Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-02 / 27. szám

I 4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 2., SZERDA Pedagógusoktól szerez hasznos tapasztalatokat a rendház Keresik a kivezető turistautat önerőből Elkelne a támogatás a legnagyobb magyarországi hálózatnak Kárpáti Kázmér gyöngyösi fe­rences házfőnök és rendtársa, Szász Zsombor kezdeményezé­sére január végén a ferences rendházban találkoztak a város hívő pedagógusai. Egy közös szentmise után több mint hatvanan gyűltek össze a kolostorban, ahol többek között arra a kérdésre keresték a vá­laszt, hogy melyek "a hiteles ke­resztény pedagógus ismérvei, vannak-e az iskolában torz elkép­zelések a hitről és Istenről, mi se­gítené a gyerekek és a felnőttek lelki fejlődését. A válaszokból kiderült, hogy az óvónők, a tanítók és a tanárok hasonló nevelési nehézségekkel szembesülnek, melyek megoldá­sához a hitben látnak erőt és le­hetőséget. A szervezők azt ta­pasztalták, hogy a megjelentek az iskolai nevelésben fontosnak tartják a keresztény tanítást. A találkozón részt vevők el­mondták, mindenképpen arra tö­rekszenek, hogy a kereszténység ne csak a pedagógusok által köz­vetített erkölcsi normákban, ha­nem az egyes tantárgyak anyag­részeiben is megjelenjenek. A pedagógustalálkozó tanulságait hasznosítva a gyöngyösi feren­ces plébánia hamarosan előadás- sorozatot indít az érdeklődő fia­taloknak. Itt hívő szakemberek szólnak majd a diákok nyelvén a mai embert érintő témákról. ■ Elkerülhető lett volna a bezárás? A Jobbik megyei szervezete sze­rint elkerülhető lett volna a mát­raházi idősek otthonának bezá­rása és ezzel együtt negyven munkahely megszüntetése. Mir- kóczki Ádám, a párt megyei elnö­ke tegnapi sajtótájékoztatóján ki­emelte: Heves megye fideszes or­szággyűlési képviselői a költség- vetés általános vitája során egy módosító javaslattal sem próbál­tak pénzügyi támogatást kérni a szociális intézmény helyzetének hosszabb távú rendezésére. Ajobbikos honatya úgy látja: a megye egyéni választókerületei­ben győztes kormánypárti képvi­selők nem tudnak eredménye­sen lobbizni körzeteikért. ■ Merre tovább? Helyismeret nélkül nekivágni a vadonnak egy gyermekcsoporttal semmiképpen sem a legjobb ötlet. Képünk illusztráció. Lelkes civilek vállán nyugszik a legnagyobb hazai turistaút-hálózat fenntartása. Nekik kö­szönhető, ha nem téve­dünk el a rengetegben. Kovács János- Nem igazán a hiányzó vagy le­kopott jelzésekkel volt probléma az eltévedt diákok esetében - utal a napokban a Mátrában bo­lyongó kisiskolások szerencsés „megmenekülésére” a hatszáz kilométeres mátrai ösvényrend­szert gondozó gyöngyösi Kékes Tűrista Egyesület elnöke. Simon Péter szerint a nagyon hamar es­teledő téli szürkületben idegen terepen, felkészültség és helyis­meret nélkül nekivágni a vadon­nak egy gyermekcsoporttal nem a legjobb ötlet, még a kísérő ta­nárok számára sem. Az eltéve­dés helyszíne, a Csörgő-patak völgye egyébként megfelelően jelölt, legutóbb 2004-ben újítot­ták föl a turistajelzéseit. A sajtóhír szerint két, véletle­nül arra járó turista vezetett ki harmincöt kisiskolást a Mátra egyik erdejéből. A zömében első és második osztályos gyerekeket négy felnőtt vitte el esti kirándu­lásra - ketten kö­zülük tanárok voltak -, akik a jeges patak által keresztezett, ne­hezen járható ösvényen nem ta­lálták meg a felfestett turistajel­zéseket, miközben a hőmérsék­let fagypont alá csökkent. Végül alkalmi kísérőik társaságában épségben hazajutottak. Másfelől viszont a turistautak megfelelő ■ Intézményes megol­dás és állandó pénz­forrás erre nincs. fenntartása ma jószerével tény­leg csak a turista- és természet- barát egyesületek tagjainak s a lelkes és elszánt aktivisták tevé­kenységének köszönhető. A 15 ezer kilométer hosszú magyar- országi turistaút­hálózat karban­tartását civil ön­kéntesek, természetjárók vég­zik, mindenféle központi szerve­zés és támogatás nélkül. A me­gyében is évente önkéntes mun­kaórák százait fordítják az utak gondozására, festésre. Intézmé­nyes megoldás és állandó pénz­forrás erre nincs. Bár a területen működő erdőgazdaságok, erdé­szetek igyekeznek segíteni.- Az elmúlt két-három évben visszaesett az erre fordítható fel­ajánlások és a pályázati támoga­tások nagysága. Míg- j az ezredforuló néhány jó évében, 2001-2003 táján voltak olyan esztendők, hogy akár 150 kilo­méternyi turistautat és jelzést is fel tudtunk újítani a Mátrában, addig tavaly jelentős erőfeszítés­sel is csak 30 kilométert sikerült rendbe tenni - húzza alá Simon Péter. Normális tempóban, minő­ségi munkával egy aktivista csa­pat napi átlag 5 kilométer turis­tautat képes megújítani. A szak­Turistajelek több mint hétszáz kilométeren keresztül A HEVES MEGYEI Természetbarát Szövetség a Mátrában és a Nyu- gat-Bükkben 740 kilométer gya­logos és kerékpáros jelzett turis­tautat tart fenn, és pályázatok segítségével minden útkereszte­ződésben útirányjelző táblákat, sok kereszteződésben, pihenő­helyen asztalokat, padokat he­lyeztek ki, és 17 forrást is felújí­tottak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával és az Egererdő Zrt.-vel is hatékonyan működ­nek együtt, többek között a vég­felhasználású erdők kapcsán, a nyomvonal „újraírásánál". A Blikkből is ki lehet találni A BÜKK TAGOLTABB felszíne miatt komolyabb turistaút­hálózattal rendelkezik a Mátránál. - A Bükkben nincs probléma a turista­utak állapotával és a jelzé­sekkel, utóbbiakat is leg­alább 7 évente jó minőség­ben meg kell újítani, de per­sze jobb, ha gyakrabban ke­rül rájuk a sor - mondja köves gyula, a Kárpát Egye­sület 2010-ben alakult egri szervezetének vezetője, aki­nek kellő összehasonlítási alapja is van, hiszen csapa­taikkal rendszeresen túráz­nak nem csak itt, hanem a Kárpát-medence határon tú­li turista-terepein is. ember szerint lenne megoldás: az idegenforgalmi adóként be­szedett pénz töredékéből, keve­sebb mint egy százalékából meg lehetne teremteni a hálózat fenn­tartásának anyagi feltételeit. Nem irdatlan összegről, országo­san tízmilliós tételről van szó. A Kékes Tűrista Egyesület elnöke úgy véli: a turistautak komoly idegenforgalmi bevételekhez se­gítik hozzá, főként az érintett hegyvidéki területek panzióit, szállodáit, így nem a földtől elru­gaszkodott javaslat ez az elképze­lés. E tárgyban még a tavasszal egyeztetést, közös fórumot is kez­deményeznek majd.- Az nem várható el, hogy tag­jaink vegyék meg az eszközöket, ecseteket is, ha már a munkáju­kat és a szabadidejüket önzetle­nül áldozzák erre. A pénztelen­ség jelenleg a legnagyobb problé­ma, az elmúlt években a válság hatására forrásaink beszűkültek. Utóbb már legfeljebb évi 2-3 mil­lió forint jutott ezekre a munká­latokra, pályázatokból, a megyei önkormányzat támogatásával - jegyezte meg Csávás István. A Heves Megyei Természetbarát Szövetség elnöke szerint valóban fontos közhasznú tevékenységet végez a szervezet 17-18 megyei szakosztálya és tagszervezete, s az ezek keretében munkálkodó mintegy 680 természetjáró. Az ő tevékenységüket is dicséri a ren­dezett helyi turistaösvény-háló- zat - mondta el Csávás István. Az igazán jó vezető mindig számon kérhető és humánus ifjúsági kutatás A megkérdezett megyei főiskolai hallgatók túlnyomó többsége nem vágyik magas pozícióra Egy nemrég készült kutatásban magyar és cseh egyetemistákat arról kérdeztek, hogy mit tarta­nak fontosnak elhelyezkedésük­kor, mennyiben számít a szak­mai gyakorlat, milyen pozíció­ban szeretnének dolgozni és mi­lyen tulajdonsá­gokkal kell ren­delkeznie szerintük a jó vezető­nek. Ennek kapcsán érdeklőd­tünk a Heves megyei diákoktól, hogy mit gondolnak a karrierle­hetőségeikről. Az egri főiskola hallgatói sze­rint a legfontosabb a motiváltság, a végzettség, a kitartás, a humá­nus közeg a leendő munkahely­hez való bejutásnál. A legtöbb vá­laszoló nagyon fontosnak és hasznosnak tartja a gyakornoki programokat, amelyeket akár már főiskolai évei alatt elkezd­het. - Minden­képpen a végzett­ségemnek meg­felelő munkával szeretnék foglal­kozni, és ez azt is jelentheti, hogy be kell dolgoz­nom magam egy munkahelyre. Lehet, kezdetben ez áldozatokkal jár, mégsem szabad feladni - me­séli Márti, aki végzős egri főisko­lai hallgató. A diákok szerint olyan személyt keresnek a mun­kahelyre, aki nélkülözhetetlen, és azokkal a tulajdonságokkal ■ A Heves megyei hall­gatók a tekintélyt és a felelősségvállalást emelték ki. Kézben a diploma. Fontos a végzettség és a kitartás is. rendelkezik, amelyek megfelel­nek a cég elvárásainak: pontos, komoly munka, rendelkezzen kompromisszumkészséggel, önállóan, kreatívan dolgozzon. Megyénk diákjai szerényeb­bek, mint az országos kutatás­ban részt vett hallgatók. A ma­gyar egyetemisták 75 százaléka szeretne vezetői babérokra törni, míg a megkérdezett főiskolások nagy része nem vágyik magas beosztásra: - Úgy gondolom, vé­gig kell járni az utat, csak a ke­vés szerencsés kezdi már rögtön fönt - mondta László, gyöngyö­si főiskolás. A cseh diákok a jó vezetőt jó csapatjátékosként is jellemzik, míg a hazai diákok a vezetői és kommunikációs készségek mel­lett az önállóságot tartják fonto­sabbnak. A Heves megyei diá­kok a tekintélyt, a tiszteletet, a felelősségvállalást, a szakmai tu­dást emelték ki. A megkérdezet­tek szerint a jó vezető számon kérhető és humánus, ugyanak­kor tekintéllyel rendelkezik, tisztelik a kollégái, és tud szigo­rú is lenni, ha kell. Munkakereséskor nem annyi­ra számítanak az iskolai jegyek. - Szerintem azt nézik, hogy meg- van-e az a végzettséged, rendel- kezel-e azokkal a képességekkel és készségekkel, amit elvárnak, és ami a legfontosabb, beszélsz- e idegen nyelven - válaszolta Éva, egri főiskolás. ■ s 1* 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom