Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-21 / 66. szám

2011. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Pánikban a huszadik emeleten földrengés A japánok szerint százévenként történik ilyen természeti csapás Utassy Józsefre emlékeznek a szülőfalujában Juhász László: Az erzsébetiek mindig büszkék voltak a költőre Kilengő épületek, utcára menekülő emberek, ha­lálfélelem. Ez a látvány és érzés örökre belerögzül azokba, akik Japánban járva átéltek már egy-egy komolyabb földrengést. Szilvás István Az egész világ aggodalmát és együttérzését kiváltó mostani földrengés központja Ibarakiban, az északnyugati parton volt. A ki­sebb rengések általában nem okoznak riadalmat arrafelé, ezút­tal azonban hosszan tartó löké­sek voltak, amelyek rettentő ere­jű cunamival párosultak. Az utóbbi ellen nem lehet védekezni, nem véletlen, hogy mindenki na­gyon megijedt, s kitört a pánik.- Ha már ők is pánikba esnek, akkor képzeljen el egy európait, aki nincs hozzászokva még a legenyhébb rengéshez sem - mondta erre Szakács László. Az Egerben élő újszíves évekkel ez­előtt Japánban, a transzplantál- tak Kobéban rendezett világjáté­kán atlétikában és asztalitenisz­ben versenyzett a magyar a vá­logatott tagjaként.- Egy ultramodern szálloda nyolcadik emeletén laktunk. Egyik este épp a szokásos csa­patértekezletre készültünk, ami­kor hirtelen mozogni kezdett a lábunk alatt a padló. Talán fél percig tarthatott az egész, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy halálra rémüljünk. Ettől kezdve végig bennünk volt a szorongás, hiába nyugtattak a helybeliek, hogy ez itt mindennapos...- A napi 4-5 egyes, kettes erősségű rengés valóban átlagosnak számít erre­felé. Ha viszont na­gyobb mozgás vagy cunamiriadó van vala hol, akkor arról, saji szervezett kitele­pítésekről folya­matosan tájé­koztatnak a kü­lönféle televízi ós csatornák híradásaiban. Ilyet évente egyszer-egy- szer tapasztal­tam - mesélte Magyar Zsuzsa, aki 2000 és 2007 kö­zött folytatott közgaz Romokban az ország. Japán felkészült a földrengésekre, de ekkora erejű természeti katasztrófa pusztítása ellen lehetetlen hatékonyan védekezni. dasági és politológiai tanúimé nyokat Kobéban és Oszakában. A jelenleg Los Angelesben ta nuló egri lány 2004- ben élte át élete legna­gyobb földrengését. Éppen egy 20. emele­ti étteremben volt, amikör félelmetesen kilengett az épület. Ijedtében is az eszébe villant, hogy ilyenkor az asztal alá kell bújni, ám az egy gáztartályra szerelt sütőlapos asztal volt, ami alatt nem lehetett menedékre lel­ni. Helybeli társai értetlenül nézték a remegését, mert a földmozgás nagy volt ugyan, de ■ Ha már ők is pánikba es­nek, akkor képzeljen el egy európait. jól a rengésbiztos épületben nem volt, ami rájuk omolhatott volna.- Azt mindjárt az elején begya­koroltatták velem is, hogy adott esetben mi­ként lehet menekülni, s hogy a cipő és a zseb­lámpa mindig a közel­ben legyen - mondta Rittenbacher Márk, aki négy évig tanult közgazdaság- tant Fokukában, Oitában és Nagoyában. Az egri fiatalember másfél év után tapasztalta meg, hogy milyen is egy földrengés.- Nem volt időm gondolkodni, mert a halk zúgás pillanatok alatt hatalmas morajlássá vált, s Erősödő roham a jódtablettákért MAGYAR ZSUZSA tapasztalata szerint egyre nagyobb a féle­lem Los Angelesben a japán atomerőművekben történt rob­banások miatt. A lakosság körében elterjedt ugyanis, hogy egy „légi csatornán ” ke­resztül 36 órán belül elérheti a várost az errefelé sodródó nukleáris felhő. Bár a szakér­tők az összes hírcsatornán cá­folják ennek a lehetőségét, a helybeliek azonnal elkezdték felvásárolni a jódcseppeket, il­letve tablettákat Rohanjanak ki az épületből, vagy álljanak az ajtó alá LAKATOS ISTVÁN (képünkön) japá- ni útja alkal­mával a Toki­ótól északra fekvő Yama- gotában járt, ahol dr. Jakab Istvánnal, a megyei önkor­mányzat akkori elnökével a test­vérmegyei kapcsolatok felvéte­léről tárgyalt az ottaniak meghívására. Vendéglátóik el­vitték őket Oszakába, Kiotóba és a fővárosba is. Az ott töl­tött idő alatt ugyan nem moz­dult meg a föld, de felkészítet­ték őket rá. Azt tanácsolták nekik, hogy rengés esetén - ha van idő és lehetőség rá - rohanjanak ki a szabadba, az épületbe szorulva viszont álljanak az ajtófélfa alá. Az­zal nyugtatták őket, hogy szállodájuk biztonságos, egy 7-es erősségű rengést is kibír. Lakatos István máig nem fe­lejti a japán emberek kedves­ségét, szorgalmát, s azokat az építészeti és infrastrukturális létesítményeket, amelyek most a földrengés és a cunami áldozatává váltak a szigetországban. a tizedik emeleti kollégiumi szo­bában már mozgott, csörömpölt is minden. Akkor olyan 10-15 kilométerre volt tőlünk a rengés epicentruma. A helybeliek azt tartják, hogy százévenként for­dul elő egy-egy nagy erejű, sú­lyos természeti csapás. Márkot egyébként elbűvölték azok a technikai megoldások, amelyekkel igyekeznek megvé­deni az embereket, illetve meg­előzni a károkat. Ilyen például a szupervonatba épített érzékelő, amely rengéskor megállítja a sze­relvényt. Vagy az a szerkezet, amelyik automatikusan kinyitja az ajtózárakat, egyben blokkolja az áram- és a vízszolgáltatást. A japánok egyébként nem a rengés energiájának nagyságát jelző Richter-, hanem az általuk kidolgozott Shindo-skála szerint mérik, hogy milyen pusztítással jár a természeti csapás.- A földmozgásnál egyébként sokkal pusztítóbb a cunami. Egy kisebb, de így is mintegy száz ál­dozatot követelő tengerárát ma­gam is átéltem Malajziában - újságolta Márk -, de az össze sem hasonlítható a mostanival. Úgy tűnik, az északnyugati par­ton most jött el a századik év... Bükkszenterzsébeten márci­us 26-án, szombaton délelőtt 11 órától a tavaly elhunyt Utassy József, Kossuth-díjas költő, műfordító tiszteletére rendeznek emlékező ünnep­séget a művelődési házban. Szülőfaluja soha nem feledke­zett meg a költőtársak által „márciusi gyermek”-ként ne­vezett Utassyról, s a legszűkö­sebb években is igazi ünnep volt, amikor hazatért egykori barátai, rokonai közé. Bár évekkel ezelőtt a Zalaegerszeg melletti Rédicsre költözött, mindig hűséges maradt a kis faluhoz. A szombati ünnep részleteiről Juhász László pol­gármestert kérdeztük.- Mi adja az apropóját a programnak?- A magyar irodalom ta­valy eltávozott, jelentős alak­ja márciusban gyakran haza­látogatott szülőfalujába, ahol mindig nagy szeretettel és tisztelettel vártuk. Mivel az erzsébetiek mindig nagyon büszkék voltak a költőre, az önkormányzat által 2007-ben alapított díszpolgári címet is ő vehette át először a faluban.- Milyen műsorral készül­nek a rendezvényre?- Az ünnepségen először a költő özvegye idézi fel az együtt töltött évek emlékeit, majd a helyi óvodások és álta­lános iskolások erre az alka­lomra készült verses-zenés műsorát tekinthetik me^. Vé­gül levetítik azt az ötvenper- ces dokumentumfilmet, ame­lyet április 11-én, a Költészet Napján mutatnak be az MTV 1-es csatornáján. ■ B. K. EGYPERCES INTERJÚ Szűkösebb lett az idei büdzsé Karácsondon Kevesebb pénzből kell az idén gazdálkodnia a karácsondi ön- kormányzatnak - derült ki a képviselők által elfogadott költ­ségvetésből, melynek főössze­ge 440 millió forint, ami 40 mil­lióval kevesebb a tavalyinál. A büdzsében megvan a tartalék, amit a szennyvízhálózat kiépí­tésére tett félre a település. A szűkös költségvetés ellenére az önkormányzat továbbra is tá­mogatja a helyi civil és társa­dalmi szervezeteket. A képviselők szigorították a helyi szociális rendeletet, így már csak az kaphat bérpótló jut­tatást, aki a lakókörnyezetét rendben tartja - tájékoztatott Földi Csaba polgármester. ■ Életképek. Pétervásárán a Szántó Vezekényi István Művelődési Házban látható kiállítás Vígné Sarkadl Ágnes tűzzománcművész legszebb alkotá­saiból „Magyar életképek” címmel. A tárlat a hónap végéig látogatható. Már védnökség alatt áll Artúr csapda A megsérült kutyát a kormánymegbízott istápolja Mint arról beszámoltunk, a kö­zelmúltban Hatvanban csonkolt lábú fiatal németjuhász kan ku­tyát találtak. Rudas Aranka, a Kutyaszív Alapítvány vezetője elmondta: egy bekerített telken helyezett el valaki egy fogazott élű csapdát, s a szerencsétlenül járt kutya napokon át ennek fog­lya volt. Beszorult lába lesza­kadt, a végtagot megtalálták a helyszín közelében. Az állat most műtétje után a város gyep­mesteri telepeként működő pan­zióban lábadozik az alapítvány gondozásában. Új nevét - Artúr - már megtanulta. Az állatvédő közölte: nem sokkal azután, hogy a fentiekről szóló híradás a Hírlapban meg­jelent, telefonhívást kapott a Heves Megyei Kormányhivatal­ból, ahol Horváth László kor­mánymegbízott ne­vében tájékoztatást kértek Artúr kutya szomorú esetéről. Bekérték az ezzel kapcsolatos adato­kat, majd a hivatal vezetője meglátogatta a szeren­csétlenül járt ebet a panzióban, ahol ígéretet tett arra, hogy át­vállalják a műtéti költségeket. A segítő szándék egyértelművé tétele jegyében ő maga máris adott húszezer forintot Artúr to­vábbi panzióztatására. A kutyát a megyei Kormány- hivatal védnöksége alá helyez­te; Horváth László megyei kor­mánymegbízott pedig bejelen­tette, hogy személyesen jön el Artúrért, s „gazdá­hoz segíti”, egy kör­nyezetében élő csa­ládnál fogják elhe­lyezni. A kormány- hivatal vezetője lá­togatásán érdeklő­dött a hatvani állatvédelmi hely­zetről, valamint a helyi men- hely megépítéséről is. A város­beli helyzetről elbeszélgetett dr. Hajdú Pál állatorvossal és asz- szisztenseivel is. Artúr egyébként információ­ink szerint szépen gyógyul és lassan megszokja, hogy három lábon kell élnie az életét. ■ ■ Horváth László húszezer forin­tot adott Artúr további panzi­óztatására «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom