Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-10 / 34. szám
2011. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Új pályázatokat írnak ki a TDM-ek szervezeteinek fejlesztéséért A Turisztikai Desztinációs Menedzsmentek Észak-magyarországi régióban betöltött szerepéről és a szervezetek előtt álló kihívásokról tanácskoztak szerdán Egerben, a Megyeházán.- A régió turizmusának eredményes működéséhez szükség van a helyi TDM-ek sikerességére. Nagyon lényeges, hogy a régebben megalakult szervezetek segítsék az újakat - hangsúlyozta Hidvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. regionális igazgatója. ■ Szükség van a helyi TDM-ek sikerességére. Víg Tamás TDM-koordinátor a fórumon kiemelte: a régió TDM- szervezetei a vidéki vendégéjszakák kétharmadát fedik le. A rendszer komoly kihívások előtt áll, nehézségek jelentkeznek. A szakember véleménye szerint az új rendszer nem mindenben kapta meg azt a jogi hátteret, amellyel hosszabb távon is akadály- mentesen működhet. Elhangzott, hogy március elsejétől igényelhetők a TDM-szerve- zeti rendszer továbbépítését segítő források. Víg Tamás úgy vélte: a pályázati támogatásokkal megerősödhetnek a szervezetek, de fontos kérdés, hogy a mai keretek felhasználását követő időszakot miként tudják megalapozni. ■ Kevesebből gazdálkodnak 13 millióval Szajlán ma tartja soron következő ülését a képviselő-testület. Megtárgyalják a helyhatóság és az intézmények idei költségvetését, majd a helyi szociális ellátásokról szóló rendeletet módosítják. Aláírják az együttműködési megállapodást a cigány kisebbségi önkormányzattal, egyeztetik az idei kulturális programokat és a grémium munkatervét. Mint azt Vincze Imréné polgármestertől megtudtuk, bár szűkös keretből, a tavalyihoz képest 13 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk, de meghirdetik a helyi civilszervezetek működésének támogatásáról szóló pályázatot. ■ Fülkés sziklák egri őrzői kaptárkő Az egyesület célja a természeti értékeink védelme Egy egri természetvédelmi egyesület képviseli hazánkat az Európa Tanács Táj Díja idei pályázatán. Legfőbb céljuknak a kaptárkövek védelmét tűzték ki. Mazurka Zita Az egri Kaptárkő Természetvé* 1 delmi és Kulturális Egyesület a tizenkét magyarországi induló közül első helyezést ért el azon I a pályázaton, melynek célja a | Bükkalja természeti és kultúrtörténeti értékeinek védelme, így ők képviselik hazánkat az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán. A kaptárkövek az utóbbi időben rohamos pusztulásnak indultak: az elakácosodás veszélye fenyegeti őket. Az egyesület éppen ezért a Bükkalja köveinek védelmét, megőrzését és bemutatását tűzte ki fő céljául. A pályázatot elbíráló bizottság szerint az egri egyesület munkája országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt alkalmas, hiszen a pályázók széles tevékenységpalettát mutattak be az érdekvédelemtől a turizmusfejlesztésig. Az ünnepélyes eredményhirdetést a hónap elején Budapesten tartották a budai várban, ahol megtekinthető az egyesület munkáját bemutató kiállítás is. A természetszerető és erdőjáró civilekből álló lelkes társaság folyamatosan új tervekkel igyek- § szik a közösséget is bevonni te- 5 vékenységébe.-A jövőben szeretnénk újabb 2 utakat kitáblázni, turistatérképet megjelentetni, ami csak a Bükkaljáról szól, szeretnénk egy újabb kiadványt is megjelentetni, ami túravezető füzetként is szolgálna - mondta el a HírlapSzomolyán is találhatók köpüs kövek - mutatja Guczi István polgármester nak Havasi Norbert, az egyesület elnöke. A pályázat második helyezettje Vác önkormányzata lett, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Táj- V építészeti Karával • .fj együttműködve több mint tíz éve segíti a hallgatók gyakorlati képzését. Harmadik pedig az oszkói Hegyipásztor Kör, amely a helyi szőlőhegy védelmét és a tájrehabilitációt tűzte ki céljául. Rejtélyes vasablakos vagy köpüs kövek Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolit- tufa területéről ismertek. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sírok határában jelenleg 73 kaptárkövet térképeztek fel, 471 fülkével. Mai nevüket Szomolya lakóitól kapták, máshol hívták „vasablakos” vagy „köpüs" köveknek is. A hazai kaptárkövek 90 százaléka a Bükkalján található. A mai napig nincs tudományos magyarázat a használatukra, csak legendák, feltevések születtek rendeltetésükről, készítőikről. Cse répváralja határában található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, amelyben 25 fülke található. Komplex tevékenységpalettával rendelkeznek- EGYESÜLETÜNK 2003-ban alakult Egerben. Alapításunkkor a bükkaljai kaptárkövek védelmét, akácmentesítését és bemutatását tűztük ki elsődleges célunknak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek a különleges és egyedi sziklaalakzatok megmaradjanak az elkövetkező nemzedékeknek - tudtuk meg havasi Norberttól, az egyesület elnökétől (képünkön). Létrejöttük óta tevékenységi körük jelentősen kibővült, amibe a környezettudatos nevelés, egyéb természeti és kulturális értékek (barlanglakások, pincék, kőho- dályok) tudományos kutatása, néprajzi témájú ismeretterjesztés éppúgy beletartozik, mint a rendszeresen szervezett teljesítménytúrák a kaptárkövek mentén kiépített tanösvényeken és barlangász tanfolyamok szervezése. Programjaik nagy részei pályázati pénzekből és a munkatársaik önkéntes munkájának köszönhetően valósítják meg, de együttműködnek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával és az érintett települések önkormányzataival is. EGYPERCES INTERJÚ Új képzéseit mutatta be az egri főiskola Nyílt napot és fórumot tartott a napokban az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) a mesterképzéseiről. Kalóné Szűcs Erzsébetet, az EKF Tanulmányi és Információs Központjának főigazgatóját kérdeztük.- Milyen volt a rendezvény fogadtatása, mit ajánlottak a megjelenteknek?- Nagy érdeklődés kísérte a tájékoztatót és a fórumot. A főiskola 31 mesterképzést kínál a következő tanévre, melyek közül 25 ad tanári szakképzettséget, a többi az úgynevezett diszciplináris képzés. A tájékoztatón kiemelt téma volt az egyes alapképzési szakokra épülő mesterképzések bemutatása, a jelentkezési feltételek ismertetése, a hiányzó kreditek megszerzésének lehetőségei.- Kik segítették az érdeklődőket az eligazodásban?- A tájékoztatásba bekapcsolódtak a szakfelelősök, jelen volt a Felsőoktatási és Tú- dományos Tanács elnöke, dr. Jávor András is. Az elnök szólt a változás előtt álló tanárképzés rendszeréről, és - mint a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese - bemutatta intézménye képzési kínálatát.- Úgy tudjuk, sok részlet- kérdés is felmerült.- Az érdeklődők választ kaphattak a felvételi eljárással, pontszámítással, finanszírozással kapcsolatos kérdéseikre is. Azok, akik nem tudtak eljönni, a főiskola felvételi csoportjában, illetve a felvételizőknek szóló web-oldalon tájékozódhatnak. ■ S. B. S. Kalóné Szűcs Erzsébet: - A Debreceni Egyetem képzései is szóba jöttek. Kristály Csillám: kiállítás a Hotel Eger & Parkban Erdélyből érkezett az a fiatal festőművész, akinek legújabb alkotásaiból vasárnap 15 órakor Kristály Csillám címmel nyílik kiállítás a Hotel Eger & Parkban.- Számomra a festés lehetőség arra, hogy megmutassam a formán túl a lényeget, láttatni szeretném a fontosat, álmodni vágyakat, titkokat, mindezt a magam módján - mondja Dósa Csilla, akinek képeit dr. Löffler Erzsébet történész, muzeológus ajánlja majd az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó eseményen közreműködik Ivády Erika színművész is. Dósa Csilla - aki saját bevallása szerint nem tartozik egyetlen művészeti vonulathoz sem - a székelyudvarhelyi képzőművészeti gimnáziumban szobrászként kezdte elsajátítani a szakmát, majd érettségi után rajzot tanított, és 2000-ben jelentkezett a Babes-Bolyai főiskolára, melyet rajz szakon végzett el. Számtalan kiállítása volt Paraj dón, s részt vett a Zamárdiban, Tokajban, illetve Szovátán megrendezett művészeti táborokban is. A művésznő munkásságára leginkább az útkeresés jellemző, ami lendületet ad számára és motiválja is egyben. Az egriek már találkozhattak alkotásaival, hiszen utolsó tárlatát 2008-ban a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban rendezték Csillámporfogó címmel.» Jól telelnek a Tisza-tóban a halak kopoltyúsok Emelték a tározóban a téli vízszintet a biztonság érdekében Milliárdos érték képződött tavaly a Tisza-tóban, mivel az utóbbi fél évszázad legsikeresebb halszaporulatát regisztrálták. A halállomány megmaradását a tél jelentősen befolyásolja.- Az ilyen nagy kiterjedésű sekély vizes területen egy kemény, havas tél esetén szinte lehetetlen kézi eszközökkel megvédeni a halállományt a lefagyástól, az oxigénhiánytól. Biztonságot a magasabb téli vízszinttől remélhettünk - jelezte Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezetője.- Kérésünket a Köti-kövízig ve- f ] zetése megértéssel fogadta, de mint kiderült, az 1984 óta érvényben lévő üzemterv a tavaly Minden módon igyekeznek védeni a természetes szaporulatot téli vízszinthez képest mindösz- sze 10 centiméteres emelést engedett meg számukra, ami nem lett volna megoldás. Látva, hogy a további szintemeléshez a felsőbb vízügyi szervek hozzájárulása kell, kezdeményeztük az előírás alóli fölmentést. Ennek eredményeként további 15 centiméter rendkívüli víz- szintemelést rendeltek el. Erre eddig nem volt szükség, mert a Tiszán egymást érték az árhullámok. A kiskörei duzzasztó az ár levonulása után a tavalyinál mintegy huszonöt centivel magasabb szintet fog tartani, így akkor is biztonságosabban telelhet a halállomány, ha visszatér a kemény tél. ■ A kaptárkövek pusztulása felgyorsult az elmúlt évtizedekben. Az egyesület legfőbb célja a sziklákat sújtó elakácosodási folyamat megállítása.
