Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-15 / 38. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUAR 15., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Vízválasztóhoz érkezett az ágazat egri borvidék Tarsoly József szerint sok fejfájást okoznak a támogatott kivágások Az egri borok piaca egy­előre stabilnak látszik, az idei kilátásokat tekintve azonban még sok a bi­zonytalansági tényező. A szőlőkben viszont már javában tart a munka. Kühne Gábor ■ Egyelőre kérdés, hogy mennyire ritkí­totta meg a gombabe­tegségek gócpontjait a fagy, ez a virágzás táján lesz látható. Munka az egri Kisgalagonyás-dűlőben. Mostanra az ültetvények fele lehet megmetszve, a sár elsősorban a nagyobb gazdaságok dolgát nehezíti. A válság nyomán tisztulnak a viszonyok?- Az Egri Borvidéken idén, az utolsó támogatott évben 3-400 hektárnyi kivágással lehet szá­molni, így a szőlőterület várható­an mintegy 5200-5300 hektár­ra zsugorodik. A kivágások el­végzését április 30-ig kell leje­lenteni az illetékes hegyközség­nél, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az egri hegyközség területén 120 hektárra adtak be igényt, ennek körülbelül a fele kapta meg az engedélyt. A legnagyobb gond a támogatott kivágásokká az, hogy ez a támogatás nem az ága­zatban hasznosul, ráadásul - mi- | után az akár egy-egy szőlőtáb- 1 Ián belül kivágott területek jel- | lemzően elgazosodnak és fertő- | ző góccá is válhatnak - nagy ká- § rókát okoznak az aktív terme­lőknek - bocsátotta előre Tar­soly lózsef egri hegybíró, akit a szőlőkben folyó munkákról, il­letve az idei terméskilátásokról kérdeztünk. Ami a szőlőmetszést illeti, Tar­soly úgy fogalmazott, az egri sze­rencsésebb helyzetben van, mint az alacso­nyabb területe­ken fekvő más borvidékek, ahol helyenként még vízben áll­nak a táblák. Itt ugyanis már el tudták kezdeni az ilyenkor ese­dékes munkákat, bár a sár sok helyütt megnehezíti a gazdák dolgát. - Azt gondolom - muta­tott rá a hegybíró -, a tavalyi és az idei év vízválasztó: pontosan- ma már nem lehet megke­rülni a meliorizáció, a vízelve zetés kérdését sem. A vízelve zető csatornák, az átereszek kialakítása, tisztítása minden termelőnek kötelezettsége, de jól felfogott érdeke is. Ehhez kapcsolódik a megfelelően el­megmutatja, melyek azok a terü­letek, amelyek fekvés és kitett­ség szempontjából alkalmasak a szőlőtermesztésre. Szerinte a tavalyi rendkívüli csapadékmennyiség miatt egyes táblákon laza szerkezetű, nem kellőképpen be­érett vesszők képződtek, ezek­nél esetenként elképzelhető fagykár is.-Itt is megmutatkozik, ki végzett megfe­lelő növényvédelmet, illetve hogy kellő szakértelemmel választot- ta-e ki a fajtákat, a technológiát, a terhelést - tette hozzá.- A téli rügyekben várható fürtszám a szokásos 2-3 helyett végzett talajmunka is; remél­jük, már a múlté az átgonde lattan mélyművelés, hiszen az utóbbi években megtapasztalt mennyiségű csapadék lemos­sa a termőréteget, ami pedig eltömíti a vízelvezetőket - hangsúlyozta az egri hegybíró. jellemzően egyet mutat. Azaz, a gazdának most több rügyet kell meghagynia, hogy ugyanannyi termése lehessen. Mostanra az ületetvények fele lehet meg­metszve, a sár elsősorban a na­gyobb gazdaságokban gátolja a munkát. Egyelőre az is kérdés - hangsúlyozta a hegybíró -, hogy mennyire ritkította meg a gom­babetegségek gócpontjait a fagy, ez majd inkább a virágzás táján, június elején lesz látható. Emlékezetes: tavaly min­denféle gombabetegség • felütötte nálunk a fejét, volt lisztharmat, peronoszpóra, szürke- és feketerotha­dás is. Még nem ért véget a tél, de már nem mély­nyugalmi, ha­nem kény­szernyugal­mi állapot­ban van a szőlő, így egy erősebb fagy már komoly károkat okozhat - összegezte a jelen­legi állapotokat Tar­soly József. a szüreti kilátások kapcsán tarsoly József (képünkön) akképp vélekedett: az elmúlt három év támogatott kivágá­sai, illetve a kedvezőtlen idő­járási körülmények és a rom­ló gazdasági helyzet alaposan megrostálta a szereplőket, ugyanakkor némiképp tisztul- i is látszanak a viszonyok. Ez egyebek mellett abban mutatkozik meg, hogy egyre több felvásárló tö­rekszik hosszú távú meg­állapodásra a termelők­kel, ami persze kö­szönhető az egri borok egyelőre stabilnak látszó piacának is. A szakember úgy látja, a szőlő tekintetében idén is tartható lesz a kilónkén­ti 80 forint kö­rüli ár, hiszen a korábbi kész­letek mára már elfogytak a pincékből, az „eg­ri" néven forgalmazott borok alapanyagául szolgáló szőlőt pedig csak az Egri Borvidéken lehet megtermelni. Szintén bizakodásra adhat okot, hogy egyre többen vállal­ják a birtokkorszerűsítést, és veszik igénybe ehhez a pályá­zatiforrásokat. Aki telepít, az szinte kizárólag fehér fajták­hoz nyúl: az illatos szőlő (pél­dául a Muscat ottonel) to­vábbra is népszerű, de a helyi (Furmint, Hárslevelű, Olasz- rizling), illetve a francia faj­ták (Szürkebarát, Pinot blanc, Sauvignon blanc) ugyancsak keresettek. A tavalyi egri hegyközségi adatokból az is kiderült: ösz- szesen 1170 hektárról takarí­tották be a termést a gazdák, hektáronként átlag 32,95 má­zsát, ami egyharmada volt a szokásosnak. A mustfok is 1- 1,5-del elmaradt a megszokott értékektől, 2010-ben átlago­san 17,84-ot mértek. Kötelező feladat a vízelvezetők tisztítása GAZDASÁGI HÍREK Folytatódik az Energia Klub EGER A HKiK Energia Klub rendezvénysorozat követke­ző előadását február 23-án, szerdán délután kettőtől tartják a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara székházában (Eger, Faiskola út 15.). Szó lesz a csoportos földgáz- és villamosenergia- beszerzésről, az Új Széche­nyi Terv energetikai pályá­zatairól, a biomassza-hő- hasznosítás gépészeti be­rendezéseiről, valamint az energiamérés korszerű esz­közeiről, az ellenőrzött ener­giaköltségekről. Közeledik néhány vámügyi határidő heves megye A 2012. január 1-jétől érvénybe lépő új vagy módosítandó autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonat­kozó kérelmeket legkésőbb 2011. február 25-ig kell el­juttatni a Vámtarifa Bizott­ság titkárságára elektroni­kus formában. A kérelme­ket 2011. március 1-ig pos­tai úton is kérik továbbíta­ni. A 2011. december 31-én lejáró hatályú vámfelfüg­gesztések meghosszabbítá­sa iránti kérelmeket 2011. március 31-ig kell megkül­deni elektronikus formá­ban, postai úton pedig 2011. április 5-ig. A jelenleg érvé­nyes vámfelfüggesztések­kel, illetve vámkontingen­sekkel szembeni kifogások előterjesztése 2011. április 30-ig lehétséges. Szaktanácsadást is támogatnak heves megye A mai napon még be lehet benyújtani a 2011-re kötött szaktanács- adási szerződésre vonatko­zó támogatási kérelmet - közölte az Agrárkamara. Egy gazdálkodó a 2007 és 2013 közötti időszakban leg­feljebb három alkalommal jogosult a támogatásra. Ag­rár-szaktanácsadást a Terü­leti Szaktanácsadási Köz­pontok (TSZK-k) és az álta­luk foglalkoztatott névjegy- zéki szaktanácsadók végez­nek. A TSZK-k a szerződés- kötéskor kitöltik a támoga­tási kérelmet is, amelyet be­nyújtanak az MVH-hoz. Bort készíteni és ajánlani csak tiszta szívvel lehetséges az év vállalkozója Kenyeres Zoltán immár két évtizede foglalkozik borkereskedelemmel a megyeszékhelyen A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Heves Me­gyei Szervezete a „2010. Év Me­gyei Vállalkozója” díjjal tüntette ki Kenyeres Zoltánt, az Egri Bi­kavér Borház tulajdonosát. Az 1991 óta borkereskede­lemmel foglalkozó cégve­zető ma már el sem tudja képzelni az életét a bor nélkül, de, mint mondja, a készítésbe már nem fogna bele. Vállalkozása nem csak a családnak ad munkát, felesége és lánya mellett tíz alkalmazott dolgo­zik a vendégekért.- Jólesik az elismerés, szá­momra a legnagyobb kitünte­tés, ha a vendég jól érzi magát. Kenyeres Zoltán: - A legnagyobb kitüntetés, ha a vendég jól érzi magát Ez is a cél. Húsz éve már, hogy a kutatóintézet pincéjét kibérel­tük, s ott tartottunk borkóstoló­kat. Később, 1998-ban jöttünk a belvárosba, akkor nyitottuk meg a borszaküzletet, amelyet 2003- ban bővítettünk ki a borbárral. Ezt a kultúrkocsmát sok vendégünk szabadegyetemnek is nevezi, hi­szen olyan információkhoz jut­nak a - nem csak egri borvidé­ki - borászoktól a heti kóstolók alkalmával, amelyeket könyvek­ben nem lehet olvasni - meséli Kenyeres Zoltán, aki rögösnek ítélte az út kezdetét, s azt tartja, mindig kell valami újat kitalálni, hogy szívesen térjenek be hozzá. Ezért szervezték a kóstolókat, a kocsmaszínházat, s ezért indíta­nak új programot tavasztól, en­nek mibenlétét azonban egyelő­re titokban tartja. . - Az életünket a bor népszerűsí­tésének szentel­tük, amely ugyan­olyan kemény munka, mint a nedű előállítása. A borászok és a kereskedők so­kat köszönhetnek egymásnak. Ahogyan változik a világ, válto­zik az ízlés és a borhoz való vi­szony is. Az 1990-es évek elején a mostani borászok még iskolá­ba jártak, azóta sokat fejlődött a borásztársadalom. Akkoriban ■ Ezt a kultúrkocs­mát sok vendégünk szabadegyetemnek is nevezi. felismerték, a jó minőségnek van létjogosultsága. S már jön a következő generáció is, igaz, az ő helyzetük sem könnyebb, mint a húsz évvel ezelőttieké volt. Eu­rópa a legnagyobb termelő és fo­KENYERES ZOLTÁN az Egri Bikavér Borház tulajdonosa született: 1961. szeptember 3., Miskolc iskola: Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Középiskola, Tokaj CSALÁDI ÁLLAPOT: nős, két gyermek édesapja gyasztó is, mindenki ide akarja hozni a portékáját. A hazai bo­rok fogyasztása érdekében a döntéshozóknak is tennünk kell valamit - fejti ki az Egri Bikavér Borház tulajdonosa.- A boron kívül nincs élet, re­mélem, hogy nem is tapasztal­juk meg, milyen lenne az. Bízom abban, hogy az ország szekere kijut a kátyúból, s ezért a borá­szok is tesznek, itthoni munká­jukkal, s hazánk külföldi népsze­rűsítésével egyaránt. Jó bort ké­szíteni csak tiszta szívvel, alázat­tal lehet, csak olyan bort ajánlha­tok őszintén, amely ilyen ember­től származik és a legjobb minő­ségű - fogalmazza meg mottóját a neves borkereskedő. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom