Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-04 / 53. szám

14 BÁBSZÍNHÁZ HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Ludas Matyi szeretetre méltó: a mi népi hősünk, a Robin Hoodunk A Harlekin Bábszínház új előadá­sa, a Ludas Matyi kapcsán Len­gyel Pált, a teátrum igazgatóját kérdeztük.- A bábszínházak egyik legis­mertebb, közkedvelt magyar mű­ve az igazságért küzdő Lúdas Ma­tyi, aki a mi népi hősünk, a mi Ro­bin Hoodunk, ezért is tűztük a műsorra - válaszolja a direktor. - Nagyon érzékeny, jól mozgatható bábokat készítettünk, ugyanis a bérletes előadások után szeret­nénk elindítani kőrútjára a dara­bot. Várjuk az óvodák, iskolák, vi­déki művelődési házak meghívá­sát. A színház igazgatójától azt is megtudtuk, hogy éppen a Nils Holgersson felszerelésén, a bá­bok és a díszletek kialakításán dolgoznak. A rendező Kelemen József, a kaposvári Csiky Gergely Színház munkatársa lesz, aki már a Kis hableány színpadra ál­lításában is közreműködött. ■ Készülőben a Nils Holgersson. A másik fontos esemény az egri bábszínház életében az Accord pályázat.- Ez egy európai uniós pályá­zat, amit megnyert a társulatunk - meséli Lengyel Pál. - Szerbia, Lengyelország, Románia és Ma­gyarország bábszínházainak két­éves együttműködésén alapul a program. Az első esztendőben minden ország külön-külön lét­rehoz egy-egy előadást saját or­szága híres zeneszerzőjének mu­zsikájával, majd közösen is szü­letik egy alkotás, kortárs zenére. A második évben az elkészült elő­adásokat és a hozzá kapcsolódó kísérőrendezvényeket a partner- városokban, egy-egy körfesztivál keretében mutatjuk majd be a he­lyi közönségnek. ■ Lengyel Pál: Jól mozgatható bábokat készítettünk Jelenet a darab elejéről. Ekkor még Döbrögi tűnik győztesnek. Nem sejti, hogy a pádon fekvő Lúdas Matyi háromszor adja vissza a verést A furfang nagy diadala bábszínház A Lúdas Matyi költészetünk örök klasszikus műve Már januárban elkezdőd­tek az először a március 5-i főpróbán látható Lúdas Matyi bábelőadás próbái az egri Harlekin Bábszínházban. Munkatársunktól Hegedűs Géza irodalomtörté­nész elemzése szerint kétségte­len, hogy Fazekas Mihály ezzel a nevezetes elbeszélő költemény­nyel írta be nevét irodalomtörté­netünkbe, és ez az a műve, ame­lyet az emberek többsége ismer. Az író valójában sokkal több, mint a Lúdas Matyi költője: Cso­konai Vitéz Mihály után ő a deb­receni irodalmi kultúra legjelen­tősebb alakja, aki egyébként a botanika tudósa, a hazai növény­tan tudományának egyik fontos előfutára is volt. Az irodalomkritikus Hegedűs Lúdas Matyi harcát Döbrögi el­len a jobbágy-nemes küzdelem humoros-szatirikus képleteként jellemzi: a parasztlegény megiga- zulása a gőgösen ostoba földesúr­ral szemben. Ugyanakkor Lúdas Matyi népi hős: magányos, lele­ményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalan­sággal, és furfanggal győz. Az el­Szószabás, hangvarrás történik a próbákon is upor László (képünkön) sző- hogy a hangsúly ne vegírótól megtudtuk, hogy a történet irányát nem változtat­ták meg, de kibontottak belőle pár elemet - Kevesen emlékez­nek például, hogy Fazekas Mi­hály művében Döbrögi a verés hatására megjavul a mű végé­meséli. A nagy híres mon­re dósokat is megtartottuk, amit minden óvodás ismer, ugyan­akkor olyan zajokkal, zörejek­kel, nyelvi töredékekkel toldot­tuk meg a művet, amelyek ere­detileg nincsenek benne. A fő, a beszédre, hanem a bábok akrobatikus ügyességére kerüljön. A próbák során folya­matosan alakítot­tuk a darabot, mindennap hozzátettünk valamit, ami­ből remél­jük, nagyon élvezhető előadás szü­letik. beszélő költemény azonban nem forradalmi, de olyan demokrati­kus mű, amely előlegezte a kö­vetkező évtizedek éledő remény­ségeit - írja Hegedűs. Fazekas is tisztában volt alko­tása irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mu­latságos cselekményvezetésével és jóízű nyelvezetével valóban elbeszélő költészetünk egyik örök klasszikusa - állítja az iro­dalmár. A Lúdas Matyi első vál­tozata 1804-ben keletkezett, majd kéziratban hamar elter­jedt, és az író tudta nélkül ki is adták Bécsben. Végső formájában, Fazekas Mi­hály neve alatt, 1817-ben jelent meg először, mely- JK nek témáját az író a kö­zépkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletét. A műből Dargay Attila készített egész estés rajzfilmet 1979-ben. Számos egyéb adaptá­ció is készült belőle, ezek közül legismer­tebb a Soós Imre fősze­replésével 1949-ben > született első ma­gyar színes film, amelynek rendező­Koboz, bolgár tambura zenei aláfestésnek okos Tibor, az előadás zeneszer­zője, a zenei aláfestésért felelős művész a tanárképző főiskolán ének-zene-történelem szakon végzett 1986-ban alapító tagja volt a Gajdos zenekarnak, amely azóta is jelentős szerepet játszik Eger kulturális életében. Okos Tibor brácsa, duda és fu­rulya hangszereken játszik, a Lúdas Matyiban még koboz és bolgár tambura is hallható. 1994-ben a Pro Agria emlékpla­kettet, 2010-ben pedig magyar népművészet és közművelődés kategóriában a megyei Príma-dí­jat is megkapta az együttes. párosa Nádasdy Kálmán és Ranódy László. Fazekas Mihály elbeszélő köl­teményének bábszínházi előadá­sát Egerben Perényi Balázs (meghívott vendég) rendezi. Az élőzenei aláfestést Okos Tibor adja, a játékmester Somogyi Ta­más, a díszlet- és bábtervező Opra Szabó Zsófia, a darab sze­replői Bencze Mónika, Bonczidai Dezső (meghívott vendég), Boda Katalin, Paskó Zsolt és Virág István. Az előadás egyik meghívott vendége a rendező Perényi Balázs, az előadás ren­dezője magyar-történelem sza­kon végzett az ELTE-n. Színházi kritikus, színjátszó-rendező, színjátéktanár a Színművészeti Egyetemen. Diákszínjátszó elő­adásaival számos országos és nemzetközi díjat nyert, rendsze­resen publikál a Színház és az Ellenfény című folyóiratban és más szaklapokban. Előadásokat rendezett a tatabányai Jászai Mari Színházban, a Kolibri Szín­házban, a Káva Kulturális Mű­helyben és a Kerekasztal Szín­házi Társulatában. Fontosabb munkái: Lakókocsi (2003), Digo (2004) , Pancserka és Lúzerfi (2005) , Vaskor (2005), József és testvérei (2004). ■ A bábkészítők kulisszái mögé is benéztünk A Lúdas Matyi bábjai textíliá­ból, hungarocellből, polifo- ( amból készülnek. A kulisszatit­kokat Koszorús István díszlet­készítőtől, Káló Attila és Cson­ka Erzsébet bábkészítőktől tud­tuk meg. Koszorús István díszletkészítő árult el kulisszatitkokat- Már két hónappal a bemu­tató előtt tartunk egy állítópró­bát, ekkor nagyjából megbe­széljük a díszleteket, hogy mi­lyennek képzelik a látványt a tervezők, a rendező, a színé­szek, az igazgató úr. Majd lesz egy hónapunk, hogy elkészít­sük a bábokat, létrehozzuk azt, amit a tervező, Opra Szabó Zsó­fia elképzelt. Szabunk, var­runk, festünk, faragunk, he- gesztünk: a gyakorlati megva­lósítás a feladatunk. ■ Ludas Matyi története elevenedik meg a színpadon mese Elbeszélő költeményt érdemes bábszínházban előadni, így az előadás nagyon mozgalmas Bemutatkozó szereplés a Harlekinben Fazekas Mihály klasszikus me­séjének megfelelően az édesany­jával együtt élő Lúdas Matyi, a szegény, ám önérzetes fiú törté­nete elevenedik meg a Harlekin Bábszínházban. A meséből meg­tudhatjuk, hogy a ravasz Matyi felcseperedve hogyan jár túl a gazdag és pökhendi uraság eszén, miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság a kap­zsiság és a butaság felett. Az elő­adásról annak készítőivel beszél­gettünk.- A próbák nagyon jól sikerül­tek. Szerintem a történetet azért érdemes előadni bábszínházban, mert a darab alapvető, de sokkal mozgalmasabb, mint amit általá­ban gondolunk róla - mesélte Pillanatkép a próbáról. Képünkön Bonczidai Dezső (balra), Paskó Zsolt bábszínészek és Perényi Balázs rendező láthatók. Perényi Balázs rendező. - Min­den, ami megjelenik a színpadon, Fazekas Mihály művének hű má­sa, tiszteletben tartottuk az alko­tást, és nem változtattunk sehol a történeten. Ugyanakkor észrevet­tünk benne olyan elemeket, amelyek­re nem szoktak nagy hangsúlyt fek­tetni. Például Matyi fejlődéstörténete is nagyon érde­kes. Alapvetően az a bábtechnika, amelyet alkalmazunk, alkalmas arra, hogy lelki történéseket, vi­szonyokat mutassunk be a bá­bokkal. A technikáról bővebben Bonczidai Dezső, a Temesvári Magyar Állami Színház színésze beszélt lapunknak.- A bunraku bábtechnika ki­hívás a színészek számára is. Mi­vel többen mozgatunk egy bábut, nagyobb együttműködést, odafi­gyelést igényel számunkra. Sok­kal nagyobb kifejező erejük van a báboknak. Meg tud­tuk például úgy csi­nálni az előadást, hogy Lúdas Matyi el­veri Döbrögit, de a szituációban nem a brutalitáson van a hangsúly, hanem az igaz­ságszolgáltatáson, a büntetésen. Lúdas Matyi nyilvános főpró­bája március 5-én, szombaton 15 órától és március 6-án, vasárnap 11 órától, a bemutató 15 órától te­kinthető meg a Harlekin Báb­színházban. ■ ■ Tiszteletben tartottuk az al­kotást. Lúdas Matyit a bábszínházban Bonczidai Dezső vendégművész játssza, aki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vendégszínésze. A fiatal művész Szentmiklóson született 1985-ben, a tanulmá­nyait a Marosvásárhelyi Szent- györgyi István Színművészeti Fő­iskola bábszínész szakán végez­te. Egerben már több alkalommal járt, de most játszik először a Har­lekin Bábszínházban. Néhány ko­rábbi szerepe: Grimm testvérek: Jancsi és Juliska (2008/2009), Egressy Zoltán: Június (2009/ 2010), Tom Stoppard: Rosen­crantz és Guildenstern halott (2009/2010), Alina Nelega: Zu- rinka, Zurinka (2009/2010). ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom