Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-24 / 69. szám

3 2011. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Pétervására tündérvölgy a helyi óvoda szervezésében első alkalommal kerül sor a Tündér- völgy-napra, amelyet az óvoda ve­zetése hagyományteremtő szán­dékkal rendez ma délelőtt 10 órá­tól a városi művelődési házban. A' rendezvényen a váraszói, szajlai, ivádi, erdőkövesdi és helybeli ap­róságok, iskolások mutatják be műsoraikat. A Tündérvöl$í-napra meghívást kaptak a feledi „testvé­rek” is, így a határon túli kicsinyek is előadást tarthatnak. Pétervására benedek-nap az Aranykapu Humán Szolgáltató Központ idén is megrendezi a kistérség diákjainak hagymányos tavaszi seregszemléjét, a Bene- dek-napi partit. A március 25-én délután 3 órakor a Szántó Vezekényi István Művelődési Házban rendezendő programon vidám zenés-táncos jeleneteket mutatnak be a fiatalok. Tisza-tó HORGÁSZAT A Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége és a Tisza-tavi Sporthorgász Köz­hasznú Nonprofit Kft. versenyso- « rozatot hirdet horgászoknak. A í versengés több fordulóból áll, amelyben a Tisza-tó horgászati J sajátosságaiban való jártassá- 1 got, ismereteket, tapasztalato­kat, természeti sokszínűséget szeretnék fejleszteni, bemutatni. Az állóvízi, békés halak horgá­szata április 2-án, szombaton lesz Tiszafüreden, a Holt-Tiszán. Rózsaszentmárton fórum a te­lepülésen a napokban megtar­tottfalugyűléssel egybekötött közmeghallgatáson több, a hely­ség életét meghatározó témát is megtárgyaltak, továbbá a falu­ban élők tájékoztatást kaptak a tavalyi költségvetés végrehajtá­sáról, valamint az idei tervekről is. Az esemény legfontosabb ré­sze a szennyvízberuházásról szó­ló tájékoztató volt. A szakembe­rek elmagyarázták a munka mentét, valamint példaértékű­nek minősítették a lakosság hozzáállását. Tamaszentmária hit Gyümölcs­oltó Boldogasszony napján, pénteken 19 órától virrasztás lesz a több mint ezeréves temp­lomban. Ez egyben lelki készülő­dés is a szombaton 17 órakor Egerben, a Keresztény Ifjúsági Klubban kezdődő, nagycsalá­dosok által szervezett konferen­ciára, amelynek keretében gyógyírt próbálnak találni a ma­gyar népesedési helyzet kataszt­rofális állapotára. Mentőzsinór a múzeumnak takarékon A megyei és városi önkormányzatot civilek segítenék A tervek szerint önkormányzatok összefogásával, civilek bevonásával a múzeum - amelyre ráférne a felújítás - továbbra is fogadhatja a látogatókat. A megyei önkormányzat pénztelensége a Hatvány Lajos Múzeumot is érinti. A városban összefogással szeretnék megmenteni az intézményt. Tari Ottó A hatvani főtéren, az egykori foga­dóépületben működő - a téves he­lyi felfogás szerint a valamikori sorházban, noha utóbbi pár száz méterrel arrébb állt - Hatvány La­jos Múzeum akár a helység büsz­kesége is lehetne, ám a külleme semmiképpen nem az: hónapok óta fából ácsolt tákolmány védi az utcán a j árókelőket a leomló vako­lattól. Az épület a város tulajdona, de a benne lévő intézmény me­gyei fennhatóság alatt áll.- Az 1990-es évek első felében a Hatvanba kihelyezett megye­gyűlésen szóvá tettem, hogy a me­gye nem támogatja kellőképpen a múzeumot - eleveníti fel a történ­teket Szinyei András, aki polgár- mesterként házigazdája volt az eseménynek. - Javasoltam, hogy a finanszírozás a lakosság szám­arányának megfelelően történjen, de ezt a közgyűlés elvetette. Mi ta­gadás, keményen fogalmaztam, de akkoriban szükség volt erre, mert annyira kiéleződött a feszült­ség, hogy akadt olyan városi kép­viselő, aki a megyétől történő el­szakadást is felvetette. Azóta normalizálódott a hely­zet, de a napokban ismét felvető­dött, hogy a megyei önkormány­zat szűkös anyagi lehetőségei mi­att esetleg bezárhatják a Hatvány Lajos Múzeumot.- Tény, hogy takarékosságra van szükség, de a fő cél az, hogy az intézményt megmentsük - mondja Tóth Csaba, a megyei ön- kormányzat kulturális, oktatási, ifjúsági és sportbizottságának el­Önkénteseket keresnek a civilszervezetek a ratkó József Közművelődé­si Egyesület, a Németi Gábor Honismereti Kör, a Naple­mente Nyugdíjasklub, a Hat­van Közművelődéséért Alapít­vány és a Hatvány Lajos Mú­zeum Tájak, Korok, Múzeu­mok Egyesülete felhívással fordult a város nyilvánosságá­hoz. Azzal a kéréssel fordul­nak a helyiekhez, hogy vállal­janak teremőri és egyéb ön­kéntes szolgálatot a kiállító- termekben. Szerintük csak csak akkor lehet a múzeum nyitva tartásának folyamatos­ságát megőrizni, ha társadal­mi összefogással segítséget nyújtanak az intézmény- 0** nek. A részletek megbe- ' szélésére fórumot szer- í* * veznek ma 17 órára az 1 Ady Endre Könyvtárba. Barcsaytól Kokoschkáig őriznek igen értékes alkotásokat sziLASi Ágota (képünkön), a Hatvány Lajos Múzeum megbí­zott vezetője szerint szakmailag nem indokolt az intézmény bezá­rása. A múzeum több mint kiál­lítóhely, igazi tudományos mű­hely. Gyűjteménye országosan számon tartott, sok kutatót fo­gadnak, sőt más országokból is keresik őket Szinyei András hozzátette: olyan alkotók műveit őrzik, mint Komiss Dezső, Lesz­nai Anna, Moholy- Nagy László, Bar- csay, Kondor Béla, Kokoschka, Lakner László vagy éppen Román György. nöke. - A múzeum működtetése évi nyolcmillióba kerül, ennyi pénz nem áll rendelkezésre. Ezért a pénteki közgyűlésen olyan ja­vaslattal állunk elő, amelynek alapján a csökkentett működési költséget a megye és a város meg­oszthatja. Miután több nagy fővá­rosi intézmény - a Nemzeti Galé­ria vagy a Petőfi Irodalmi Múze­um - vezetője is aggodalmát fejez­te ki. Bízunk benne, hogy a későb­biekben is számíthatunk a velük való együttműködésre. Szabó Zsolt hatvani polgár- mester szerint példátlan civil összefogás alakult ki a múzeum megmentése érdekében.- Nem szeretnénk, ha az érté­kes gyűjtemény elkerülne váro­sunkból - nyomatékosítja. - Terveink szerint a Moldvay Győző Galériát bevonva kulturált feltételeket bizto­sítunk, hogy a nagykö- I zönség is láthassa azt a kincset, ami a múze­umban található. Vé­teknek tartjuk, hogy egyelőre a raktárak­ban kell sorakozni­uk. Büszke vagyok rá, hogy együttmű­ködési elképzelése­inkhez a civilek is csatlakoznak. • • Ötvenes a vasutasnak nem Sírom vissza kezdő új­ságíró-éveim technikai hát­terét. Örülök annak, hogy a manuális írógép már a múl­té lett, és nem kell kettévá­gatnom egy filmtekercset néhány papírképért. De nem örülök annak, hogy közben a világ elvesztette emberközelibb arcát. akkor, amikor én kezdtem a szakmát, még csak a postá­kon létezett fax, és néhány háztartásban szereltek fel te­lefont. Fülkéből, kétforintos érmékkel beszéltük meg a cikk terjedelmét. Az ese­mény után rohantunk haza - közben még beadtuk egy gyors filmkivágásra a fényké­pezőgépet a szaküzletbe -, aztán normál írógépen, több­szöri ujjbeszorulás után meg­írtuk az anyagot, mellyel is­mét elfutottunk a képekért, hogy végül elérjük a pesti vo­natot Egy ötvenes járt a moz­donyvezetőnek, aki zsebre dugta a kész tudósítást a fo­tókkal együtt, majd követke­zett az újabb telefon, be- mondtuk az érkező vonat számát, idejét és persze kö­rülírtuk a postásnak használt vasutast, akinél a mindennél fontosabb küldeményt találja a pályaudvarra kiszalajtott fővárosi gyakornok. így éltünk mi akkoriban, a kilencvenes évek legelején. Irigykedve néztük a szom­szédot, akinek állami pozíci­ója okán már csörgött a tele­fon a lakásában, és sopán­kodva szemléltük az író­szerboltokban a villanyíró­gépet, amely kevesebb eséllyel vitte volna le állan­dóan az ujjúnkról a bőrt. Húsz Év telt el azóta. Nem sírom vissza a manuális gé­peket és a telefonfülkéket. De az idő és az emberi kap­csolatok, amelyek e komfor­tos világban valahol mégis elvesztek, azok igazán hiá­nyoznak. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A színpad volt a gyógyír mindenre oLGYAi magda Születésnapján köszöntötték az egri színművésznőt A beszakadt utat kijavítják a turistaszezon kezdetére A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, Olgyai Magda tegnap ün­nepelte 85. születésnapját. A szí­nésznőt egykori kollégái, tanít­ványai, barátai köszöntötték a te­átrum stúdiójában. Olgyai Magda 1926. március 23-án született Szegeden. Színé­szi pályáját 1951-ben kezdte a Szegedi Nemzeti Színházban, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Közben folyamatosan játszott Pécs, Kaposvár, Békés­csaba és Eger teátrumaiban, fő­ként opera- és operettszere­peket. 1969-től 1981-ig a Miskol- | ci Nemzeti Színház művésze “ volt. Vendégjátékai alkalmával J annyira megszerette Eger váró- 1 sát, hogy nyugdíjba vonulása Titok nem volt, csak kis fizetés és sok taps - értékelt nevetve Olgyai Magda után itt telepedett le. 1991-től rendszeresen játszott a Gárdo­nyi Géza Színházban, ahol a kö­zönség a karakterszerepei mel­lett Kálmán Imre Csárdáskirály­nőjének Cecíliájaként is talál­kozhatott vele. Eger városa tíz éve, 2001-ben Nívódíjjal jutal­mazta egyedülálló tehetségét és kitartó hűségét. A kérdésre, hogy volt-e a sike­rének titka, a művésznő szeré­nyen válaszolt. - Nem tudom, mi a titok. Talán tudtam valamit közvetíteni a közönségnek, ezért lehet, hogy sokan megismertek és szerettek - mesélte a színpa­don töltött évekről. - Ha pedig felment a függöny, minden bajo­mat elfeledtem. ■ Folytatás az 1. oldalról Mátraszentimre panaszával megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, és a Nógrád Me­gyei Igazgatóságtól azt a választ kaptuk, hogy az esőzés miatt pár napja rengeteg föld csúszott az útra. Bár megtisztították, de be kellett vezetni a jelzőlámpás for­galomkorlátozást. A megbomlott rézsű kezelőjét kérték a helyre- állításra. Az összekötő út lokális burkolathibáit az aszfaltkeverő telepek áprilisi indulása után tudják kijavítani. A Felső-Mátra megközelítése Gyöngyös felől sem zökkenő- mentes. A Galyatető alatti útsza­kaszon több centi átmérőjű és mély kátyúkat kell kerülgetniük az autósoknak. Szerencsi Gábor, a Közút Heves Megyei Igazgató­ságának vezetője elmondta: a Ga­lyatető és Pásztó közti út Heves megyei szakaszán a tavalyi eső­vízkárok miatt karbantartásra, üzemeltetésre 10 millió forintot fordítottak. Idén 32 millió jut a nagyfelületi javításokra a Felső- Mátrában. A munkát áprilisban kezdik és májusban végeznek. A polgármester szerint teljes aszfaltozás is ráférne a hegyre vezető utakra, ám erre egyik me­gyei igazgatóság sem tért ki vá­laszában. Azt megígérték, hogy a turistaszezon kezdetére bizton­ságosabbá teszik az érintett út­szakaszokat. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom