Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-06 / 4. szám

2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Védjegyet érdemel a hazai érték HUNGARiKUMOK A kiskörei mangalicát elismerik, ám sokszor csak az ár számít Vajon felkerül-e a hunga- rikumok listájára a kalo­csai fűszerpaprika és a szegedi téliszalámi mellé az akolháti mangalica, a hevesi szőttes? Megnéz­tük, megyénknek van-e minderre esélye. Munkatársainktól A hungarikumok azok a termé­kek, amelyeknek különleges mi­nősége, hírneve vagy egyéb jel­lemzője lényegileg Magyaror­szághoz kapcsolódik. Ám nem csak élelmiszerek kerülhetnek a listára, helye van itt Lavotta Já­nosnak, a Pető-módszernek, vagy a hetvenhét magyar népme­sének. lanuár 10-ig a civilszerve­zetek ismét javaslatot tehetnek olyan szellemi, tárgyi termékek hungarikummá minősítésére, melyek magyar specialitások. De vajon jelent-e ez gazdasági előnyt a termék előállítójának? A Kisköréhez tartozó Akolhá- ton gazdálkodnak Szabóék, akik mangalicából készült hústermé­keikre tavaly nyertek védjegyet.- Nagyon szigorú szabályok alapján, negyedéves ellenőrzés­ben dolgozunk - mondja Szabó Jánosné. - Minden jószág fül- chipet kap, az Országos Manga­licaszövetség igazolja, hogy az ál­latok törzstenyészetből valók, a termékek pedig százszázaléko­san mangalicahúsból készülnek. Az árakat viszont nem a védjegy, hanem a piac határozza meg. Szabóék szerint egyre többen keresik a jó minőségű magyar terméket.- Tavaly Brüsszelből nyertünk uniós támogatást, kocánként 150 eurót - folytatta Szabóné -, A hevesi szőttes igazi magyar termék. Készítői úgy vélik, az elismerés a hétköznapokban is hiányzik. az országban körülbelül harmin­cunknak sikerült ezt a pályáza­tot megnyerni.- Ha valami jellegzetesen ma­gyar és megérdemelné a hunga- rikum minősítést, az az Egri Bi­kavér - fogalmazott Simkó Zol­tán, az Egri Bormíves Céh titká­ra. Az Egri Bikavér és az Egri Bi­kavér Szuperior eredetvédett, s ezen szabályozás mindenképp hasznosítható lenne a hungari­kumok esetében is. A szakember hozzátette: két igazán magyar borkuriózum létezik, a Tokaji Aszú, amely már hungarikum, és az Egri Bikavér, az utóbbit egy­re inkább a helyén és. az értékén kezeli a szakma és a közönség is. A magyar akácmézet is a hungarikumok közé sorolják, joggal, s kitűnő beltartalmi érté­keit a külföld a magasabb árban is elismeri. Ugyanakkor Bíró Pé­Akár a kedvelt noszvaji szilvalekvár is rákerülhet a listára NOSZVAJ LEGHÍRESEBB, nem hivatalos hungarikuma a szilvalekvár (képün­kön). A település veze­tése azonban még csak most gondolko­dott el azon, hogy a noszvaji szilva­lekvár akár hungarikum is lehetne. A tele­pülésen ma már 5-6 család szilvalekvár-készítésből él, és Svente 7-8 tonna lekvárt főz­nek ki. De ha már a jellegze­tességek számbavételénél tar­tunk, az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a noszvaji tészta, a birsalmasajt vagy a mogyorófából készült hátiko­sár éppen olyan egyedi ma­gyar termék, mint a szilvalek­vár - mondta Bóta Géza pol­gármester. Mi számít hungarikumnak ? élelmiszer: kalocsai fűszer- paprika, szatmári szilvapá­linka, szabolcsi almapálin­ka, tokaji aszú, csabai kol­bász, szikvíz, lekvár. étel: gulyás, dödölle, lépesméz, mézeskalács, óvári sajt, perec. kutyafajok: agár, erdélyi kopó, mudi, puli, pumi, ma­gyar vizsla. zene: Bartók Béla, Lavotta János, palotás tánc, Fonó, Muzsikás együttes. NÉPMESE: Hetvenhét magyar népme­se, Ludas Matyi, Vük, Magyar Nép­mesék sorozat. (FORRÁS: HUNGARIKUM.LAP.HU) tér káli méhész, megyei méhész szaktanácsadó szerint helye­sebb Kárpát-medencei akácméz­ről beszélni, hiszen a környező országok szomszédos területein is hasonló méz terem. Ám ha si­kerül egy, a szűkebb térségre jel­lemző földrajzi áruvédjegyként s hivatalos hungarikumként is el­ismertetni az itt termelt mézet, akkor az további lendületet ad­hat az értékesítésnek. Mint ismert, a szikvíz is jel­legzetes magyar találmány, a szódavíz része a hungarikum- gyűjteménynek. Mónusz István kiskörei szikvízkészítő, aki tag­ja a szikvizesek lovagrendjének, úgy fogalmaz, mindent a piac dönt el, nem a védjegy. A megye igazi értéke a hevesi szőttes néven ismertté vált nép- művészeti tárgyi és szellemi kul­túra, mely a Hevesi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet ne­véhez kötődik. Pataki Miklósné, a Csillagvirág Egyesület elnöke azt mondja, ebben a világban már a címmel járó erkölcsi elis­merés is sokat jelentene.- Valóban méltó elismeré- ' se lenne az elmúlt 60 év érték­mentő munkájának, ha a mátra- derecskei, recski, átányi hagyo­mányokra épülő szőtteskultúra továbbélését elismernék hunga­rikumként. Gyöngyösön a mátrai borok válhatnak a nemzeti örökségünk részévé. - A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a szőlő-és a gyümölcstermesztés számára. Friss, illatos borokat juttatunk a farkasmályi pincébe, ahol a keze­lések és a barrique hordós érle­lés után palackozzuk - tudtuk meg a Bárdos Pincészettől. Hatvanban az Aranyfácán Konzervgyár paradicsompüréje is a hazai örökség része lehet. Kiss József ügyvezető igazgató elmondta: ezt az indokolja, hogy a terméket kizárólag hazai alap­anyagból, itthon gyártják, olyan technológiával, amelyet már nagyszüleink is alkalmaztak. Szeretnék a boldogi paprikát és a csányi dinnyét is hungarikum­má nyilváníttatni. ■I ön szívesen vásárol-e hungarikumot? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. Tíz európai uniós ország ételét készítették el Ajándékot vitt a polgármester újszülött Az első gyöngyösi kisbabát köszöntötték Az egri Felsővárosi Általános Is­kolában „Együtt a tehetsége­kért” pályázat keretében a diá­kok az Európai Unió egy-egy tag­államát mutatták be. Tíz csoport között sorsoltak ki tíz különböző uniós államot, és a csapattagok a területek kultú­ráját, művészetét, sportéletét, gasztronómiáját mutatták be. A tanulók az országok jellegzetes­ségeit prezentálták társaiknak, tanáraiknak, és a rájuk legin­kább jellemző ételkülönlegessé­geket sütötték-főzték meg. A finomságok között szerepelt frankfurti saláta, francia alma­torta, svédasztal, makovjec, aszalt szilva, pizza, amelyet a di­ákok és a zsűri egyaránt meg­kóstolhatott. A program célja a tehetséggondozás, hogy a diá­kok új készségeket sajátítsanak el, a régieket gazdagítsák a ren­dezvények során. - A hetedik és nyolcadik osztályosok öt héten át heti három órában ismerked­tek az unió országaival, majd a záró rendezvényen mutatták be a tanultakat. Mint megtudtuk, a pályázat­nak pontosan négy nagyobb egy­sége van: a humán, az idegen nyelvi, a matematika-logika és a természettudományi. A humán részen belül a diákok az egri színház kulisszái mögé tekint­hettek be - tudtuk meg dr. Kristonné Tóth Ilonától, az isko­la igazgatónőjétől. ■ Dóra Diánát és kisfiát Faragó László polgármester is meglátogatta Kelemen Gábor Dánielt, az első gyöngyösi újszülöttet is köszön­tötte a hagyományokhoz híven a város polgármestere. Faragó László a tegnap kétnapos kisfiú­nak olyan hasznos ajándékokat vitt, aminek most elsősorban a szülei örülnek még. Az édes­anyát, Dóra Diánát és kisfiát dr. Freili Géza, a kórház ügyvezető igazgatója is meglátogatta, aki egy virágcsokorral ajándékozta meg a kismamát. A fiatal anyuka vendégeinek elmondta: a hétfőn délelőtt világ­ra jött Gábor Dániel és ő is jól vannak. Ha minden így is ma­rad, akkor az újdonsült gyöngyö­si család a hétvégét már együtt, otthonában töltheti. ■ Eger MŰSOR „Új esztendő, víg- ságszerző" címmel rendez mű­sort az Egri Kulturális és Művé­szeti Központ és az Egri Csillagok Népdalkor. Szombaton 16 órától várják az érdeklődőket a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ba. Közreműködnek többek kö­zött az Agria Cigányzenekar, a Farkas Ferenc Zeneiskola diákjai és művésztanárai, énekművé­szek, előadók, színművészek. Zongorán kísér: Nagy Zoltán. A műsorban elhangzanak egyebek mellett Bartók-, Debussy-, Mo­zart-, Verdi-művek, musicalek, filmzenék, magyar nóták. Eger DÍJ Véget ért a XVII. Orszá­gos Betlehemi Jászol kiállítás a fővárosi Vajdahunyadvárban. A Magyar Kézművességért Alapít­vány minősítette a pályaműve­ket, s a legjobbakat - köztük a Berzsenyi Mariann és Kovács Katalin vezette Egri Kulturális és Művészeti Központ kézműves szakkörét - díjazta. Eger KONFERENCIA Az Egri Sző­lészeti és Borászati Kutatóinté­zet, a Károly Róbert Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, vala­mint a régió hegyközségi taná­csai január 19-22. között immár tizenkettedik alkalommal rende­zik meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát. Az idei kiemelt té­ma a magyar bor versenyképes­ségét megalapozó szőlő-növény­védelem és annak tudományos háttere lesz. Emellett a magyar borászat fejlesztésének lehető­ségeiről, a bormarketinggel kap­csolatos új elképzelésekről is ér­tekeznek a Hotel Egerbe meghí­vott hazai és külföldi előadók. A jelentkezési határidő január 10. Egercsehi ÁRVÁLTOZÁS A sze­métszállítás teljes összegét fizeti a lakosság, amely az elmúlt évi­hez képest nem emelkedett, 16 ezer 926 forint évente kukán­ként. A kommunális adó 6 ezer forintra csökkent a korábbi 11 ezer forintról, mivel az önkor­mányzat már nem vállal részt a lakossági hulladékszállításból. Az ivóvíz 337, a csatorna 235 forint köbméterenként. Hatvan közügyek a hatvani önkormányzat képviselő-testüle- te ma tíz órákor rendkívüli zárt ülést tart a Polgármesteri Hiva­tal nagytermében. A tanács­kozás napirendjén szerepel a jegyző és az aljegyző kiválasztá­sa, illetményeik megállapítása, s döntenek a folyószámla-hitelke­ret igénybevé-teléről is. Kérdezhet a közönség a színházban Újra műsorra tűzi Csiky Ger­gely: Prolik (Ingyenélők) című drámáját az egri Gárdonyi Géza Színház. Az előadást ma, illetve január 20-án este hat órától játssza a társulat. Máté Gábor rendezése mulatságos helyze­tekkel, de fanyarul, sőt olykor szívbemarkolóan és kegyetlenül foglalkozik a társadalom perifé­riájára sodródott figurákkal. A főbb szerepekben Bozó Andre­át, Mészáros Mátét, Bartsch Ka­tát, Kaszás Gergőt, Vajda Milánt, Ötvös Andrást és Görög Lászlót láthatja a publikum. Ma estére találkozóra hívják a közönséget is: akinek vannak kérdései, az előadás után felteheti azokat a színház átriumában. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom