­lések vezetői nem terhel­nék tovább a lakosságot. Barta Katalin „Hódolj az istennek, tiszteld a ki­rályt, de félned csak az adószedő­től kell.” Egy sumér agyagtáblán találták ezt a feliratot, amelyből kiderül, hogy négyezer év óta nem sokat változott az emberek véleménye az adófizetésről. Az új önkormányzati finanszí­rozási rendszer előkészítése kap­csán az is felmerült, hogy a hely- hatósági feladatok újragondolása A leggyakoribb mai helyi adófajták- iparűzési adó ______________________________- gépjárműadó______________________________- idegenforgalmi adá___________________-k ommunális adó után a jövőben állami feladat len­ne például az iskolák fenntartása, ám ezzel együtt az iparűzési adó egy része és a súlyadó a közpon­ti költségvetést gyarapítaná. A te­lepüléseken szabadon választott új adófajtákat vezethetnének be, így akár ebadót vagy füstadót is kivethetnének. Az elképzelésről megkérdez­tük megyénkbeli helységek pol­gármestereit is, akik kivétel nél­kül úgy nyilatkoztak, hogy a gép­jármű- és az iparűzési adó tete­mes része a saját költségvetésük­nek, ezért elképzelhetetlen, hogy e tételeket az állami büdzsé­Önrészhez kellenek az elvonni tervezett adók bükkszéken jelenleg négyfaj­ta helyi - iparűzési, súly-, a beépítetlen telkek után fizeten­dő, illetve idegenforgalmi - adó létezik. Ezek a bevételek a költségvetés közel 4 százalékát adják zagyva ferencné (ké­pünkön) polgármester szerint a két legjelentősebb adónem kivonásával az egész falu elle­hetetlenülne, hiszen ezek az összegek képezik azon pá lyázatok önrészét, ame­lyek nélkül se utakat nem lehetne felújí­tani, se a közvilágí­tást finanszírozni. Itt idén a képvise­lők úgy döntöttek, hogy a kommuná­lis adót sem vetik ki a lakosságra. be tereljék. Kijelentették: a helyi vállalkozók, a lakosság nem ter­helhetők tovább helyi adókkal. Kotroczó István, Istenmezeje első embere elmondta: esetükben az éves költségvetés 6-7 százalé­kát teszi ki a két fenti adónemből befolyó pénz. Ezeket az összege­ket semmilyen módon nem tud­nák pótolni. Új adókról lehet ötle­telni, hiszen a történelem során szinte mindenre ki lehetett vetni adókat, ám ez a mai magyar va­lóságot tekintve elképzelhetetlen.- Biztos vagyok abban, hogy a fenti ötlet csupán egy kidolgo­zatlan koncepció része lehet, amely finomításra szorul - kö­zölte Szaniszló László, Szilvás­várad polgármestere. A 400 mil­lió forintból gazdálkodó község­ben a saját kasszából húszmilli­ót fordítanak az oktatásra, ám a helyi iparűzési és súly­adókból befolyó összeg en­nek csaknem kétszerese, így ha az állam átvállalná az oktatási intézmények fi­nanszírozását, és en­nek fejében elvonná a két adófajtából származó bevételt, akkor rosszul jár­nának. Itt idegen- forgalmi és kom­munális adót is fi­zetnek, ám a szemét- szállítás ingyenes. Egy kis magyar adótörténelem A TÖRÖK HÓDOLTSÁG korában hazánkban újabb adófajtá­kat is bevezettek, például menyasszonyadót, a lány férj­hez adásakor fizetendő illeté­ket, tűzifa, hordók, kertek utáni adókat. Országos adó­val először I. Károly próbál­kozott 1342-ben, aki a pénz- hamisításból származó vesz­teségek ellensúlyozására minden olyan kapura, ahol egy szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, 18 dénár adót szedetett be. 1849 után a bécsi kormány Magyarországot is az osztrák adórendszer alá vonta, emi­att egyre több új adófajta je­lent meg. Kellett fizetni a föld, a ház, a jövedelem, a kamatok után, fényűzési adót róttak ki a cseléd-, a ko­csi- és a lótartás, a tekeaszta­lok és a játéktermek után is. GYORSSZAVAZAS 9 Megmentheti az önkormányza­tokat az új adók kivetése? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Átány KÖNYV Ma délután 3 óra­kor a községházán mutatják be Fél Edit-Hofer Tamás: „Mi, kor­rekt parasztok... Hagyományos életÁtányon” című kötetét. A ki­advány a Társadalomtörténeti Monográfiák sorozatban látott napvilágot. A nemzetközileg is je­lentős néprajzi kötetet a szer­kesztők, Granasztói Péter és Pozsgai Péter méltatják. Eger NAGYRENDEZVÉNY Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napján, ma Nagyrendezvényt tart a Ma­gyarok Szövetsége Heves Megyei Szervezete. Vendégelőadó lesz Prof. Papp Lajos szívsebész, Vukics Ferenc, a Magyarok Szö­vetsége alapítója, Pitlu János magyarságkutató, és fellép a Rej­tező zenekar is. A rendezvényt a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban tartják este fél 6-tól. Eger SZERELEM Szombaton 15 órakor a Bartakovics Béla Közös­ségi Házban az Ezüstidő Nyugdí­jasklub szervezésében zenés szórakoztató műsort rendeznek „Tavasszal (is) kell a szerelem” címmel. A fellépő előadókat kísé­ri Farkas Antal és népi zenekara, meghívott vendégként fellépnek Gyöngyösi Kiss Anna nótaénekes és az Ostorosi Asszonykórus. Eger KONCERT Tavaszköszöntő kulturális programot szervez az EKMK szombaton 16 órától, rossz idő esetén a Felsővárosi Ál­talános Iskolában, napos időben a Fényszobor helyén lévő parkos területen. A műsorban többek között látható gólyalábasok pro­dukciója, fellép az Ethnofil és a Veszelka Kommandó zenekar is. Füzesabony baba-mama Kör­nyezetvédelem mindenkinek - nagyoknak a kicsikért címmel hallható előadás ma délután 4 órától a Kis Bocs Baba-Mama Közhasznú Egyesület által szer­vezett baba-mama találkozón. A rendezvényt a Füzesabonyi Kis­térségi Nevelési Tanácsadóban tartják. Az előadó Bodó Péter környezetvédelmi és analitikus szakvegyész lesz. Gyöngyös fények a város is csatlakozott a Föld órája mozga­lomhoz, így március 26-án 20.30 és 21.30 óra között kialszanak a Fő tér, a Belváros tér és a Szent Bertalan utca díszvilágításai, il­letve a Fő tér közvilágítása. A vá­ros lakóit is arra kérik, hogy ha tehetik, akkor szombaton este fél 9-től egy óra hoszszára kapcsol­ják le otthonaikban a villanyt. HIRDETÉS Modernizál az Eger Termál Kft vendégcentrikusság Szolgáltatások emelt színvonalon Utassy Józsefre emlékeztek előadás A költő az idei évben lenne hetvenéves Az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója, Lugosi Dénes sze­rint a három viszonylag elkülö­nülő szolgáltatásuk - a termál- és élményfürdő, a fedett és nyi­tott uszoda, illetve a Török für­dő - jól működő rendszert ké­pez. Minderről a cég március 1- jével kinevezett új vezetője be­szélt lapunknak.- Ami változtatásra szorul, az inkább a finomhangolás kategó­riába tartozik. Tervezek egy kor­szerűsített vendégkezelési rend­szert. Ennek része a medence, a pálya, a termálfürdő használatá­nak újragondolása, valamint a vendégirányító, beléptető rend­szer modernizálása - fogalma­zott az igazgató. A .termál- és élményfürdő komplex szolgáltatásrendszert kínál, amelyet egész évben hasz­nálhatnak a vendégek, de azért további bővítésekben is gondol­kodnak - tudtuk meg.- A szolgáltatá­sok színvonalát a maximális szin­ten kívánjuk tar­tani. Ennek része lehet többek kö­zött az az uszodamesteri képzés, amivel biztosítani kívánjuk a ma­ximális biztonságot, segítőkész­séget és együttműködést mind­három létesítmény-együttesünk vendégei számára. A képzés áp­rilisban három héten át zajlik, és legkésőbb a március 29-i felvéte­A szolgáltatások színvonalát a maxi' mális szinten kí­vánjuk tartani. li vizsga 10 órai kezdetéig lehet jelentkezni. Az érdeklődők a Bitskey uszoda titkárságán kér­hetnek felvilágosítást - mondot­ta az igazgató, aki hozzátette: - Az élményfürdő és az uszodák mellett a harma­dik felület a Török fürdő, ahol - év­szaktól és időjá­rástól függetlenül - gyógyászati ke­zeléseket, valamint pihentető, wellness, felüdülést nyújtó szol­gáltatásokat emelt színvonalon biztosítunk. Azt gondolom, hogy ez a fürdő országosan és európai szinten is egyedülálló, minőség­ben, adottságaival és szolgáltatá­saival egyaránt. ■ Dr. Cs. Varga István házigazda köszönti a közönséget A megyénkhez több szállal kötő­dő Utassy József költőről emlé­keztek meg a napokban Eger­ben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Az ese­ményt a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság Heves Megyei Ta­gozata szervezte. Az est házigaz­dája dr. Cs. Varga István iroda­lomtörténész volt. Utassy munkásságát Vasy Gé­za irodalomtörténész méltatta, míg a versekben hangsúlyosan megjelenő szülőföldhöz való kötő­déséről Szilvás Krisztina, lapunk újságírója beszélt. Utassy József Bükkszenterzsébeten töltötte gyerekkorát, s ezek az élményei írásait is gazdagították. Idén töl­tötte volna be a 70. évét. ■ f /•

Next

/
Oldalképek
Tartalom