Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-08 / 6. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2011. JANUÁR Urbán Péter karnagy-kántor: Urbán Péter 1989 óta az Egri Bazilika karnagy-kántora. Pedagógus szülők gyerme­keként Budapesten született, vallásos, hétgyermekes csa­ládban. Józsefvárosban, majd Kispesten kezdte a szolgálatot, majd 1986-ban hívták Egerbe, az Érseki Kántorképzőbe tanítani. Ekkor Felnémeten kántorko- dott, de ugyanezzel a feladat­tal bízták meg az egri mino­ritáknál, sőt ő lett a ferences templom karnagya is. Az eg­ri szemináriumban 1988 óta tanítja zenei ismeretekre a kispapokat, az 1989-es tan­évtől pedig rábízták a kán­torképző igazgatását- Harmadikos általános iskolás koromban már egyedül orgonál- tam a diákmisén a józsefvárosi Krisztus Király kápolnában - mondja. - A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem, majd a miskolci műszaki egye­temre jelentkeztem, ahová fel is vettek. Végül mégis karnagy let­tem, orgona-zeneszerzés szakon végeztem. A kilencvenes évek ele­jén kollégám vezette a bazilika nagykórusát. Én akkoriban egy 4-5 fős kis énekkart szerveztem, azzal a céllal, hogy liturgikus éne­KeKKei szoigaijuK az egynazi szer­tartásokat. A csoport lassan kö­zel negyvenfősre duzzadt. Eljutot­tunk Lauda-Königshofenbe, Vero­nába, Rómába, Krakkóba is. Az­tán - nem kis meglepetésünkre - az 1994-es kormányváltás után nyolcfősre esett vissza a létszám. Sőt, a nagy énekkar is megszűnt. Lassanként azonban új, lelkes ta­gok csatlakoztak, s most már 25-30 taggal büszkélkedhet kó­rusunk. Az utóbbi időben több helyre is meghívást kaptunk. Énekeltünk egy nagyszabású makiári egyházi rendezvényen, legutóbb pedig Kápolnán vendég­szerepeltünk. Reneszánsz, ba­rokk mesterek és XX. századi szerzők műveiből válogattunk, de népénekeket is megszólaltattunk.- Hogyan látja az egyház­megye kántorainak tevékeny­ségét?- Azt a szellemiséget próbál­tuk átadni a jelölteknek, mely­nek lényege: olyan énekeket kell megszólaltatni a szentmiséken, szertartásokon, melyek közvetí­tik a liturgikus szándékot Sajnos, nem egy településen képzettség nélkül látják el a szolgálatot De így is sok szorgalmas, áldozatvál­laló kántort látok. Mindnyájukat biztatom a folyamatos önképzés­re, gyakorlásra, hiszen a szinten tartáshoz is komoly energiára, el­szántságra van szükség, nem is beszélve az esetleges előrelépés­ről. De a befektetett munka meg­térül: hiszen a szépen szóló orgo­na, az énekek megfelelő interpre­tálása közelebb visz bennünket Istenhez. Próbálok ötletekkel se­gíteni az egyházmegye kántorai­nak például úgy is, hogy felra­kom internetre - a cantica.fw.hu címre - az adott hétre a baziliká­ban tervezett énekek számait; igyekszem a liturgikus naphoz legjobban illő énekeket választa­ni. Változatos, átgondolt ének­rendre törekszem. Harmincnégy kollégám rendszeresen az álta­lam javasolt énekeket játssza templomában.- Az idei év a család éve. Ön feleségével hét gyermeket vál­lalt. Hogyan látja a jövőjüket?- Bizakodó vagyok. Péter fiam magyar-német szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyete­men, jelenleg doktoranduszkép- zésen vesz részt, és tanít a pesti piaristáknál. János matematika- informatika szakos tanár lett, programozóként dolgozik. Ilona magyar-héber szakon végzett, doktoranda az ELTÉ-n. Dávid ugyancsak a Pázmányra jár, gö­rög-latin szakos filológus. Máté idén végez Egerben, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban. Dániel a kecskeméti piaristákhoz jár, ő is nyáron érettségizik, And­rás pedig a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulója. Fe­leségemmel lassan 32 éve va­gyunk házasok. Ő mindvégig ve­zette, és ma is összetartja a csalá­dot. Aminek nagyon örülünk: gyermekeink elkötelezett embe­rek, s vágyjuk azokat az ünnepi alkalmakat, amikor az egész csa­lád együtt lehet. ■ H. J. A HÓNAP VERSE Nagy László: Adjon az Isten Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpába lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet­nekem a kérés ' nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. NAGY LÁSZLÓ (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. A XX. század ma­gyar költészetének egyik leg­sajátosabb hangú, legjelenté­kenyebb írásművésze. Gaz­dag, a népmesevilággal és a szürrealizmussal egyszerre rokon, dallamosan hullámzó költészete nemzetünk irodal­mi kincstárához tartozik. Aligha volt még költőnk, aki a szorongató, komor gondola­tokat is olyan fénypompás, képekben gazdag derűvel tud­ta volna közölni, mint ő. Gra­fikusként indult, sok versét maga illusztrálta. Otthon a Szeretet utcában Mariscsák István igazgató szívén viseli a természettudományok oktatását Eredményei miatt jó hírű iskola a miskolci Fráter EGYHÁZMEGYEI HÍREK Könyvbemutató gyöngyösön mutatta be a Comunione e Liberazione (CL) katolikus mozgalom alapítójának, Luigi Giussani atyának a Vallásos érzék című könyvét Ternyák Csaba egri érsek és Sasvári Sándor színművész. A mát­raaljai városban is megala­kult a közösség, melynek tagjai összejöveteleiken az alapító könyvei közül dolgoznak fel egyet-egyet. A 2011. évet a mozgalom közösségei a most bemuta­tott könyv tanulmányozásá­val töltik. Szoborszenteiés A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS ünnepén a pácini Jézus Szí­ve templomban a bodrogkö­zi hívek és egyháztanácsta­gok együtt imádkoztak az érsek-főpásztorukkal, Ternyák Csaba egri érsek­kel, aki ünnepi szentmise keretében megáldotta és megszentelte a templom külső oromzatára helyezett Szent János apostol és a Bol- dogságos Szűz Mária fából készített szobrait. Énekverseny A SÁTORALJAÚJHELYI Árpád­házi Szent Margit Általános Iskola idén decemberben is nagy sikerrel rendezte meg a hagyománnyá nemesült Szent Cecília énekversenyt. A körzet általános iskolái mellett az egyházmegye iskolái is képviseltették ma­gukat. Közel 80 diák egy kötelező és egy szabadon választott énekkel mutat­hatta meg tehetségét. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett Szeretetotthon a Miskolc-hejőcsabai Római Kato­likus Templom szomszédságá­ban, a Szeretet utcában találha­tó. A kétszintes épület - különö­sen ilyenkor télidőben - harmó­niát, végtelen nyugalmat sugá­roz a havas tájban.- Az otthon alapkőletétele 1992-ben történt - mondja dr. Sedon László, aki 1983 óta plébá­nos itt, s aki irányítja az intéz­ményt. - Akkoriban különösen foglalkoztatott az idős egyházi személyek sorsa. Addig sok olyan életutat láttam, amely arról árulkodott, hogy a nyugdíjba vo­nuló papoknak nem volt hová menniük. Persze úgy terveztük, hogy ide nemcsak papok, hanem világi személyek is jöhetnek. S nemcsak katolikusok, hanem más vallásúak is. Végül 50 főre adták ki a működési engedélyt. Aztán 1993-ban átadták az épü­letet Ekkor még hirdetéssel tobo­roztuk a lakókat, de erre újabban nincs szükség. Azóta átlagosan 30 fővel működik az otthon. Fon­tos szempont: az ideköltözők hoz­hatják magukkal megszokott, kedves bútoraikat a többszobás apartmanokba. Itt védett körül­mények között otthon érezhetik magukat, hiszen nővérek, ápo­lók, orvos gondoskodik a lakók­ról. Az intézmény a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik, a lakók térítési díjából és az állami normatív támogatás­ból tartjuk fenn. Az intézmény a lakók számára teljes körű ellá­- Miskolc: FM 95,1 • Eger: FM 91,8. SY^f! Sátoraljaújhely: FM 90,6 a jó Mr hangja Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-raail: info@szentistvanradio.hu • Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány tást nyújt, amely magában fog­lalja a napi háromszori étkezést, fűtést, világítást, mosást, takarí­tást, egészségügyi ellátást, vala­mint alapgyógyszerlista szerinti gyógyszeres ellátást.- Fontos szempont volt, hogy az idős papokat is itt helyezzék el. Hányán élnek most itt? papok, hanem világi személyek is jöhetnek. S nemcsak katoli­kusok, hanem más vallásúak is.- Jelenleg négyen. Közülük dr. Koncz Lajos a legidősebb, 1919- ben született, tevékenykedett Rozsnyón, Salgótarjánban, Hej- cén, Hangonyban, Bánrévén. Majd Egerben teológiai tanár, később hittudományi főiskolai rektor lett. Nemrég került ide Krózser István, aki 1977-2010 között Tállya plébánosa, szeren­csi kerületi esperes volt. Ideköl­tözött Valuch István, az egri Nagyboldogasszony templom plébánosa, aki 2007-ben ment nyugdíjba. Ő az egyik nagy tá­maszom, míg a másik Szalay József, aki 1972-2002 között Ináncs plébánosa, s hosszú időn keresztül az abaúji főesperesség főésperese. Mivel plébániánk­hoz tartozik Mályi és a Miskolc­tapolcai Sziklatemplom, így Valuch atya gyakran besegít a misézésbe, Szalay atya a gyónta­tásba. Januártól jön Gál József, aki 32 évig volt ózdi plébános, kerületi esperes. Míg Sánta Ist­ván emődi plébános, jelenlegi plébániai adminisztrátor nyártól jelezte érkezését. Meg kell emlí­tenem, hogy eddigi működé­sünk alatt kilenc paptestvérünk fejezte be itt földi pályafutását. Közülük különösen szeretettel emlékszem vissza Kovács Endre püspök úrra, alapítványunk első kuratóriumi elnökére, aki nagy­szerűen beilleszkedett a közös­ségbe. Segített a plébániai fel­adatok ellátásában, sőt Innen járt bérmálni is.- Könnyű ide bekerülni?- Létezik várólista. Aki ide szeretne jönni, kitölti a jelentke­zési lapot, hozza a háziorvosi igazolást az egészségi állapotá­ról. Lakóhelyén környezettanul­mányt végzünk, s ha minden rendben, befogadjuk. Szívesen élnek itt az emberek. Nemcsak az Egri Főegyházmegyéből, de még a Dunántúlról, a Balaton környékéről, sőt Svájcból is jöt­tek hozzánk, ami az itt végzett munka elismerését jelenti. Úgy érzem, helyes volt az a döntés, hogy ezt a szeretetotthont fel kell építeni. ■ Homa János Kalandos volt a kezdet, ahogy Mariscsák István, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója felidézi. Az egyházmegye első egyházi kö­zépiskolája afféle első fecske­ként küzdött meg mindenért. In­duló iskola lévén toborozni kel­lett a diákokat és a tanárokat. Nem volt egyszerű, de kompro­misszumokat sem kellett kötni. A városban újdonságnak számí­tott a nyolcosztályos gimnáziumi képzésük, ami felkeltette irán­tuk az érdeklődést. Három első osztállyal indul­tak 1992-ben a Szatmári Irgal­mas Nővérek Hunyadi úti rend­házában. Nemsokára költöztek: a következő tanévtől a Városház tér 6. szám alatti épületben foly­tatták, ahol az 1948. évi államo­sítás előtt az Érseki Leányneve­lő Intézet működötl. Többszöri bővítés után már hatszáz diák tanul itt, a fele nyolc- osztályos, a másik fele pedig négyosztályos középiskolai tanul­mányokat folytat Nagy építkezé­sekre volt szükség, az évek során tornacsarnokot, aulát alakítottak ki, míg létrejött a belvárosi épület mai szerkezete. A katolikus lelki­ség kezdetektől jellemezte az in­tézményt Az elkötelezett pedagó­gusok mellett Lóczi Tamás atya érseki biztosként segít a katoli­kus oktatásban, ezen túl pedig kémiát is tanít. Ezenkívül más egyedi vonásokkal teszik még ha­tékonyabbá a képzést. Fontos jel­lemző a természettudományok magas szintű oktatása, amelyek ma sajnos nem túl népszerűek. Az igazgató fizikus, ezért is te-: kinti fontosnak a reáltárgyakat, amelyek a diákok későbbi életpá­lyáját is sikeresebbé tehetik. Nagy szerepet tulajdonítanak a képzőművészeti nevelésnek, si­keresen képviseli az iskolát két remek énekkara is. Eredményei miatt is vonzó a Fráter, ezért másfél-kétszeres a túljelentkezés. A legtöbben Mis­kolcról jönnek, de távolabbról is érdeklődnek az intézmény iránt. Számukra a gimnázium mellett kollégiumi ellátást is tudnak biz­tosítani. ■ g. 1. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság • Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 r r 4 4 r v Változatos, átgondolt énekrendre törekszem. Igyekszem a liturgikus naphoz legjobban illő énekeket választani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom