Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-08 / 6. szám
EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2011. JANUÁR Urbán Péter karnagy-kántor: Urbán Péter 1989 óta az Egri Bazilika karnagy-kántora. Pedagógus szülők gyermekeként Budapesten született, vallásos, hétgyermekes családban. Józsefvárosban, majd Kispesten kezdte a szolgálatot, majd 1986-ban hívták Egerbe, az Érseki Kántorképzőbe tanítani. Ekkor Felnémeten kántorko- dott, de ugyanezzel a feladattal bízták meg az egri minoritáknál, sőt ő lett a ferences templom karnagya is. Az egri szemináriumban 1988 óta tanítja zenei ismeretekre a kispapokat, az 1989-es tanévtől pedig rábízták a kántorképző igazgatását- Harmadikos általános iskolás koromban már egyedül orgonál- tam a diákmisén a józsefvárosi Krisztus Király kápolnában - mondja. - A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem, majd a miskolci műszaki egyetemre jelentkeztem, ahová fel is vettek. Végül mégis karnagy lettem, orgona-zeneszerzés szakon végeztem. A kilencvenes évek elején kollégám vezette a bazilika nagykórusát. Én akkoriban egy 4-5 fős kis énekkart szerveztem, azzal a céllal, hogy liturgikus éneKeKKei szoigaijuK az egynazi szertartásokat. A csoport lassan közel negyvenfősre duzzadt. Eljutottunk Lauda-Königshofenbe, Veronába, Rómába, Krakkóba is. Aztán - nem kis meglepetésünkre - az 1994-es kormányváltás után nyolcfősre esett vissza a létszám. Sőt, a nagy énekkar is megszűnt. Lassanként azonban új, lelkes tagok csatlakoztak, s most már 25-30 taggal büszkélkedhet kórusunk. Az utóbbi időben több helyre is meghívást kaptunk. Énekeltünk egy nagyszabású makiári egyházi rendezvényen, legutóbb pedig Kápolnán vendégszerepeltünk. Reneszánsz, barokk mesterek és XX. századi szerzők műveiből válogattunk, de népénekeket is megszólaltattunk.- Hogyan látja az egyházmegye kántorainak tevékenységét?- Azt a szellemiséget próbáltuk átadni a jelölteknek, melynek lényege: olyan énekeket kell megszólaltatni a szentmiséken, szertartásokon, melyek közvetítik a liturgikus szándékot Sajnos, nem egy településen képzettség nélkül látják el a szolgálatot De így is sok szorgalmas, áldozatvállaló kántort látok. Mindnyájukat biztatom a folyamatos önképzésre, gyakorlásra, hiszen a szinten tartáshoz is komoly energiára, elszántságra van szükség, nem is beszélve az esetleges előrelépésről. De a befektetett munka megtérül: hiszen a szépen szóló orgona, az énekek megfelelő interpretálása közelebb visz bennünket Istenhez. Próbálok ötletekkel segíteni az egyházmegye kántorainak például úgy is, hogy felrakom internetre - a cantica.fw.hu címre - az adott hétre a bazilikában tervezett énekek számait; igyekszem a liturgikus naphoz legjobban illő énekeket választani. Változatos, átgondolt énekrendre törekszem. Harmincnégy kollégám rendszeresen az általam javasolt énekeket játssza templomában.- Az idei év a család éve. Ön feleségével hét gyermeket vállalt. Hogyan látja a jövőjüket?- Bizakodó vagyok. Péter fiam magyar-német szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg doktoranduszkép- zésen vesz részt, és tanít a pesti piaristáknál. János matematika- informatika szakos tanár lett, programozóként dolgozik. Ilona magyar-héber szakon végzett, doktoranda az ELTÉ-n. Dávid ugyancsak a Pázmányra jár, görög-latin szakos filológus. Máté idén végez Egerben, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban. Dániel a kecskeméti piaristákhoz jár, ő is nyáron érettségizik, András pedig a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulója. Feleségemmel lassan 32 éve vagyunk házasok. Ő mindvégig vezette, és ma is összetartja a családot. Aminek nagyon örülünk: gyermekeink elkötelezett emberek, s vágyjuk azokat az ünnepi alkalmakat, amikor az egész család együtt lehet. ■ H. J. A HÓNAP VERSE Nagy László: Adjon az Isten Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpába lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életetnekem a kérés ' nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. NAGY LÁSZLÓ (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. A XX. század magyar költészetének egyik legsajátosabb hangú, legjelentékenyebb írásművésze. Gazdag, a népmesevilággal és a szürrealizmussal egyszerre rokon, dallamosan hullámzó költészete nemzetünk irodalmi kincstárához tartozik. Aligha volt még költőnk, aki a szorongató, komor gondolatokat is olyan fénypompás, képekben gazdag derűvel tudta volna közölni, mint ő. Grafikusként indult, sok versét maga illusztrálta. Otthon a Szeretet utcában Mariscsák István igazgató szívén viseli a természettudományok oktatását Eredményei miatt jó hírű iskola a miskolci Fráter EGYHÁZMEGYEI HÍREK Könyvbemutató gyöngyösön mutatta be a Comunione e Liberazione (CL) katolikus mozgalom alapítójának, Luigi Giussani atyának a Vallásos érzék című könyvét Ternyák Csaba egri érsek és Sasvári Sándor színművész. A mátraaljai városban is megalakult a közösség, melynek tagjai összejöveteleiken az alapító könyvei közül dolgoznak fel egyet-egyet. A 2011. évet a mozgalom közösségei a most bemutatott könyv tanulmányozásával töltik. Szoborszenteiés A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS ünnepén a pácini Jézus Szíve templomban a bodrogközi hívek és egyháztanácstagok együtt imádkoztak az érsek-főpásztorukkal, Ternyák Csaba egri érsekkel, aki ünnepi szentmise keretében megáldotta és megszentelte a templom külső oromzatára helyezett Szent János apostol és a Bol- dogságos Szűz Mária fából készített szobrait. Énekverseny A SÁTORALJAÚJHELYI Árpádházi Szent Margit Általános Iskola idén decemberben is nagy sikerrel rendezte meg a hagyománnyá nemesült Szent Cecília énekversenyt. A körzet általános iskolái mellett az egyházmegye iskolái is képviseltették magukat. Közel 80 diák egy kötelező és egy szabadon választott énekkel mutathatta meg tehetségét. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett Szeretetotthon a Miskolc-hejőcsabai Római Katolikus Templom szomszédságában, a Szeretet utcában található. A kétszintes épület - különösen ilyenkor télidőben - harmóniát, végtelen nyugalmat sugároz a havas tájban.- Az otthon alapkőletétele 1992-ben történt - mondja dr. Sedon László, aki 1983 óta plébános itt, s aki irányítja az intézményt. - Akkoriban különösen foglalkoztatott az idős egyházi személyek sorsa. Addig sok olyan életutat láttam, amely arról árulkodott, hogy a nyugdíjba vonuló papoknak nem volt hová menniük. Persze úgy terveztük, hogy ide nemcsak papok, hanem világi személyek is jöhetnek. S nemcsak katolikusok, hanem más vallásúak is. Végül 50 főre adták ki a működési engedélyt. Aztán 1993-ban átadták az épületet Ekkor még hirdetéssel toboroztuk a lakókat, de erre újabban nincs szükség. Azóta átlagosan 30 fővel működik az otthon. Fontos szempont: az ideköltözők hozhatják magukkal megszokott, kedves bútoraikat a többszobás apartmanokba. Itt védett körülmények között otthon érezhetik magukat, hiszen nővérek, ápolók, orvos gondoskodik a lakókról. Az intézmény a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik, a lakók térítési díjából és az állami normatív támogatásból tartjuk fenn. Az intézmény a lakók számára teljes körű ellá- Miskolc: FM 95,1 • Eger: FM 91,8. SY^f! Sátoraljaújhely: FM 90,6 a jó Mr hangja Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-raail: info@szentistvanradio.hu • Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány tást nyújt, amely magában foglalja a napi háromszori étkezést, fűtést, világítást, mosást, takarítást, egészségügyi ellátást, valamint alapgyógyszerlista szerinti gyógyszeres ellátást.- Fontos szempont volt, hogy az idős papokat is itt helyezzék el. Hányán élnek most itt? papok, hanem világi személyek is jöhetnek. S nemcsak katolikusok, hanem más vallásúak is.- Jelenleg négyen. Közülük dr. Koncz Lajos a legidősebb, 1919- ben született, tevékenykedett Rozsnyón, Salgótarjánban, Hej- cén, Hangonyban, Bánrévén. Majd Egerben teológiai tanár, később hittudományi főiskolai rektor lett. Nemrég került ide Krózser István, aki 1977-2010 között Tállya plébánosa, szerencsi kerületi esperes volt. Ideköltözött Valuch István, az egri Nagyboldogasszony templom plébánosa, aki 2007-ben ment nyugdíjba. Ő az egyik nagy támaszom, míg a másik Szalay József, aki 1972-2002 között Ináncs plébánosa, s hosszú időn keresztül az abaúji főesperesség főésperese. Mivel plébániánkhoz tartozik Mályi és a Miskolctapolcai Sziklatemplom, így Valuch atya gyakran besegít a misézésbe, Szalay atya a gyóntatásba. Januártól jön Gál József, aki 32 évig volt ózdi plébános, kerületi esperes. Míg Sánta István emődi plébános, jelenlegi plébániai adminisztrátor nyártól jelezte érkezését. Meg kell említenem, hogy eddigi működésünk alatt kilenc paptestvérünk fejezte be itt földi pályafutását. Közülük különösen szeretettel emlékszem vissza Kovács Endre püspök úrra, alapítványunk első kuratóriumi elnökére, aki nagyszerűen beilleszkedett a közösségbe. Segített a plébániai feladatok ellátásában, sőt Innen járt bérmálni is.- Könnyű ide bekerülni?- Létezik várólista. Aki ide szeretne jönni, kitölti a jelentkezési lapot, hozza a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. Lakóhelyén környezettanulmányt végzünk, s ha minden rendben, befogadjuk. Szívesen élnek itt az emberek. Nemcsak az Egri Főegyházmegyéből, de még a Dunántúlról, a Balaton környékéről, sőt Svájcból is jöttek hozzánk, ami az itt végzett munka elismerését jelenti. Úgy érzem, helyes volt az a döntés, hogy ezt a szeretetotthont fel kell építeni. ■ Homa János Kalandos volt a kezdet, ahogy Mariscsák István, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója felidézi. Az egyházmegye első egyházi középiskolája afféle első fecskeként küzdött meg mindenért. Induló iskola lévén toborozni kellett a diákokat és a tanárokat. Nem volt egyszerű, de kompromisszumokat sem kellett kötni. A városban újdonságnak számított a nyolcosztályos gimnáziumi képzésük, ami felkeltette irántuk az érdeklődést. Három első osztállyal indultak 1992-ben a Szatmári Irgalmas Nővérek Hunyadi úti rendházában. Nemsokára költöztek: a következő tanévtől a Városház tér 6. szám alatti épületben folytatták, ahol az 1948. évi államosítás előtt az Érseki Leánynevelő Intézet működötl. Többszöri bővítés után már hatszáz diák tanul itt, a fele nyolc- osztályos, a másik fele pedig négyosztályos középiskolai tanulmányokat folytat Nagy építkezésekre volt szükség, az évek során tornacsarnokot, aulát alakítottak ki, míg létrejött a belvárosi épület mai szerkezete. A katolikus lelkiség kezdetektől jellemezte az intézményt Az elkötelezett pedagógusok mellett Lóczi Tamás atya érseki biztosként segít a katolikus oktatásban, ezen túl pedig kémiát is tanít. Ezenkívül más egyedi vonásokkal teszik még hatékonyabbá a képzést. Fontos jellemző a természettudományok magas szintű oktatása, amelyek ma sajnos nem túl népszerűek. Az igazgató fizikus, ezért is te-: kinti fontosnak a reáltárgyakat, amelyek a diákok későbbi életpályáját is sikeresebbé tehetik. Nagy szerepet tulajdonítanak a képzőművészeti nevelésnek, sikeresen képviseli az iskolát két remek énekkara is. Eredményei miatt is vonzó a Fráter, ezért másfél-kétszeres a túljelentkezés. A legtöbben Miskolcról jönnek, de távolabbról is érdeklődnek az intézmény iránt. Számukra a gimnázium mellett kollégiumi ellátást is tudnak biztosítani. ■ g. 1. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság • Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 r r 4 4 r v Változatos, átgondolt énekrendre törekszem. Igyekszem a liturgikus naphoz legjobban illő énekeket választani