Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-04 / 282. szám

2010. DECEMBER EGYHÁZMEGYEI HÍREK •• Ünnepre készülnek a gyöngyösi óvodások Szent Miklósra várnak Versekkel és dalokkal köszöntik az óvodások az ajándékozó szentet Dsida Jenő: Közeleg az emberfia Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia, aki nem tőlem és nem tőled kap életet. Néhány pásztornak, akik sohasem öltek nyulat, nem hordoznak emberölő szerszámot, megjelenik az angyal és megjelenik a csillag és tele lesz dallal a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre és tudni fogjuk, hogy Ő az. Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei, a petróleumbányák frakkos császárai s könnyel a szemükben letérdelnek elé. Mert Ő lesz, akinek legtisztább kék a szeme, legerősebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog az örök építők acélos vidámsága. Ő megmutatja minden vándornak az utat, minden töprengőnek az igazságot, minden haldoklónak az életet Ő megmagyarázza nekünk a gépek dalának igazi értelmét, megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől. Ő nem ad országot nekünk, hanem otthont, nem ad fegyvert, hanem kenyeret. Ma még sírunk, mert a mosolygás nem én vagyok. Ma még sötét van, mert nem jöttem világosságnak, hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról. Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt. Eljön Ő, minden bizonnyal eljön. 1929 dsida JENŐ 1907-ben született Szatmárnémetiben. Gyermek­korát beárnyékolta az első világháború. Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte fel és indította el pályáján. Szívbetegségben szenvedett. 1938 ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni, csendben meghalt. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron végezte. Erkel és Liszt műveit énekelték Jótékonysági gála Miskolcon ii. EGYHÁZMEGYEI HÍREK Nyílt nap A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium nyílt nap keretében ad lehetősé­get az intézmény megisme­résére az iskola iránt érdek­lődő diákoknak és szüleik­nek. A 9. osztályba jelentke­zők november 30-án vehet­tek részt ezen, az 5. osztály­ba jelentkezőket pedig de­cember 7-én várják. A dél­előtt során rövid ismertetőt tartanak, majd óralátogatá­sokon vehetnek részt. A központi írásbeli vizsgára való jelentkezéshez szüksé­ges formanyomtatványt a honlapról tölthetik le ( www.frater.hu ). Roma lelkiség Tiszafüreden első alkalom­mal került sor november­ben a roma lelklségi napra. Szentmisével kezdődött, amelyet Balázs József Kun­madarason szolgáló plébá­niai adminisztrátor muta­tott be, a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlva a cigány keresztény testvéreket. Ez­után a Katolikus Körben be­szélgetéssel folytatódott a rendezvény, amelynek házi­gazdája Bereczkei Miklós esperes-plébános volt. Rédeiek Miskolcon nagyrédéről Miskolcra lá­togattak Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén Juhász Zoltán plébános vezetésével a ministránsok és a Szent Imre imacsoport tagjai. A Fényi Gyula Jezsuita Gim­náziumban mutatták be a Galambok című színdara­bot, délután pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjánál jár­tak, ahol a rászorulók javá­ra adtak át adományokat. Végül szentmisén vettek részt, melynek végén újra előadták színdarabjukat. Magyar győzelem AZ ASZTALITENISZ JOOLA Női Európai Nemzetek Ligá­jának legutóbbi mérkőzését november 23-án Egerben rendezték meg, amelyen a magyar és az olasz női válo­gatott mérte össze erejét. A mérkőzés két fővédnöke Habis László polgármester és Ternyák Csaba érsek volt. A főpásztor köszöntőjében önmagunk legyőzéséről és a nemes küzdelemről szólt. A mérkőzésen a magyarok 3:0 arányban diadalmaskodtak. Szent Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8. IOIV QU». Sátoraljaújhely: RAdió FM 90,6 a jó hír hangja Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES ^.HÍRIAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Álmosan, kócos hajjal bújnak elő a buksi fejecskék a délutáni al­vás után a takarók melegéből. De a látogató kérdésére azonnal lel­kesen bizonygatják, hogy meny­nyire várják a Mikulást, az aján­dékozó szentet Már belépni is jó hozzájuk, mert minden tiszta és rendezett. Gyöngyösön és környékén nép­szerű a Szent Erzsébet Óvoda. Örömmel fogadják a tanitó né­nik is az innen kikerülő gyereke­ket, mert felkészültek és ki­egyensúlyozottak. Sajnos azon­ban a városban egyelőre nincs olyan egyházi oktatási intéz­mény, ahol ilyen közegben kezd­hetnék iskolai tanulmányaikat, ezért furcsán néznek a többiek, amikor - mondjuk - imádkozni kezdenek az étkezés előtt. Az egyház kezelésében 1993- tól működik az óvoda. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt ki­forrott a profilja, az óvónők nem­csak jól felkészültek, hanem hí­vők is, akik örömmel végzik fel­adataikat. Az óvodát Túza Zoltán­ná vezeti, aki már a kezdéskor itt dolgozott. Mint elmondja, a vá­rosból, illetve a környékéről a ka­tolikus szülők hozzák ide a gyer­mekeiket. Szinte kivétel nélkül rendezett családi hátterük van, sokan testvérek, akik nagycsalád­ból jönnek. Teljes létszámmal üzemelnek, már a következő év­re is sok a jelentkező. Tarnabod néhány éve szinte el­néptelenedett. Az őslakosok nagy része városokba vagy nagyobb falvakba vándorolt. Elköltözött onnét szüleivel együtt Kecskés László szerencsi káplán is. Nem­rég hazahívta a Máltai Szeretet­szolgálat és a Tútor Alapítvány. Be akarták mutatni számára, hogy mi lett a tarnabodi önkor­mányzattal elkezdett kísérleti programból. Hajléktalan családo­kat telepítettek le, házat, munkát, szolid, de emberhez méltó körül­ményeket biztosítva számukra. A falu központjában sok min­den alakult, helyreáltitott középü­letek fogadták, bár a házak jó ré­A család évének szenteli a 2011- es esztendőt a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia. Úgy fogalmaztak, hogy ezzel az ese­ménysorozattal is szeretnék fel­mutatni a család értékeit. Fel­hívják a figyelmet a szülői hiva­tásra, és arra is, hogy meg kell erősíteni a társadalom legki­sebb sejtjét, mert enélkül elkép­zelhetetlen keresztény és nem­zeti megújulás. Szerkesztőségünk arra kért 10 és 16 év közötti diákokat, ír­ják le, milyennek látják család­jukat. Ebben az összeállításunk­ban az ő gondolataik közül gyűj­töttük csokorba a legtanulságo­sabbakat. „Apukám mindig elvisz hor­gászni. Együtt készítjük a kará­csonyi süteményt, együtt töltjük A katolikus keresztény lelkiség benne rejlik a nap minden moz­zanatában. A gyerekekhez való odafordulásban, a mosolyban, az egyéni törődésben. A hitoktató, Benyovszky Péter nagyon ért a gyermekek nyelvén, csoporton­ként foglalkozik velük. Havonta egyszer szentmisét is tartanak - kifejezetten számukra. A legna­gyobb élményük az ünnep. Ná­luk nem a nyuszi, a fenyőfa vagy a télapó határozza meg a jeles na­pokat. Ők a Húsvétra, a Kará­csonyra, vagy most éppen Szent Miklós ünnepére készülnek. A sok évszázados örökséget a ki­csik természetes módon ismerik meg. A nagycsoportosok részt vesznek a katolikus óvodák talál­kozóin is, legutóbb Egerben a népszokások jegyében szervez­ték az összejövetelt. sze még elég romos. Fölújították az iskolát, az orvosi rendelőt, a polgármesteri hivatalt, az óvodát. Magánházakból alakították ki a játszóházat és a tanoda épületét. Nemrég adták át az új játszóteret. Más lett a légkör a helyiek szerint, amióta a „máltaisok” ott vannak, és foglalkoznak a szociálisan hát­rányos helyzetű családokkal, és a főleg roma gyerekekkel. A Tarnabodi Tanoda, amely e program keretén belül működik, nagyon sok hasznos dologra ta­nítja a helyi romákat, fiatalokat és időseket egyaránt. Alkalman­ként meghívnak a faluból elszár­mazott, de magukat tarnabo­a hétvégéket. Néha azért egy ki­csit szigorú: egy óránál többet nem ülhetek a számítógép előtt, nem ihatok energiaitalt. Mindig rám szól, hogy mossak fogat, egyek gyümölcsöt. Sokat törődik velem. Apum cigizik, de nem za­var, bár én nem szeretnék rá­szokni a dohányzásra. Apám a példaképem, ha majd családom lesz, én is ilyen leszek.” (ÁRON, 12 ÉVES) „A család nekem a támaszom, ők a legjobb barátaim. Minden hibámmal elfogadnak. Igaz, egy kicsit nehéz nekem, mert anyu­kám már 3 éve Ausztriában dol­gozik, és csak kéthavonta jön ha­za. Nekem ez azért rossz, mert nem látom mindennap, nem tu­dok neki mindenről beszámol­ni. Nem látja, ahogy felnövök. Nagyi van velem és a két testvé­Mozgalmas itt az élet. A napi foglalkozás után még angolt és zenét is tanulnak. Mivel összetar­tóak a családok, és jól dolgozik a szülői munkaközösség, sok az ál­taluk szervezett rendezvény. Ahogy az év fordul, összejönnek Luca-napi vásárra, családi hétvé­gére, közös kirándulásokra, far­sangi bálra. Mindenre külön ké­szülnek, megismerve a hagyomá­nyokat, az énekeket. Most az ad­vent következik. Rajzolnak és ver­set mondanak, alig várják, hogy meggyújthassák az első gyertyát Adventi falinaptáron gyűjtik a szívecskéket, vagyis az apró jó­cselekedeteket, készülnek a Ka­rácsonyra. A gyerekek megtanul­nak örömet szerezni másoknak is: műsorra] kedveskednek a kór­házban és az öregek napközi ott­honában. ■ (gábor) dinak valló embereket, hogy lás­sák a gyerekek, hogy előttük is nyitva áll a kapu, mely egy szebb, sikeresebb életre vezet. Kecskés László örömmel talál­kozott velük, annál is inkább, mert meglepően jól neveltek és kedvesek voltak. Átmentek a templomba is, amely még felújí­tásra vár. A vendég megtapasz­talhatta, milyen szépen tud né­melyik gyerek imádkozni és énekelni. Kiderült, hogy akad közülük, aki szemináriumba ké­szül. A templomi imádság után még betértek a tanodába, ahol a gyerekek mondták el, mivel is töltik az időt. ■ remmel. Én olyan családot sze­retnék, ahol együtt vagyok a tár­sammal. Ahol együtt neveljük a gyerekeket.” (Éva, 16 éves) „Családom háromtagú: anya, a nővérem, Marika és én. Apuká­mat nem ismerem, babakorom óta nincs velünk. Anya reggelen­ként dolgozni megy, későn jön haza. Sokszor olyan fáradt, hogy a leckénket sem tudja ellenőriz­ni. Mindenünk megvan. Boldo­gok vagyunk, de ha én felnőtt le­szek, szeretnék majd a férjem­mel együtt maradni...” (KLÁRI, 14 ÉVES) „Szeretem a szüléimét: az anyukámat, a nevelőapukámat. Édesapám sokat iszik, nem va­gyunk vele jóban. Régebben más volt, akkor szeretett minket. Ha a nevelőapám szabadnapos, el­Szent Erzsébet-napi gálára ke­rült sor november 19-én a mis­kolci Minorita-templomban a Nagyboldogasszony Plébánia, valamint az Éltető Lélek Alapít­vány rendezésében. A jótékony- sági est védnöki szerepét Sere­gély István ny. egri érsek töltöt­te be, aki az ünnepi szentmisét is celebrálta. A rendezvényre zsúfolásig megtelt a plébániatemplom. A megjelenteket az Éltető Lélek Alapítvány kuratóriumi elnöke, Várhelyi Krisztina köszöntötte. A műsor első részében a miskol­ci Cardinal Mindszenty Kórus megyünk az uszodába vagy ki­rándulni anyukámmal és a fél­testvéremmel. Az édestestvérem már nagykorú, ő beköltözött a városba, albérletbe. (DÓRA, 10 ÉVES) „A családomban egy kivétel­lel mindenkire számíthatok: apám nem foglalkozik velem. A szüleim elváltak, apám nem jön soha értem. Egy évben legfeljebb kétszer-háromszor visz el magá­hoz. Ez semmi... Anyával szeret­jük egymást, a nevelőapámmal is jól megvagyok. Sokat beszél­getek a nagypapámmal, a kertet is együtt gondozzuk. Jó így, de még jobb lenne, ha apámra is számíthatnék...” (előd, 13 éves) „Az én családom nagyon ked­ves, szeretetre méltó és becsüle­tes. Apukám mindig segít a ta­és az egri Cantus Agriensis Er­kel Ferenc és Liszt Ferenc Szent Erzsébet életéről szóló műveiből énekelt részleteket Gergely Pé­ter Pál vezetésével. A kórust Romhányi Róbert kísérte zongo­rán. Az Erkel-kórusmű elhang­zása egyben miskolci ősbemuta­tó is volt. Az est második felében „A reménység és gyógyulás útja” címmel zenés irodalmi műsort mutatott be az Éltető Lélek Iro­dalmi Kör. A megjelentek adományozhat­tak a templom felújítására, a ka­tasztrófák áldozatainak megsegí­tésére és a szegények javára is. ■ nulásban, az anyukámmal együtt szoktam főzni-sütni. Min­dig én takarítok, mert ő beteges. Ha felnőtt leszek, egy gyereket szeretnék, kislányt. De nem hagynám el, ahogy engem hagy­tak el az igazi szüleim...” (KRISZTINA, 16 ÉVES) „Ha felnövök, két gyereket sze­retnék és egy szerető, segítőkész férjet. Lesz munkahelyem, ott­hon én fogok főzni, mosni, és a lépcsőházat is én fogom takaríta­ni. Nem leszek túl szigorú a gye­rekeimhez. Engedem a játékot, a tévézést, a számítógépezést, de csak akkor, ha megtanulták a leckét, de mindig sokat fogunk együtt beszélgetni meg kirán­dulni. Szerintem egy család ak­kor család, ha minél több időt tölt el együtt...” (Gabi, 14 éves) ■ H.J. Tarnabod, a befogadó falu 2011: CSALÁD ÉVE Hogyan látják a jelent és a jövőt gyermekeink? ( 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom