Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-02 / 51. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 2., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Vállalkozóvá válni: saját ország, saját tapasztalat „Partnerségre építünk” címmel tartottak tájékoztató rendezvényt tegnap a Neumann Ifjúsági Vál­lalkozó Központ és Oktatási Cent­rumban. Dr. Sipos Mihály, a Neu­mann János Középiskola és Kollé­gium igazgatója az esemény kap­csán elmondta: négy szervezet - a szlovákiai Ipoly Menti Régiós Fejlesztési Ügynökség, a Rima Menti Fejlesztési Ügynökség, az Agria Térségi Integrált Szakkép­ző Központ, valamint iskolájuk - közös projektjének részeként tar­tották a fórumot. A sikeres pályázat alapján zaj­ló program célja segíteni a vállal­kozóvá válást részben a nők, illet­ve a 45 év feletti férfiak körében. Mindkét célcsoport tagjai veszé­lyeztetve vannak ugyanis a mun­kaerőpiacon. Sem a nőknek, sem a 45 éves kort már betöltött férfi­aknak nem egyszerű visszakerül­ni a munka világába. A tájékoztatón az öngondosko­dás jegyében fogalmazódtak meg alternatívák. Bemutattak a részt­vevők számára egy lehetséges életpályát, a vállalkozói lét felté­telrendszerét.- A projektben résztvevő mind a négy félnek vannak saját orszá­gukban szerzett tapasztalatai. A mi iskolánk például immár a he­tedik hasonló sikeres pályázat­ban vesz részt. Ezeket osztottuk meg egymással és a megjelentek­kel - mondotta az igazgató. ■ Munkahelyeket jelent a felújított péterkei pékség Pályázati forrás segítségével bő­vült és fejlődött a Beretka Pékség pétervásárai telephelye. A pék­ség jelentősen átalakult a valami­vel több, mint harmincötmilliós elnyert pályázatnak köszönhető­en, amelyhez egyébként saját erőforrás (mintegy 15 millió fo­rint) is szükségeltetett. Mintegy 200 négyzetméterrel bővült a sü­tőüzem, valamint a raktártér. A beruházásnak köszönhető­en egyébként jelentősen emel­kedett a géppark színvonala, rá­adásul jóval több embert tudnak foglalkoztatni a helyi üzemben, s ezzel is csillapítják valame­lyest a térségben jellemző mun­kanélküliséget. ■ Túlzottan nagy volt a teher közfoglalkoztatás Több lehetőséget kínálnak álláskeresőknek Az országos közfoglalkoztatási programra környezetvédelmi és vízügyi társaságok, vízgazdasági társulatok, nemzeti parkok pályáztak. A közfoglalkoztatás eddi­gi formáit ez évtől új, egységes rendszer váltot­ta fel, ám a települési vezetők a pozitív változá­sok elismerése mellett több kritikai észrevételt is tettek. A módosítások céljáról érdeklődtünk. Bódi Csaba- A korábbi szabályozás arány­talanul nagy terhet rótt a foglal­koztatási lehetőségek megszer­vezése, biztosítása terén a tele­pülési önkormányzatokra - vá­laszolta lapunk érdeklődésére Fenyves Péter, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megbízott igazga­tója. - A polgármesterek jogo­san panaszolták, hogy a telepü­lési közfeladatok nem teszik le­hetővé a nagyszámú teljes mun­kaidőben történő foglalkoztatást. A fölülről nyitott rendszerben történő forrásbiztosítás arányta­lanul nagy költségvetési terhet jelentett, a rendszer finanszíroz­hatatlanná és tervezhetetlenné vált, ami alacsony hatékonyság­gal párosult.- Ezekre a gyengeségekre kí­vánt reagálni az átalakítás? Mi ennek a lényege?- A projektszerű, értékterem­tő országos programok súlya, vo­felének megfelelő továbbfoglal­koztatási kötelezettséggel. Eh­hez a forrásokat előre rögzített pénzügyi keretek biztosítják, amelyekhez a munkaügyi köz­pontokon keresztül lehet hozzá­jutni.- Az érdeklődés felkeltése ér­dekében milyen lépéseket tet­tek?- A pályázati rendszer poten­ciális Szereplőit széleskörűen in­formáltuk az új lehetőségekről. Fórumokat, konzultációkat szer­veztünk, és elektronikus úton közvetlenül is szétküldtük a pá­lyázati csomagokat. Ennek is kö­szönhetően gyorsan növekvő ér­deklődést tapasztalunk.- A legfontosabb azonban mégis az, hogy sikerül-e min­denkit munkához juttatni, aki dolgozni szeretne?- Már az eddig beérkezett igé­nyek alapján is megállapíthat­juk, hogy a foglalkoztatásba von­hatók létszáma lényegesen meg fogja haladni az előző évit. Ter­mészetesen hangsúlyozni kell, hogy az álláskeresők bérpótló juttatásra jogosult csoportjáról beszélünk, és nem folyamatos, hanem hosszabb-rövidebb idejű átmeneti foglalkoztatási lehető­ségekről van szó, amely az első sikeres lépést jelentheti a mun­kaerőpiacra történő végleges visszakerüléshez. lumene lényegesen megnőtt. A hagyományos kommunális, köz­területi feladatok az úgynevezett rövid idejű közfoglalkoztatás ke­retében oldhatók meg, 2-4 havi foglalkoztatás­ban, napi négyórás munkaidővel. ^- A hosszabb idejű munka megszervezésé­re nincs is lehe­tőség?- De igen. Ez a helyzet a , szakismeretet igénylő speciá­lis szolgáltatá- I sok területén, I Fenyves Péter: - Az értékteremtő programok súlya, volumene jelentő­sen megnőtt. így például a szociális, oktatási, kulturális, egészségügyi felada­tok és új értéket létrehozó tevé­kenységek esetében, ahol 2-12 hónapra 8 órás munkára nyí­lik mód.- A jelentős terheket vi­selő önkormányzatok mentesítése érdekében terveznek valamit? A támogatás lehető­ségét a verseny- szférára is kiter­jesztjük. A bér-és járulékköltségek legfeljebb nyolc hónapra történő 70 százalékos tá­mogatásával fog- lalkoztathatnak bérpótló juttatás­ra jogosult állás- I 2 § keresőket a tá- s 'S mogatott időszak Közel háromezer embernek van munkahelye országos közfoglalkoztatási programra környezetvédelmi és vízügyi társaságok, vízgaz­dasági társulatok, nemzeti parkok pályáztak. Ilyenből a megyében összesen öt szerve­zet található. A megítélt teljes létszám 279 fő, 376 millió 595 ezerforintos keretösszeg­gel, 242 személyt már fel is vettek. Két megyén kívüli székhelyű társaság további 159 fő foglalkoztatását bizto­sítja szűkebb hazánkban. Rö­vid idejű foglalkoztatásra 76 pályázó 1986 személyt igé­nyelt. Hosszabb idejű foglal­koztatás esetén eddig 68 pá­lyázóról és 338 főről beszél­hetünk. A versenyszférában 83 fő munkába lépésének előkészületei zajlanak. Demjén és Kerecsend is takarékosabban gazdálkodik Együttes ülést tartott Kerecsend és Demjén önkormányzatának képviselő-testülete, melyen elfo­gadták a körjegyzőség idei költ­ségvetését, amely szerint idén mintegy 32 millió forintból gaz­dálkodhatnak. A központi bü­dzsé ebben az évben 5,1 millió forinttal járul hozzá az igazgatá­si feladatok közös ellátásához. Kerecsend önkormányzatának 18, Demjénnek pedig 8,9 millió forinttal kell hozzájárulnia a ki­adásokhoz. Módosították a körjegyzőség­ről szóló együttműködési meg­állapodást is. A változás szerint Kerecsendet az eddigi 69 száza­lék helyett 78 százalékban ille­ti meg a központi támogatás, míg ezzel arányosan Demjén ré­szesedése 31- ről 22 százalékra mérséklődött. Megállapodtak abban is, hogy a közoktatási feladatok ellátásá­ra szerződést kötnek: a kerecsendi iskola lesz a kötele­ző felvételt biztosító intézmény a demjéni tanulók számára, akik után ha Kerecsendre jár­nak, a demjéni önkormányzat hozzájárulást fizet. ■ Elfogadták a körjegyző­ség- költségvetését: meg­szorítások. Az együttes testületi ülést kö­vetően a kerecsendi grémium elfogadta a település idei költ­ségvetését. Ebben az esztendő­ben 618 millióból gazdálkodhat a község. Az egyensúlybiztosí­tása érdekében - a számos meg­szorítás ellenére is - 15 milliós hitelkeret igénybevételére lesz szükség. A takarékossági intéz­kedések körében a havi 1500 fo­rint összegű, önkéntes nyugdíj- pénztári tagsághoz való mun­káltatói hozzájárulás március 1- jei hatállyal megszűnt. A távol lévők helyettesítésé­vel kapcsolatos helyettesítési óradíjak kifizetését mindkét közoktatási intézményükben felfüggesztik ez év végéig. Ruhá­zati költségtérítésre idén nem lesz lehetőség. Az óvodai étkezé­sek esetében szűkül a kedvez­ményezettek köre. A jegyző és a polgármester költségtérítését is 50 százalékra csökkentik. Az önkormányzati gépjárművek csökkentett mértékű havi üzem­anyag-mennyiséggel gazdálkod­hatnak. ■ Idősekkel egyeztet Gyöngyös közösség A tanács buszmegálló-építést javasol Bővülő ipar: második a megye KSH A tavalyelőtti visszaesés után talpra áll Heves A gyöngyösi Idősügyi Tanács új vezetése első ülését tartotta a vá­rosházán. A nyugdíjasszer­vezetek által delegált tagokat az Idősügyi Tanács új elnöke, Fara­gó László polgármester és Bo- zsik István alpolgármester fo­gadta. A találkozó részeként a meghívottak elfogadták a tanács idei évi munkatervét, mellyel a városban élő több mint 9 ezer idős ember közösségi életét és a nyugdíjasok életkörülményei­nek javítását igyekszenek előse­gíteni. A tanácstagok környezet- | védelmi és közbiztonsági témák- s ban is egyeztettek a városveze- J tőkkel, illetve javaslatot tettek | egy farkasmályi buszmegálló s megépítésére. ■ Faragó László polgármester köszönti az idősügyi tanács képviselőit. A tavalyi évben - az előző évi 18 százalékos csökkenést követően - az ipari termelés volumene 10 és fél százalékkal magasabb volt, mint 2009-ben, tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedés az év közepén volt a legintenzívebb. Az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 2010 decemberében 8,5, munkanaphatástól megtisztít­va ó százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonáli­san és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 11,8 százalékkal csökkent. Ebben főleg az ex­portorientált nagyvállalati kör alacsonyabb teljesítménye ját­szott szerepet. Az ipar nemzet- gazdasági ágai közül tavaly de­cemberben még mindig a fel­dolgozóipar vitte a prímet: jó hónapot zártak az elektronikai, járműipari, gyógyszer- és vegy­ipari gyártók, de az élelmiszer- és ital­termékek előállítói is. A megnöve­kedett igények mi­att növelte termelé­sét - az egyébként éves szinten nagyot zuhanó - bányászat, il­letve az energiaipar. Az év egészét tekintve a fel­dolgozóipar három legnagyobb súlyú alága közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elekt­ronikai, optikai termékek gyártása nőtt, ötödével, míg a járműgyártás kibocsátása 18,3 százalékkal emelkedett. A ter­melést még mindig az export pörgette föl. A legnagyobb mértékű volu­menbővülés Észak- Magyarországon (18 százalék), a leg­kisebb a Közép-Du- nántúlon (4,6 szá­zalék) figyelhető meg. Heves megyében az ipari kibocsátás decemberben (46,9 milliárd forint bruttó termelési érték, 132,4 százalék) és az év egészét tekintve is (630,2 milli­árd, 124,9 százalék) a második legnagyobb mértékben gyara­podott. ■ ■ A hazai ipar ter­melését még mindig az ex­port pörgeti föl. * > * I r

Next

/
Oldalképek
Tartalom