Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-28 / 49. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 28., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP EGER KISTÉRSÉGE Kétszáz ember megélhetését biztosítja majd a tésztagyár Verpeléten nagy reményeket fűznek az idén megépülő tésztagyár működéséhez. Farkas Sándor, a község polgármestere több alkalommal is utalt arra, hogy szerinte 2010. szeptember 24-e minden bizonnyal jeles nap lesz a település történetében, hiszen ekkor tették le annak a körülbelül 5000 négyzetméteres élelmi- szeripari üzemnek az alapkövét, amely remélhetőleg 200-250 verpelétinek és környékbelinek adhat hosszú távra munkát, megélhetést. Mint arról lapunkban már korábban hírt adtunk, az építkezés földmunkái tavaly szeptemberben kezdődtek el. Mivel az elmúlt hónapokban a főid alatti víz- és csatornahálózat kiépítése, az alapozás előkészítése már megtörtént, ennek köszönhetően január végén a felszíni építkezés is megkezdődhetett. Jelenleg a függőleges pilléreket betonozzák a szakemberek. Ha az időjárás a továbbiakban kedvez a munkálatoknak, a befektetők tájékoztatása szerint a mintegy másfél milliárd forintos kivitelezés már idén augusztusban is befejeződhet. ■ Farkas Sándor: Az építkezés után beindulhat a termelés. ' -C Segítség a változtatáshoz Kezdik az építést: a térség legszebb óvodája lehet átmeneti otthon Az adósságrendezésre szakemberek is figyelnek a kerecsendieké Még ma is harminchét család szerepel az Egri Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Családok Átmeneti Otthonának várólistáján. Ez a szám másfél éve még hetvennégy volt. Magyar Krisztián Tizenkét, de indokolt esetben akár tizennyolc hónapos lakhatást biztosít a kistérség Gyermekjóléti Intézménye részeként működő Családok Átmeneti Otthona a szociális válsághelyzetbe került gyermekes családok számára. Az egri Mocsáry Lajos utcai épületben másfél szinten tizenkét szobában helyezik el a nehézsorsúakat. Az otthonban pszichológus, jogász, családgondozók és önkéntesek ellenőrzik a gyermekek rendszeres iskolába vagy óvodába járását, és ingyenes tanácsadással segítik a családokat a munkahelyteremtésben, a közüzemi tartozások rendezésében, és közreműködnek a további lakhatások megoldásában.- A lakók kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy ne a reménytelen, más ellátási formát igénylő esetek kezelésével foglalkozzunk, hanem a változtatni, dolgozni akaró, tanulmányaikban lemaradt, de fejlődni vágyó családok költözhessenek be. Segítünk takarékoskodni, és szakembereinkkel mindent megteszünk azért, hogy a nálunk eltöltött tizenkét hónap tényleg előrelépést eredményezzen - hangsúlyozta az intézmény vezetője, Tóth Helga. Az otthon játékszobájában épp egy kisgyermekeivel játszó anyuka lapunk kérdésére elmesélte: az utóbbi időszak csapadékos időjárása korábbi lakhelyükön is belvíz kialakulásához vezetett. A víz eláztatta a hitelből vásárolt vályogházuk falait, amely életveszélyessé vált. Hozzátette: az amúgy biztosított ingatlanra belvízkárok miatt nem fizet a biztosító, így az édesanya két gyermekével és az egyébként munkahellyel rendelkező férjjel beköltözött az átmeneti otthonba. Tóth Helga igazgató megjegyezte: jelenleg jogászaik és pénzügyi szakemberek segítségével próbálják a hitellel kapcsoAz állami gondozásban felnőtt Huszti Márta az átmeneti otthonban egyedül neveli kislányát, Vandát latos nehézségeiket legalább átmenetileg rendezni. Csakúgy, mint annak az egyedülálló anyukának, aki két gyermekével saját ingatlanjukból túlzott, már-már kezelhetetlen közüzemi tartozásaik miatt költözött be. Az eddigi hat hónap alatt sikerült átütemezni az adósságot. Jelenleg már csak egy nagyjából húszezer forintos vízdíjhátraléAz adósság-rendezésben szakemberek is segítenek. kuk van. S mindezt úgy, hogy ki tudják gazdálkodni az otthon minimális díját is, amit - csakúgy, mint minden bent lakó családnak - nekik is meg kell fizetniük. Az utóbbi másfél év alatt az átmeneti otthonban kilenc- venhárom embernek biztosítottak lakhatási lehetőséget, jelenleg százharminchatan szeretnének bekerülni. Adományokkal is segítik az átmeneti otthont az otthonba érkező családoknál nagyon változó, hogy elhelyezésük után mire van szükségük. Tóth Helga (képünkön) intézményvezető kiemelte: igény szerint bútorozott szobát is tudnak biztosítani, de sokan a saját berendezéseikkel és elektronikai eszközeikkel szeretnék otthonosabbá varázsolni ideiglenes lakhelyüket. Hozzátette: lakossági, civil szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások adományainak köszönhetően is számos berendezési tárggyal javítják a bentlakók életkörülményeit. Helyettes szülőknél is látnak el gyermekeket az egri Kistérség Többcélú Társulása 2009-ben hozta létre az Egri Kistérség Gyermek- jóléti Intézményét, mint önállóan működő költségvetési szervet. A Családok Átmeneti Otthona mellett a Gyermekek Átmeneti Otthona is folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény. Ezenfelül a Helyettes Szülői Hálózatban a helyettes szülők a saját háztartásukban biztosítják az ellátást, a gyermekjóléti alapellátás keretében, míg a Családi Napközi Hálózat telephelyein a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítják. Régi álmuk valósult meg a kerecsendieknek tavaly, amikor - a harmadik próbálkozás után - végre kedvező elbírálásban részesítették az óvodafelújításra benyújtott pályázatukat. A község napközi otthonos óvodájában több mint száz, többnyire hátrányos helyzetű kisgyermekről gondoskodnak. Mivel a több évtizedes épület állapota mára meglehetősen megromlott, a gyermeklétszám viszont évről évre folyamatosan nő, ezért elkerülhetetlenné vált az intézmény bővítése, korszerűsítése. Az önkormányzat legutóbbi ülésén egyebek mellett az is elhangzott, hogy az önkormányzat számításai szerint március végén aláírható lesz az építési szerződés a nyertes vállalkozóval, április-májusban kezdődhet a kivitelezés, és várhatóan novemberben befejeződhet a beruházás. A program megvalósítása egyébként 160 millió forintba kerül, amihez 100 milliót az ÉMOP pályázaton nyert el az önkormányzat, 32 milliót egy újabb pályázat keretében igényelnek, s mintegy 28 millió forintot saját forrásként, fejlesztési célú hitelből finanszíroznak majd. ■ Elegük lett a hideg télből, ezért elűzték Az egri kistérségben egyre több településen rendeznek az egész község lakosságát megmozgató hagyományos télbúcsúztató ünnepségeket, rendezvényeket, melyeknek elsődleges célja az ösz- szetartozás erősítése és a gondtalan szórakozás. Az elmúlt szombaton Nosz- vajon tartottak lampionos téltemető mulatságot, ahová várták a község apraját-nagyját. A település lakói délután 5 órakor találkoztak a református templom előtt. A látványos lampionrepítés sötétedés után a Millenniumi emlékmű mellett, az Imány-tetőn kezdődött. Míg a résztvevők a látványban gyönyörködtek, az imá- nyi pincesoron több pincét is megnyitottak a gazdák, hogy a mulatság résztvevői bort, forralt bort kóstolhassanak, illetve harapjanak néhány finom falatot.« HIRDETÉS-'A CF> RomaNet Együttműködési Hálózat ^A Az egri Kárpátok Alapítvány és partnereinek közös projektje az északmagyarországi és keletszlovákiai cigányság problémáinak megoldására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Magyaror- szág-Szhvákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül 2011. február 28-ával lezárult a RomaNet Együttműködési Hálózat című a Kárpátok Alapítvány- Magyar- ország, a Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesülete, es a Polgári LeMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési lilyl Program 2007-2013 WWW.HUSK-CBC.EU hetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban közös projektje. A projekt eredményeit, sikerességét február 26-27-én, Egerben megrendezett zárókonferencián, Bata Boglárka, aKárpátokAlapítvány-Magyaror- szág ügyvezető igazgatója mutatta be, majd a projektben részt vevő oktatók, Dr. Farkas Zsuzsanna es Vartik Melinda valamint Janka Luptáková és Ladislav Fizik, és a magyarországi és szlovákiai roma civil szervezetek képviselői számoltak be tapaszatala- taikról. A konferencián a résztvevők aláírták a projekt együttműködési protokollját, melyben a kifejezték a jövőbeni együttműködési szándékukat a projekt során kialakult hálózat hosszűtávú fenntartását. A projekt célja a szlovák és magyar határ két oldalán tevékenykedő cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése volt. A cél érdekében a besztercebányai és kassai járásokban, valamint az Észak-magyarországi régióban működő cigány civil szervezetek részére 2010 májusában, júliusban és 2011 januárjában képzéssorozatok zajlottak a határ mindkét oldalán jogvédelem, érdekérvényesítés; szervezeti kommunikáció; pályázatírás, forrás- teremtés témákban neves szakértők Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap közreműködésével. A képzéseket követő közös fórumukon az előadók segítségével a szlovákiai és magyarországi résztvevők kisebb vegyes csoportokat alkotva megosztották tapasztalataikat és a képzésen tanultakat. A projekt eredményeként erősödtek a határon átnyúló roma és nem roma civil kapcsolatok, valamint a szervezetek hálózatosodása az Észak-magyarországi és besztercebányai, kassai határmenti térségben, hiszen a több résztvevőben is megfogalmazódott az igény a közös, határon átívelő együttműködéskre, közös projektek, programok lebonyolítására. BŐVEBB INFORMÁCIÓ: www.karpatokalapitvany.hu Partnerséget építünk Idén tízmillió forinttal kevesebből gazdálkodnak A napokban fogadták el Makiár költségvetését. A község idén 268 millió forintból gazdálkodik, csaknem 10 millió forinttal kevesebből, mint tavaly.- A hiány 7,8 millió, ennek ellenére a költségvetésbe fejlesztések is belefértek - mondja Havasi László polgármester. - Csaknem 22 millió forintot különítettünk el három célra: a volt polgármesteri hivatalt integrált közösségi térré alakítjuk, 1,5 millió forintot szánunk útépítésre, és csaknem 8 millió forintot egy 150 milliós mintaprojekt előkészítésére a közintézményeink fűtéskorszerűsítésére. A jelenlegi gázfűtést zöldenergiával szeretnénk kiváltani. A következő évre halasztották a sportöltöző építésének első ütemét, mivel a pályázat utófinanszírozott, és jelenleg nem tudnak 17 milliót megelőlegezni. Több mint 2 millió forintot takarítanak meg az önkormányzaton belül, és csökkentik az iskola és az óvoda kiadásait. Nagy érvágás a településnek a közmunkaprogram átalakítása. Tavaly több mint 20 ember napi 6-8 órában dolgozott a település tisztán tartásáért. Idén mindössze három embert tudnak fölvenni 6 órás munkára, és 26-an 4 órában dolgoznak majd. A 7,8 millió forintos hiányt fejlesztési hitelből pótolja a makiári önkormányzat. ■
